Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sokkal jobb a Kéthly Annáról és Slachta Margitról szóló Hősnők című film, mint amit az előzetese ígér, és erről 2024. szeptember 18-án bárki meggyőződhet, aki megnézi az M5-ön. Utána pedig elérhető lesz az Országház Filmműhely YouTube-csatornáján, ahol már jónéhány hasonló dramatizált dokumentumfilm látható, amely a történelemben igyekszik fogyasztható módon eligazítani minket. Novák Tamás rendezését a díszbemutatón láttuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Világlátásukban nem is állhattak volna távolabb egymástól, a kor, amelyben éltek, mégis egymás mellé sodorta őket, és nem csak a Parlament padsoraiban. Mindkettőt üldözték a nézetei miatt, a szociáldemokrata Kéthly Anna börtönbe is került, életfogytiglanra ítélték, a szerzetes Slachta Margit még időben elmenekült. Végül mindketten emigrációba kényszerültek, és már nem is térhettek haza. A világot másképp képzelték el, de mindketten az elesettekért, a demokráciáért, a magyarságért küzdöttek.
Kéthly Anna ás Slachta Margit nagyon különbözött egymástól, Novák Tamás Hősnők című filmjében ezt mégsem érezzük. Olyan kegyetlen volt az a történelmi kor, amely az életük „háttereként” kirajzolódik, hogy még azt a jelenetet sem érezzük erőltetettnek, amikor a Parlament egyik dolgozószobájában egymásba kulcsolódik a kezük. Novák Tamás filmje szépen hozza ki a két nő életében megtalálható párhuzamot, és olyan pontos történelmi tablót fest, hogy egy középiskolás vagy akár egy felső tagozatos is megértheti belőle az összefüggéseket.
Egységes képi világ
Történelmi vagy dramatizált dokumentumfilmet nem könnyű készíteni annak a veszélye nélkül, hogy unalmassá ne váljon, vagy épp ellenkezőleg, ne akarna túltolt jelenetekkel hatást kiváltani. A Hősnőkben nem szólalnak meg széken ülő történészek, de a narráció biztos kézzel vezet minket végig a filmen és a történelmi fordulókon. Az alkotóknak korabeli újságokból, fényképekből, archív felvételekből kellett dolgozniuk, ezt egészítik ki a színészek által eljátszott jelenetek, de mindezt sikerült úgy összerakni, hogy
koherens történetet és egységes képi világot kapunk,
szinte nem is érzékeljük, mikor vált egyik vagy másik elbeszélői módba a film: a fényképek megmozdulnak, a színészek arca pedig időnként fényképszerűen kimerevedik.
A színészek játéka visszafogott, egy-egy pillantással, arcrándulással, gesztussal inkább csak jelzik, hogy éppen mi történik, mit hogyan élnek meg. Kéthly Annát Kováts Adél kelti életre: a politikusnő tartása, megingathatatlan tisztessége és bátorsága minden jelenetben érezhető, még akkor is, amikor hajnalban érte jönnek, és ajtót nyit a pribékeknek. Amikor pedig rabruhában már a kocsiban zötykölődik, és bezsuppolják mellé Marosán […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!