2021. szeptember 24., péntekMa Gellért napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.24. Gellért Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Közös kiállításon újra találkozik Mészöly Miklós és Pilinszky János

Hirdetés

Közös kiállításon újra találkozik Mészöly Miklós és Pilinszky János

Van egy kép Mészöly Miklósról. Profilkép. Egyszerűen félelmetes. Olyan, mintha fölnevetne rajta, fel az égre; felszabaduló, felszakadó, mélyről jövő igazi életgesztus – pedig akkor készült, amikor beteg volt, és annyira szenvedett, hogy alig kapott levegőt. Akár öröm, akár bánat, a féktelenség látszik a képen, és mindenképp valami határhelyzet, valami katartikus szituáció. Ez a fotó Mészöly egész lényének, életművének szignifikáns esszenciája lehetne, a szép ember, aki szélsőséges helyzeteket él meg, amiből szélsőséges művek születnek. Ha lehet ezt így mondani.

Mészöly Miklóst lehet ismerni, nem ismerni, a mélyén mindig rejtély marad. Az írásaiban is, a novellának hosszú, regénynek éppen hogy – csupa rejtély. Mindenképp más, eddig nem hallott, senkiéhez nem hasonlítható, egyszerre szikár, mély és cizellált próza. Tele lélekkel, szellemmel, ezek különös egyvelegével.

MM is változtatott a magyar mondaton. Nem szelídítette meg, mint a zseniálisan plump Mikszáth, nem bontotta ki, mint Krúdy, nem nyeste meg, mint Kosztolányi, ennyi tér már nincs. Húzott rajta egy kicsit. Megfeszítette (magát, hogy stb.). Lett egy kis hajlás a mondatban; mint egy íj, pattanás előtt. Robbanás előtt. Valamit matatott ott belül a molekulák közt, amitől telitöltődött energiával a mondat

− írta Esterházy Péter Mészöly Miklós tündöklése című esszéjében. Ezt a hajlást, ezt a matatást kell felfejtenie annak, aki meg akarja Mészöly prózáját fejteni, és akkor még csak a mondatnál vagyunk, hol az egész és ami mögötte van?

Hirdetés

A Petőfi Irodalmi Múzeum most valamennyire próbálja feloldani ezt a rejtélyt, ha nem is a mondatét, ha nem is a prózáét, inkább a személyét, az emberét, a jelenségét, próbál fogódzót nyújtani, például hogy kik hatottak rá az írók közül, és ő kikre hatott. Hatott például az ifjú Kukorelly Endrére, Németh Gáborra, Márton Lászlóra, Krasznahorkai Lászlóra. Voltaképp egy egész generációra. Hatott nyilván Nádas Péterre is, akihez különös viszony fűzte. Mester-tanítvány, apa-fiú, mentor, barát.

Ez is hozzátartozik a kivételes találkozásokhoz, Mészöly volt a mesterem, akinek Camus volt a mestere

− írja Nádas az Egy író titkos önarcképében 1996-ban, de sajnos őróluk mindössze ennyit tár fel a kiállítás, egy idézet a falon, a hozzá tartozó képek már nem őket ábrázolják. Pedig milyen jó lenne többet tudni, élet- és irodalomtörténeti momentumait látni, felfedezni, megérteni lényegét ennek a kapcsolatnak, amelyről maga Nádas is mesélt Mészöly halálakor és nemrég, az évfordulóhoz kapcsolódóan.

Két portré – Mészöly–Pilinszky 100 kiállítás

Két portré – Mészöly–Pilinszky 100 kiállítás

Fotó: Gál Csaba / PIM

Mindent, amit írtam, az ő nyomában írtam. Ugyanakkor ellenére. Amit én csináltam, az a háború utáni redukcionista nemzedék látásmódja elleni lázadás. Ők lemondtak az érzelmi életükről, hogy ne fájjon annyira. Csak a jeleit hagyták meg, de számomra ezek a jelek kevésnek bizonyultak. Az irodalom nemcsak redukcióból él, hanem a bővítmények tömegéből. Éjszakákat vitatkoztunk, ordítoztunk arról, hogy Miklós erotikus ábrázolásai vajon elégségesek-e. Nem tartottam elégségesnek. Hogy egy női köldökbe valaki vizet hordjon, ez nagyon szép, ha megvan a köldök környezete a papíron, ha tudjuk, mi van a női köldök fölött, a női köldök alatt, hogy aztán gyűszűvel vizet hordjon valaki ebbe a kútba. Ha van szövegkörnyezete, akkor erotikus, izgalmas, ha nincs érzelmi környezete, akkor modoros. Az sem volt elfogadható, hogy amikor két emberi test egyesül, akkor félrenézzünk. Íróilag nehezen követhető szituáció, ez igaz, de ha nem követed, akkor annak megvannak a súlyos következményei. Írói, filozófiai, politikai, embertörténeti következményei. Nagyon sajnálom.

Mészöly 1957-ben, még alig kezdődik el pályája, szinte egyből megreked Sötét jelek című kötetével, amelyről a Népszabadság feljelentő kritikát közöl, s mely után Mészöly évekig nem írhat irodalmat. Felnőttirodalmat legalábbis. Nem is ír egy ideig, 1959-ben viszont Jancsó Halhatatlanság című filmjében főszerepet játszik. 1960-tól Porkolábvölgybe, egy Szekszárd melletti kis faluba vonul vissza alkotni. 1966, 1967-ben jön elő Az atléta halála, a Jelentés öt egérről novelláskötet és a Saulus regény, ezek megjelenésével széles körben ismertebb szerzővé válik. 

<img id="kep_szerkfoto_image_39736109" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3973/39736/397361/39736109_cb34b4043e4157d99f8cc1b06b5d4c33_wm.jpg" alt="Mészöly Miklós író budapesti otthonában 1980. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/09/13/meszoly-is-pilinszky-is-szazeves-lenne/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ebben nincsen semmi flanc, csak három akkord, vidámság és lendület

Ebben nincsen semmi flanc, csak három akkord, vidámság és lendület

Elkészült legújabb klipjével az egri punk-rock banda, a The Wallkids. A Hiába futsz! című dal vizuális …