Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Magyarország egyik legfontosabb műemlékének megújítását politikai hangulatkeltésre, és ne mély szakmai megfontolásokra alapozzuk” – jelentette ki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében. Szemerey Samu részletes állásfoglalásban reagált az Iparművészeti Múzeum körül zajló vitákra.
Szemerey Samu úgy véli, örülni kell annak, hogy ilyen kérdésekben újra lehet érdemi szakmai beszélgetéseket folytatni, ugyanakkor szerinte a helyzet komoly: az ország egyik legértékesebb, Lechner Ödön tervezte múzeumépülete, amely egyben az egyik kiemelt nemzeti közgyűjtemény otthona is, egy évtizedre teljesen magára maradt. Miközben az elmúlt években számos presztízsberuházás zajlott, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját meg sem indították.
Az új kormány megalakulása óta azonban fordulat állhat be az ügyben. Az intézményt fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és az építészetért, nagyberuházásokért felelős Közlekedési és Beruházási Minisztérium is bejelentette: újrakezdjük a munkát az épület megmentése és műemléki helyreállítása érdekében.
Ez a bejelentés persze azonnal megnyitotta a régóta tartó társadalmi vitát arról is, hogy az épület új szárnya milyen építészeti karakterrel épüljön meg. „Építészeti államtitkárként szeretnék néhány alapelvet rögzíteni, hogy világos legyen, kellően érzékeny, átgondolt, alapos, építészeti és műemléki szempontból is következetes megfontolások mentén viszonyulunk ehhez a beruházáshoz is” – írta bevezetőjében Szemerey.
Mi a vita tárgya?
A szakmai és társadalmi csörte gyökere az épület hátsó, lezáratlan traktusáig nyúlik vissza. Az Iparművészeti Múzeum épületére 1891-ben írtak ki tervpályázatot, amelyen az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula pályaműve kapta. Az azóta elveszett pályaműben szerepelt egy hátsó szárny, amely a múzeumi tömböt körbezárta. Ez a szárny a tervezés során kikerült a projektből, és a múzeum a ma látható formájában épült meg.
„Később, 2012-ben ismét tervpályázat zajlott, ezúttal a múzeum felújítására és kibővítésére a szabadon maradt telekrészen. Ezt a Vikár és Lukács Építész Stúdió nyerte meg, majd a kidolgozott tervek 2013-ban építési engedélyt is kaptak. Ezeket az ezt követő években a korábbi kormány politikai iránymutatásai szerint több körben át kellett dolgozni, míg végül egy sosem létezett, historizáló rekonstrukciós szárny tervei kaptak új engedélyt 2022-ben.”
Az államtitkár szerint az Iparművészeti Múzeum legfőbb védendő értéke a megvalósult mű, nem a tervek.
Szemerey hozzátette, szinte minden jelentős középület mély átalakuláson esik át, mire megépül, nem volt ez másképp az Iparművészetivel sem. Az 1891-es tervpályázat után lassan induló projekt tervei 1893-ig tartalmazták a hátsó szárnyat is, utoljára az építési engedélyhez tartozó átdolgozott építési tervdokumentációban. Ezek a tervek azonban még csak egy mai épület vázlattervének felelnek meg, elvi szintű kidolgozottsággal, részletek nélkül.
A korabeli beruházásokat a mai design & build módszerhez hasonlóan bonyolították le, azaz a részletmegoldások és az épület végleges kialakításának tervei a kivitelezési folyamat részeként készültek el.
A múzeum építkezése ugyan 1894-ben kezdődött, de már az ezt elindító falazási terveken sem szerepel a hátsó szárny. Ennek oka prózai: az építkezésért felelős minisztérium és Lechner közösen úgy döntöttek, hogy a pénzügyi korlátok és egy telekvita miatt lemondanak a megépítéséről.
Ez az átcsoportosítás tette lehetővé, hogy az épület homlokzata Zsolnay kerámia legyen, és hogy a belső terek pazar, ma alig ismert minőségben készülhessenek el. A végeredmény egyértelműen Lechnert igazolja.
Az államtitkár szerint éppen ezért hamis dilemma az eredeti terveket szembeállítani a kortárs kiegészítéssel, hiszen azok kidolgozottsága még a 2012-es tervpályázat szintjét sem éri el. Ráadásul a 2012-es pályázat nyertes műve szintén eljutott az engedélyes tervekig, 2013-ban még építési engedélyt is kapott.
Michelangelo és a historizáló fikció
Az ezt követő, politikai úton kikényszerített áttervezés nyomán kialakult, Lechnert imitáló új épületszárny az államtitkár szerint ugyanolyan historizáló stílusrekonstrukció, mintha egy nem létező régi épületet korabeli vázlatok alapján akarnánk megépíteni.
Szemerey kiemelte, hogy itt nem egy megsemmisült eredeti visszaépítése a kérdés, amivel teljessé válna a mű, mint például a Notre Dame esetében, és nem is egy végigtervezett és fokozatosan megvalósuló kompozícióról van szó, mint a Sagrada Familia.
Ha egy Michelangelo-szoborcsoportot korabeli vázlatok alapján kiegészítünk néhány új alakkal, az nem az eredeti értékéhez ad hozzá, hanem épp ellenkezőleg, elbizonytalanítja annak integritását és az alkotó gondolat egységét. Éppen ez a helyzet Lechner fő művével is. A meg nem épült szárnynak sosem léteztek részlettervei, sem belsőépítészeti vagy dekorációs tervei, amelyek a főépület kulcsértékeit adják. A jelenlegi tervek a főépület mintái alapján készített, teljesen új »régi« fikciót hoztak létre.
Szemerey Samu leszögezte, hogy az Iparművészeti Múzeum felújításának ütemezése nem azon múlik, hogy melyik irányban folytatódik a tervezés. Egy ekkora, ilyen állapotú és ilyen jelentőségű középület inkább műtárgyra hasonlít, amelynek a restaurálása hosszú éveket vesz igénybe. Az épület már hét éve tart zárva, ezalatt az állapota tovább romlott, ami feltétlenül szükségessé teszi a műszaki felülvizsgálatot.
Ugyanakkor elmondása szerint két nagyon fontos lehetőség is adott a munka azonnali elindítására:
Egyfelől azonnal megkezdhető a felújítás egyik legfontosabb munkarésze, a homlokzati elemek restaurálása. Ez időigényes folyamat, ugyanakkor tökéletesen elő van készítve, és az épület szerkezeti munkáitól függetlenül indítható. Nem kell tehát »éveket« várni a felújítás megkezdésével. Másfelől pedig a legapróbb részletekig […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!