A Télikertbe lépve egy hatalmas, idő marta télikert belsejével találjuk szembe magunkat. A színpadkép Bagossy Levente díszlettervező munkája, aki a teátrumi térbe egy osztatlan játékteret helyezett el. Nincsenek jelenetek közötti átrendezések, azt a néhány széket, asztalt, ami megmozdul, a színészek is odébb teszik. Ezzel függhet össze, hogy nagyon sokat dolgoznak a világítással, így a jelenetek látványa időnként kifejezetten filmes hatású.
Miközben gyülekeznek a nézők, a színpadi télikert üvegfala tövében egy férfi szundikál egy lócán. Nemsokára kiderül, hogy ő bizony Ványa bá, azaz Ivan Petrovics Vojnyickij. Majd megjelenik Szabó Győző mint Asztrov doktor, és belép Molnár Piroska is, Marina, az öreg dajka szerepében. Kettejük első jelenete jelzi a néző számára, mire számíthat ezen az estén: békebeli, de nem békés színielőadásra.
Nincs itt semmi hiba
Molnár Piroska nem tud hibázni, a néző már akkor tapsolna, amikor megjelenik, élvezi, míg ott van, és pontosan azt látja, akit ő akar láttatni.
Szabó Győző nem akar hibázni, és ez sikerül is neki. Szikáran, erőteljesen, a nézőtér leghátsó sorában is érezhető belső energiával van jelen. Asztrov doktor figuráját nem zsigerből játssza, igen tudatosan, okosan és átgondoltan építi fel. Valóságos, életszerű, mindig a személyiségéből fakadó tettek és gesztusok logikáját követő férfit jelenít meg a színpadon.
A címszerep Görög Lászlóé, aki a színlapon vendégművészként szerepel. A rendezőként is ismert színész a Miskolci Nemzeti Színház tagja, de lehet, hogy az idei évadban többször is láthatjuk a Thália produkcióiban.

23
Az ő Ványája egy jó gyerek. Okos, tiszta, lehet szeretni, és nem nagyon lehet komolyan venni. Félbemaradt, tehetséges ember, aki vállalja, hogy ez a sorsa. Néha keserű, de sosem kártékony vagy gyűlölködő. Ez is egy pontosan kidolgozott, színészi manírtól, szakmai blöfftől, rutinból fakadó hazugságtól mentes alakítás.
Természetes tények
Legerősebb szövetségese unokahúga, Szonja. A városban az ő munkájukból élő Szerebrjakov professzor egyetlen lánya együtt dolgozik nagybátyjával a birtokon. Meg van győződve arról, hogy csúnya, tele van ideákkal, és halálosan szerelmes Asztrov doktorba. Ezt a fontos szerepet az igen fiatal Martos Hangára bízták, aki nem tévedt el benne. Sikerült hús-vér nőt teremteni a karakterből, ami tálcán kínálná a szánni való félárva Hamupipőke kliséjét.
A femme fatale-t, az idősödő és hipochonder Szerebrjakov professzor fiatal feleségét Czakó Juli játssza el. Nagyon erőteljes, mégsem harsány. Jelena hol elbűvölő, hol lehangoló, néha idegesítő, máskor ellenállhatatlan. A színpadi természetesség talán az egyik legnehezebb feladat vagy inkább képesség az előadóművészi pályán. Akinek sikerül, aki birtokában van, annak elhisszük, hogy ott és akkor semmi sem történhetett volna másképp, és ez az ő alakítására éppúgy igaz, mint a darabban szereplő összes művészére. Ritkán látni ennyire kiegyensúlyozott, egymással egyenértékű színészi összmunkával létrejött előadást. A Télikert télikertjében zajló eseményeknek szinte nincs mellékszereplője. Mindenkinek sorsa, élete, súlya van. Ez még Ványa bá anyjára is igaz. Bár Marija Vasziljevnának kevés jelenet és szöveg jutott, Csarnóy Zsuzsanna jól gazdálkodott azzal is.
Szerebrjakov figurája jutalomjáték Szervét Tibor számára.
Lubickol a szerepben, mintha saját magával versenyezne abban, hányféleképp tudja kifejezni a nyugállományú professzor önimádatból fakadó intellektuális felsőbbrendűségi komplexusát anélkül, hogy ismételné magát. Szellemes, ironikus alakítás, melyet nézve gyakran felötlik a nézőben, hogy ezt a barmot ő is ismeri, dolgozott már vele, vagy egyre jobban […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!