Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - A „Fő a kávé” kiállítás kizárólag piaci forrásból, közpénz bevonása nélkül valósult meg, több tízmillió forint értékben – egy országos múzeum esetében ez ritkaság.
- A projekt nemcsak egy tárlat, hanem egy teljesen új, körbejárható kiállítótér létrehozása is, amely korábban raktárként és műhelyként működött.
- A kávé mint téma egyszerre technikatörténeti, kultúrtörténeti és lifestyle-jelenség, amely a transzformátoroktól Mikes Kelemenen és Petőfi Sándoron át egészen Cseh Tamásig ível.
- A modern kávékultúra mögött komoly műszaki fejlődés áll: a vízhőmérséklet precíz szabályozása, az őrlési technológia és a specialty mozgalom megjelenése alapjaiban változtatta meg az ízélményt.
- A teljes koncepció és kivitelezés döntően házon belül készült, a grafikai tervezéstől a merchandisingig – ami országos múzeumi szinten is egyedülálló modell.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum az ország legfontosabb ipari emlékeit, emlékezetét őrzi. Miért éppen a kávé lett az a téma 2026-ban, amivel a nagyközönséget meg akarják szólítani?
Mindig próbálunk olyan témákat választani, amelyek a műszaki érdekességük mellett a mindennapok emberéhez is szólnak. Egy transzformátor felépítése izgalmas lehet műszakilag, ám kevesen találkoznak vele közvetlenül. Hasonló a helyzet egy gyújtásvezérléssel, egy Kandó-féle villanymotorral vagy fázisváltóval, de az, hogy mi az a fázisváltó, és mit csinál, csak kevés ember hétköznapjaink része.
Viszont kávét mindenki iszik. Ez a téma benne van a köztudatban, a mindennapjainkban.
Rengeteg szólás-mondás fűződik hozzá, mindenkinek van valamilyen viszonyulása hozzá, megjelenik a szépirodalomban is. Olyan jelenség, amelyhez kötődni lehet, miközben nagyon komoly műszaki vonzata is van. Például az, hogyan fejlődött a technológia onnantól kezdve, hogy a kávé alá kezdetben tüzet raktak.
Mikes Kelementől Cseh Tamásig
Mennyire technikatörténeti kiállításról van szó, vagy inkább lifestyle tárlatra számítsunk?
A kiállításnak három vetülete van. A technikatörténet az egészen végigvonul, ugyanis ez elválaszthatatlan a kávézás történetétől, nekünk mint műszaki múzeumnak, az egészhez innen is kell közelítenünk. Viszont legalább ekkora hangsúlyt kap a lifestyle vagy gasztrotörténeti rész, illetve a kultúrtörténeti vonal is. Mert igyekszünk kitérni arra is, hogyan jelenik meg a kávé a művészetekben: Mikes Kelementől Petőfi Sándoron és Kosztolányi Dezsőn át egészen Cseh Tamásig, a kortárs írókig és költőkig. A kávé, a kávézás kultúrája megjelenik a filmművészetben és a képzőművészetben is, így próbálunk ezekre is kitérni.
A kávézó mint központi tér jelenik meg előttünk: ez a politikacsinálás, a pletykák terjedésének helyszíne, kávézás közben sokszor üzletek köttetnek vagy éppen szerelmek szövődnek. Gyakorlatilag az egész emberi élet megjeleníthető a kávéházakban, az eszpresszókban, a kávézókban. Régen a kávézó szó egyébként nem is létezett, a kávéház szót használták; ez a kifejezés a rendszerváltás után, a kilencvenes években vált általánossá, amikor az eszpresszók világa valamelyest eltűnt, és megjelentek az újhullámos kávézók.
Ez az újhullámos szemlélet is megjelenik a kiállításon?
Igen. A technika fejlődése tette lehetővé, hogy a víz hőmérsékletét ma már precízen lehet szabályozni a kávékészítés során. Ez segített abban, hogy olyan ízeket nyerjünk ki a kávéból, amelyek a borok kóstolásához hasonlíthatók. Az igazán hozzáértők ma már nemcsak az országot, hanem a termőterületet, sőt szinte az évjáratot is meg tudják különböztetni. Ennek komoly műszaki háttere van: ha a hagyományos kotyogósban 100 fokos vizet engedünk át a kávén, az nagyon erős, keserű ízt, és nem kívánt savakat eredményez. Az ideális főzés nem ezen a hőfokon történik. Az ízen – az őrlés finomságától az őrlőkések bevonatáig – minden nyomot hagy.
A technológia a kilencvenes évek végére, a 2000-es évek elejére jutott el oda, hogy a világos pörkölésű kávéknál ezeket a különbségeket ki lehet mutatni. Minél világosabb a pörkölés, annál többféle íz marad jelen, míg a sötétebb pörkölésnél a csokoládés dominál, vagy akár a szenes, keserű jelleg, ami mindent felülír. Ekkor jelent meg a „specialty” vagy újhullámos mozgalom, ahol már tiszta arabicát, és sokszor egyetlen termőterületről származó kávét használnak. Mi ezt a folyamatot is bemutatjuk.
10
Ez a kávékultúra hogyan fér meg a transzformátorok és neonreklámok között az Elektrotechnikai Gyűjteményben?
Az egyik […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!