Kincsek, jurták, torzított koponyák – jön a grandiózusnak ígérkező Attila-kiállítás

user1 4 héttel ezelőtt Kultúra Hozzászólok 4 Megtekintés Index

A tárcavezető szerint a tárlat az elmúlt négy évtized legnagyobb európai hun tematikájú kiállítása lesz. A különleges tárlatvezetés Than Mór és Lotz Károly freskója előtt indult, az alkotás egyik részlete éppen azt ábrázolja, ahogyan Attila megérkezik Európába. „A Nemzeti Múzeum építői, létrehozói úgy gondolták, hogy a freskón látható történelmi mozzanatok meghatározóak a magyar identitás szempontjából. Ez a történet Attilától egészen a nagy magyar királyainkig vezet” – fogalmazott Zsigmond Gábor, hozzátéve, hogy a tárlat nyitóképének is az ominózus freskó részletét választották. A freskó is igazolja, hogy az Attila-tudat már a Nemzeti Múzeum alapításánál is meghatározó volt bennünk, magyarokban.

A bennünk élő Attila

Zsigmond Gábor úgy véli, hogy Attiláról és a magyarságról kialakult kép elválaszthatatlan egymástól, különösen az európaiak számára. „Erre számos ponton reflektálunk, a magyarságkép és a magyar identitás kérdéseit feszegetjük” – tette hozzá.

A kiállítás tereiben a kor leginnovatívabb megoldásaival a teljes Attila-reflexió, az elmúlt 1600 év, a bennünk élő Attila tudata megjelenik, a történettudomány, az archeogenetika, a régészet és a néphagyomány segítségével

– jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, miközben beléptünk a kiállítás első terébe. Közelebbről egy jurtainstallációba, ahol majd látványos, „impresszív hangok és képek” fogadják a látogatókat. Zsigmond Gábor elmondta, az első terem adja meg az Attila-kiállítás alaphangulatát, miközben a tárlat egésze a valóság és a mítosz párbeszéde. Az első és az utolsó terem a hunokat érintő kutatások legfrissebb eredményeit, a történelmi tényeket mutatja be. „Egy alaptudást adunk a látogatóknak, egy szemüveget, amelynek a segítségével tovább tud menni a kiállításban, miközben más terekben a magyar hagyomány és emlékezet, ha úgy tetszik, a mítoszok világa elevenedik meg.”

Hankó Balázs 2026. január 13-án

Fotó: Tövissi Bence / Index

13 ország, 64 múzeum, 400 műtárgy

Az éppen még épülő és szépülő kiállítótérben Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a kiállítás 13 ország 64 múzeumának közreműködésével jön létre, 400 műtárgyat állítanak ki, biztosítási értékük több 100 milliárd forintot tesz ki.

A „jurtából” a fehér terembe léphetünk, amelynek célja, hogy bemutassa, egyáltalán milyen, mekkora is volt a hun birodalom fénykorában, mit állít erről ma a tudományos világ. A kiállítótérbe lépve már most páratlan, több évszázadon keresztül fennmaradt, aranyból, ezüstből, bronzból és üvegből készült alkotásokat láthattunk. Köztük egy hun diadémot, amelynek megszerzéséhez az azeri kultuszminisztert kellett győzködnie Hankó Balázsnak.

Sokat segített, hogy nagyon szereti a magyarokat, a lángos és a kürtőskalács is nagy kedvence

– fűzte hozzá a kulturális és innovációs miniszter.

Az Attila-kiállításon hun sírokból feltárt torzított koponyák (a torzítást már gyerekkorban elvégezték) is láthatóak lesznek, melléjük kerül majd egy korabeli üst is, amelyet a legendákból, de régészeti kutatásokból is jól ismerhetünk. Érdekesség, hogy a torzításokat a hun eliten, tehát csak a kiváltságos emberek koponyáján végezték el.