Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „2015-ben három hónapig kórházban voltam, a szívemmel operáltak, az itt kiállított képeim már, egy kivételével, utána készültek. Ha úgy tetszik, az egy korszakhatár volt az életemben és a munkásságomban is” – mondja az Indexnek Tóth György, miközben tárlatvezetést tart kéttagú riporteri csapatunknak.
„Kárpáti Tamás barátom kért fel a Magyar múzsák sorozat fényképezésére” – mondja. „Ezek a fotók annak a szériának a melléktermékei. Amik nem kerültek a sorozatba. Abban maradtunk vele, hogy ő kifizeti a műtermet meg az anyagot, egy-egy kép az övé, a fennmaradó időben azt csinálok, amit akarok. Hát így keletkeztek ezek a fotók.”
Fátyolos álomvilág
Ahogy barangolunk a Mai Manó Ház első emeleti helyiségeiben, Tóth György képein varázslatos álomvilág bontakozik ki a szemünk előtt. Mindegyikből nyolc-nyolc számozott példány készült, ahogy a festmények nyomataiból is:
Ezek új utak is. Visszamegyünk az időben, a főfalon látunk egy triptichont, amely még ebből a sorból is kilóg. Egyébként az egyik kedvenc modellemet, Tunyogi Henriett balettművészt, a nemrég elhunyt Vásáry Tamás zongoraművész és karmester feleségét ábrázolja. Ahogy több más fotóm is.
Megyünk tovább, elérkezünk a Csend című képhez: „Ez látható a kijárat előtt is, ennek ugyanaz a hölgy a modellje, mint a híres Emese képemnek. Csak az Emese 1995-ben készült, ez meg 2020 körül. Eltelt 25 év.”
20
Igen, belép egy újabb dimenzió is, az idő. „Ez pedig, itt a sarokban, 1997. szeptember 17-én készült, és Yoko Onót ábrázolja” – ragad karon a művész. – „Amikor kiállítottam Havadtőy Sámuelnél, azaz Samnél a Falk Miksa utcai Galéria 56-ban, Yoko – aki Sam élettársa volt – meglátta a képeimet, és az mondta, szeretne magáról is egy ilyet. Én pedig megfotóztam. És amikor a nyers nagyítást hazavittem, és megmutattam a barátnőmnek, ő azt mondta:
Te, itt egy varázslat van! Visszakérdeztem, hogy micsoda. Hát itt van a Lennon arca!
Utána négy napig csak a poharat emeltem, annyira a hatása alá kerültem.”
Yoko Ono arcában John Lennon kontúrjai
És tényleg, ha jobban megnézzük a fotót, tényleg felsejlik Yoko Ono portréjában az 1980-ban meggyilkolt John Lennon, a The Beatles tagjának arca. Varázslat, nem vitás.
Amikor rákérdezek a technikára, elüti a választ, csak annyit mond, hogy nagyon egyszerű. Fotós kollégám utólag elmagyarázza, a lényeg a hosszú expozíciós idő, amitől elmosódottak, sejtelmesek lesznek a képek.
A kiállításról remek műsorfüzetet készített Kéri Gáspár autonóm fotográfus és művésztanár, az ő sorait idézzük:
Tóth György autonóm fotográfiai életműve a médium kísérleti határterületein jött létre. Azon a mezsgyén, ahol a technikai pontosság és az ösztönös alkotói cselekvés egyetlen gesztussá lényegül. Képei nem a pillanat rögzítéséről, hanem a pillanatok újrateremtéséről szólnak a fény és az idő mozgásban tartott lenyomataiként. (…) Az 1980-as évek végén kezdődő kísérleti korszak az alkalmazott fotográfiától a teljesen autonóm alkotói gondolkodásig vezet, a több mint három évtizedet felölelő periódus központi kérdése pedig az idő és a test képi megjeleníthetősége, a mozgás és a mozdulatlanság paradox viszonya között határozható meg.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!