2021. október 18., hétfőMa Lukács napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2021.10.18. Lukács Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Káel Csaba: Az SZFE eddig nem biztosította a filmgyártás versenyképességét

Hirdetés

Káel Csaba: Az SZFE eddig nem biztosította a filmgyártás versenyképességét

Rengeteg területtel foglalkozik, ezúttal fókuszáljunk a filmiparra. Legutóbb Kálomista Gábor panaszkodott a magyar filmforgalmazásra, de már Jancsó Miklós is azt mondta, hogy baj van vele. Az tény, hogy a hazai filmek a nagy amerikai stúdiók termékeivel versenyeznek az itteni mozikban is. Sok pénzből sok magyar film készül. Eljutnak a mozinézőkhöz?

Nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten sincs megoldva igazán a forgalmazás helyzete. Amerikában régóta tudják, hogy ebben van az üzlet, nekünk is meg kellene tanulnunk. Fontosnak tartanám, hogy ezen a területen is felzárkózzon Európa. Nem kellene félni az erősebb protekcionizmustól sem. 

El tudnám képzelni, hogy a mozikban vagy a közszolgálati médiában olyan szabályozás jelenjen meg, amelynek révén a jelenleginél jóval több európai tartalom jutna el a nézőkhöz.

Hirdetés

A Nemzeti Filmintézettel dolgozunk azon, hogy jobb helyzetből indulhassanak a magyar filmek a forgalmazásban.

Ráadásul a helyzeti előnyben lévő nagy amerikai stúdiók is szívesen forgatnak Magyarországon, nyilván azért, mert ez előnyös számunkra.

Azért lényeges többek között a bérmunka, mert ennek is köszönhetően jött létre a világszínvonalú magyar filmes szakembergárda, akikkel olyan óriások forgatnak, mint Steven Spielberg, Ridley Scott. Ez komoly bevételt jelent a gazdaságnak, de kialakult ugyanakkor az a helyzet, hogy a külföldi produkciók, amelyek ezt megengedhetik maguknak anyagilag, elviszik a legjobb szakembereket.

A magyar produkciók elől?

Igen, pedig a magyar filmesek nagyon szeretnek magyar produkciókban dolgozni. Hasonló a helyzet a stúdiókkal is. Kevés magyar film engedheti meg magának, hogy stúdióban forgasson, mert magasak a díjak, és évekre előre le vannak foglalva. Ezért kezdtünk stúdiófejlesztésbe.

Fóton és Mogyoródon is épül egy-egy hatalmas stúdiókomplexum. Az előbbi állami, az utóbbi magánpénzből. Ezek majd rivalizálnak egymással, egymás elől próbálják elhalászni a megbízásokat?

Kedvenc példám erre a prágai Aranyművesek utcája. Ha az első aranyműves kinyírta volna a következőt, most nem lenne ilyen utca. Nagyon komoly kereslet van a stúdiókapacitásra. A londoni egyeduralmat csökkentette, amikor a Marvel tíz évre kibérelte az ottani kapacitás nagy részét. Ha mi csak a morzsákat csipegetjük össze, azzal is megtöltjük a hazai stúdiókat. Ez jó dolog, de ami ennél is jobb, hogy a bérmunkákba kezd beépülni a hazai kreatív ágazat. Remélhetőleg eljutunk arra a szintre, hogy teljes produkciók mindegyik kreatív részét is magyar szakemberek készítik.

Kik tartoznak a kreatív ágazathoz a filmgyártásban?

Például a producerek, rendezők, a forgatókönyvírók, a látvány-, a díszlet- és a jelmeztervezők.

Díszlet- és jelmezügyben már elég jól állunk, de a forgatókönyvírásban még nem tartozunk a legjobbak közé.

Ez tény, ráadásul szorosan összefügg a forgatókönyvírás és a produceri munka. De bedolgozni már ebbe is tudnánk. Nagyon fontosak a koprodukciók, amelyekből még a Covid-járvány alatt is elég sok volt.

Ezekben mi szakemberekkel és helyszínnel vettünk részt?

Nemcsak ezzel, hanem kreatív szakemberekkel is. A Dűne készítői is rendkívül elégedettek voltak az itteni díszlettervezéssel és -kivitelezéssel. Elérünk majd arra a pontra, hogy ez természetessé válik.

Milyen hatással volt a külföldi bérmunkákra, hogy LMBTQ-ellenességgel vádolják a magyar törvényhozást?

