2021. szeptember 25., szombatMa Eufrozina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.25. Eufrozina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Két hétre Pest lesz a világ ékszerfővárosa

Hirdetés

Két hétre Pest lesz a világ ékszerfővárosa

A tárlat átjáró a jelen és a múlt, a közel és távol között, hiszen egy helyszínen állítják ki az elmúlt negyven évben alkotó ékszertervezők munkáit. Tizenkét országból mintegy harminc alkotó érkezik Budapestre – mindannyian olyan kiemelkedő nemzetközi művészek, akiknek munkássága meghatározta a kortárs ékszer fejlődését. A bemutatott alkotások között szerepelnek Gijs Bakker, Otto Künzli, Ruudt Peters és Giovanni Corvaja ékszerei is. A programsorozat ideje alatt nemzetközileg elismert ékszertervezők és kurátorok tartanak online és személyes előadásokat, angol és magyar nyelvű tárlatvezetéseket. 

Ékszer, ékszer, de mióta?

Az ékszer a dekoráció univerzális formája, amely ősidők óta elkíséri az emberiséget: a kutatók őskorból fennmaradt, kagylóból, kőből és csontokból készült ékszereket is találtak. Az ékszer az emberi történelem kezdetétől fogva a vizuális kommunikáció egyik formája volt, a személyes kötődés mellett egyfajta státuszszimbólumként szolgált. Habár a modern ember szemében az ékszer inkább esztétikai fogalom, egykor az élet veszélyei ellen védő tárgyként vagy státuszszimbólumként viselték a díszes kiegészítőket. 

Az ékszerkészítésre utaló első bizonyítékok Afrikából származnak, méghozzá kagylóékszerek formájában, amelyek közel 75 000 évvel ezelőtt készülhettek. Később már Egyiptomban, a Nílus deltájában is találtak ékszereket: ezek időszámításunk előtt 3100 környékéről maradtak fenn. Az egyiptomiak szinte mindenből dekorációt készítettek, legyen az faág, kövek vagy csontok, amelyeket tehénszőrre vagy lenszálakra fűztek.

Hirdetés

Az egyiptomi Újbirodalom idején felvirágzott az ötvösmesterség: arany, ezüst, achát és türkiz is díszítette az ékszereket és az egyéb használati tárgyakat. Az ókorban a fém megmunkálása – pontosabban a technika kifejlesztése – fontos állomás volt az ékszerművészet fejlődésében. Idővel a technikák kifinomultabbak lettek, a díszítés pedig egyre bonyolultabb eljárások mentén zajlott.

Egy ókori sírban talált gyöngyökkel díszített vastag aranylánc a délnyugat-görögországi romvárosban, Püloszban 2015. november 4-én

Egy ókori sírban talált gyöngyökkel díszített vastag aranylánc a délnyugat-görögországi romvárosban, Püloszban 2015. november 4-én

Fotó: Görög Kulturális Minisztérium / MTI / EPA

Európában a görögök és a rómaiak uralták az „ékszerpiacot”. A legtöbb csecsebecsét smaragddal, zafírral és gyöngyökkel díszítették, népszerű kiegészítőknek számítottak a karkötők, a kitűzők és a pecsétgyűrűk.

Középkori hiedelmek

A középkori Európában viselt ékszerek tökéletesen tükrözték a hierarchikus társadalmat. Az uralkodók és a nemesek aranyból és ezüstből készült, drágakövekkel kirakott ékszereket viseltek. A társadalom alacsonyabb rétegeinek csak rézből vagy ónból készült ékszer jutott, ők ugyanis nem jutottak hozzá nemesfémekhez. Néhány ékszert rejtélyesnek vagy mágikusnak vélt felirattal láttak el – ezekről úgy vélték, hogy megvédik viselőjüket.

A XIV. század végéig a drágaköveket főleg csiszolták, az értéküket pedig méretük és csillogásuk (színük) határozta meg. Már ekkor is számos olyan technikával rukkoltak elő a különleges hatás elérése érdekében, amelyet ma is világszerte alkalmaznak. A zománcolás például lehetővé tette az ötvösök számára, hogy az ékszereket óhajuk szerint színezzék tovább.

Az európai kereskedők már a XV. században írtak díszítésre szánt afrikai aranytárgyakról. Afrika legtöbb lelőhelyét felfedezték, így a gyarmatosítás előtt már az arany vált a legfontosabb nyersanyaggá. Ennek ellenére az arany ritkaságnak számított, így hát nagy becsben tartották. Ezeket az ékszereket a halottal együtt temették el, hogy az a túlvilágra is elkísérje viselőjét. Rengeteg feltárt sírból került elő arany ékszer – a szokás Ghánában és Kínában volt a legszembetűnőbb, de Délkelet-Ázsiában és Afrika egyéb régióiban is előszeretettel temették el az elhunyt ékszereit.

Védelmező ékszerek

Vitathatatlan, hogy a reneszánsz ékszerek beleillettek a pompás korba. A zománcolt csecsebecsék egyre bonyolultabban megmunkáltak, egyre színesebbek lettek, a csiszolási technikák fejlődése pedig felerősítette a kövek csillogását.

A képzőművészeti alkotásokon (festményeken vagy szobrokon) kívül az ékszerművészetben is hatalmas szerepet kapott a vallás. Nemcsak az egyházi, hanem a világi hatalom is magáénak vallotta az ékszereket: látványos és csillogó darabok jelezték a politikai hatalmat. A dizájnok tükrözték a világ iránti újdonsült érdeklődést, így a mitológiai figurák és jelenetek népszerű témává váltak. A drágakőmetszés ősi művészete újjáéledt, az apró portrék megjelenítése egy másik kulturális irányzatot tükrözött – az egyén fokozott művészi tudatosságát.

Egyes kőfajtákról vagy mintákról úgy vélték, hogy védelmet nyújtanak bizonyos betegségek és veszélyek ellen. A skorpió például hosszú ideig hírnévnek örvendett, hatásos védő […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/08/16/ket-hetre-pest-lesz-a-vilag-ekszerfovarosa/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

YouTube-diszkó, 37. hét: A leggonoszabb ördög Isten Instáján

YouTube-diszkó, 37. hét: A leggonoszabb ördög Isten Instáján

Tkyd, az egyik rangidős hamar rendet tesz a fejekben, és szükség is van rá, mert …