Ujjagykorlathoz költséges, moziflimhez kevés, egyedinek nem mondható, sem újszerűnek a Silent Zone című magyar zombis film, amit úgy reklámoznak, hogy ez az első magyar nagyszabású posztapokaliptikus akció-thriller, amely már 47 országban és a legnagyobb streaming platformokon is sikert aratott, vagyis mintha az év kiemelkedő alkotása volna, pedig nem az. Mégsem érdektelen beszélni erről az akció-thrillerről.
Deák Péter rendező szándéka érhető. Alkotni akar. Az azonban elgondolkodtató, hogy ha már van egy, a zsánerrajongók között kedvelt és sikeres regényalapja (Csák Viktor: Silent Zone), miért nem lép túl a posztapokaliptikus filmes kliséken. Persze, bizonyos szempontból a regény sem tépi szét a tematikus határokat, ám ha már film forog a történetből, és ebben a posztapokaliptikus és/vagy zombis műfajban olyan művek hagytak mély nyomot az emlékezetünkben, mint a 28 nappal később, a Holtak hajnala, a The Walking Dead, a Legenda vagyok, Az út, A Kaptár, Z világháború, vagy éppen a Mad Max, és a The Last of Us, akkor a Silent Zone kihagyott lehetőség.
Persze, gonoszság volna a Silent Zone-t ezekhez az alkotásokhoz mérni, azok költségvetése fényévekre van a magyar lehetőségekhez képest, így írjuk inkább így: a Silent Zone filmet nézve minden olyan,
mintha ezt már láttuk volna, ezt már hallottuk.
Részleteiben, jeleneteiben, karaktereiben, történetében, párbeszédeiben, villanásaiban. És sokkal jobb minőségben. A Silent Zone pedig, bár nem ügyetlen próbálkozás, éppen azért nem lehet ikonikus, mert nem egyedi. Nem bátor másolat.

Közepes közepe
Talán ezért sem volna fair azt állítani, hogy a Silent Zone bűnrossz film volna. Sőt mindenkit arra bátorítok, hogy nézze meg. Mondjuk, nem feltétlenül moziban, ez a film legfeljebb televíziós képernyőre való, messze nem blockbuster.
Csak senki ne jöjjön azzal, hogy örüljünk annak, hogy van végre egy magyar posztapokaliptikus mozifilm, mert a miénk, magyaroké. Nem, ez a film Deák Péteré, és készséggel elhiszem, hogy büszke rá. Díjazni kell az alkotói szándékot is, még akkor is, ha az ígért remekség helyett csak közepest kapunk.
A film történetét két főszeplőn keresztül ismerhetjük meg. Cassius (Matt Devere) és maga mellé vett „lánya”, Abigail (Papp Luca) menekülését látjuk a remény vagy a reménytelenség felé. Ebben a műfajban a The Last of Us Joel-Ellie párosa nagyon magasra tette a lécet, ahogyan Az út Férfi-Fiú párosa is, a Silent Zone a közelébe sem jut annak a drámai ábrázolásnak, amire szüksége volna, s amit Cassius és Abigail […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!