Próbálták felhasználni ezt Magyarországgal szemben, de kiváló szakembereket, helyszíneket, stúdiókat és igen előnyös feltételeket kínálunk a külföldi produkcióknak. Nálunk projektenként nincs felső plafonja a harmincszázalékos adó-visszatérítésnek, ami nagyon progresszív irány az állam részéről, ráadásul imádják Budapestet, Magyarországot a sztárok, biztonságos és jól élhető.

A haszon erősebb, mint a rossz imidzs?

Egy itt dolgozó producer barátunk adott erre egy jó választ:

Ha van olyan sztár, aki emiatt nem akar idejönni, majd jön helyette három másik. Az LMBTQ-vádak erős politikai szándékból erednek.

A nemzetközi filmgyártásban, ahogy az amerikai mentalitásban mindig erős szerepet játszanak a számok, a gazdasági érvek. De nemcsak azért szeretnek idejönni, mert olcsóbb, hanem azért is, mert Magyarország egyszerűen jó hely. Én imádom ezt az országot, imádom egész Közép-Európát, ezt tartom a világ közepének. A világ szellemi erejének a tekintélyes része innen szivárgott ki a világ többi tája felé.

Nemrég itt volt John Travolta, aki a lányát látogatta meg. Meghívtam a Müpába, hogy nézze meg a Ludwig Múzeumban a Nagylátószög − 120 éves a magyar film című kiállítást, és le volt nyűgözve. Megdöbbent, hogy egy ilyen kicsi országban 120 éve ilyen magas színvonalon gyártanak filmeket.

Káel Csaba John Travoltával és lányával, Ella Bleu Travoltával

Káel Csaba John Travoltával és lányával, Ella Bleu Travoltával

Fotó: Glódi Balázs / Filmsquad

Nagyszerű kiállítás, de rettenetesen zsúfolt. Ez valóban egy múzeumnyi anyag, ami sokkal nagyobb teret kívánna.

Ez egyfajta bájos provokáció, hogy megmutassuk, milyen hihetetlenül gazdag anyag várja, hogy helyet kapjon a leendő Magyar Mozgókép Házában, amit a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. Gondoljunk bele, hogy százhúsz éve senki sem állította össze ezt az anyagot. Legyünk boldogok és örüljünk neki, hogy ekkora kincsünk van. Most mondanám el, hogy az archívumunk munkatársai milyen hatalmas örömmel, szívvel-lélekkel dolgoztak ezen a hatalmas munkán. Ezzel megfogalmaztuk, hogy a magyar mozgóképtörténet ugyanolyan gazdag és értékes kulturális kincsünk, mint az irodalmunk és a zenénk. Aztán átsétáltunk a Müpa másik felére, Travolta beült egy Tosca-előadásra, ahol a címszerepet a sztárszoprán, Anna Netrebko énekelte. Utána azt hajtogatta, hogy ilyet még nem látott, elájult az akusztikától is, de főleg a közönségtől.

A Müpa rendben, a magyar film múltja fényes, de mit jelent a magyar filmgyártás jövője szempontjából, hogy a kreatív szakembereket képző Színház- és Filmművészeti Egyetemet film szakos osztályok hagyják el?

Ez azt jelenti, hogy ők az előző oktatási formában szocializálódtak. Abba nőttek bele és azt szeretnék folytatni. Ők ezt választották, és ebben az országban lehet így választani. Akik most kezdik, azok az új rendszert fogják megismerni, megszeretni, ehhez fognak ragaszkodni.

Most azért nehéz rendezőt találni egy magyar sorozathoz, mert az elmúlt harminc évben főleg szerzői filmes képzés folyt az egyetemen. Én is ilyen szellemiségű képzést kaptam, szinte autodidakta módon kellett megtanulnom a reklámfilmkészítést. Nagyon jó lett volna, ha az egyetemen ezt is tanították volna, vagy az lett volna a feladat, hogy mindenki készítsen el egy sorozatepizódot.

Ilyen irányba módosul a képzés az állami SZFE-n?

Az újjászervezett SZFE filmes szakán elindult oktatási programot […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/09/28/kael-csaba-sok-jo-lapunk-van/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Koncert közben zuhant le az énekes a színpadról, rohammentő vitte kórházba

Koncert közben zuhant le az énekes a színpadról, rohammentő vitte kórházba

Súlyos baleset történt minap a Pigeon Forge-i fesztiválon. A 60 éves Vince Neil fellépés közben …