Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sok jó oldala nincs ennek a kulturális eseményhiány sújtotta pandémiának, de legalább annyi igen, hogy az online tárlatokat otthonról a fotelből bárki megnézheti, tartózkodjon akár Salgótarjánban vagy Honoluluban. Így van ez a Párizsi Magyar Intézet Kós Károly-kiállításával is, igaz, francia nyelven, de legalább repülőjegy és szállás nélkül is megnézhetjük. A vizuális nyelv meg, különösen Kósé, úgyis univerzális.
Kós Károly, a XX. század legmagyarabb európai építőművésze,
ez a címe a Rue Bonaparte utcai magyar kulturális intézmény tárlatának, amely jobban talán nem is foghatta volna meg a lényeget, hiszen Kós életműve úgy magyar, úgy erdélyi és úgy népies, hogy közben ott vannak rajta a világ egyéb építészeti kultúráiból „csent” jegyek.
Három részre bomlik az életmű, legalábbis a Párizsi Magyar Intézet értelmezésében:
az első világháború előtti, alatti és utáni időkre.
Az első periódusban alkotta meg Kós a legfontosabb épületeit, többek között a budapesti Városligetben, a háború alatt a fegyverzúgás elől menekülve egy évet töltött Isztambulban, ahol a lüktető metropoliszt tanulmányozva egyedülálló városmonográfiát írt, majd utána némi budapesti tartózkodás után, telítődve a nagyvárosi lüktetéssel, fokról fokra költözött vissza szülőhazájába, Erdélybe. Ott aztán egyik megrendelés, egyik pályázat jött a másik után, ő pedig eleget tett ezeknek.
6
A fotókat, tervrajzokat és maketteket felvonultató, kétszintes, igényes tárlat a Balassi Intézet, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Fővárosi Levéltár közös munkája, kurátora Kenyeres István és a Magyarországon letelepedett, ausztrál származású építész, Anthony Gall, akinek legutóbbi műve, a Clark Hotel szép sikereket söpört be, ugyanakkor nagy vitákat is kavart. Gall elméleti-kutatói munkásságának középpontjában Kós Károly áll, így igazán értő kurátor prezentálja a múlt század egyik legnagyobb építészének munkásságát a franciáknak.
SZÓ ESIK A WEKERLE-TELEPRŐL IS, MINT A KOR LEGMODERNEBB, MUNKÁSOKNAK ÉS TISZTVISELŐKNEK TERVEZETT KERTES LAKÓNEGYEDÉRŐL,
ami azóta is városképileg, kultúrtörténetileg és szociológiailag is fontos színfoltja a városnak, Kós térkezeléséről, határozott, erős építészeti világáról, alkalmazott formáiról, melyek az erdélyi építészet hagyományait tükrözik vissza, legyen szó iskoláról vagy egyházi épületről.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2020/12/24/kos_karoly_az_erdelyi_epitesz_parizsban/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
