Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Radnóti Színház megtelt nézőtere előtt zajló irodalmi maratont a Turi Tímea–Szegő János szerkesztőpáros vezette, akik remekül működő konferanszié-párosként már a felütésben megadták az est alaphangját: Szegő elegáns iróniával dobálózott a számokkal, Turi pedig játékos pontossággal próbálta rendszerezni az egyre abszurdabb irodalmi matekot.
Ennek az lett az eredménye, hogy perceken belül megszületett az este talán legfontosabb – és legszórakoztatóbb – állítása: a 97. Ünnepi Könyvhétre bemutatott új Magvető-könyvek összhossza 3528 oldal, a súlyuk pedig pontosan 4470 gramm tiszta kortárs irodalom.
Minden oldalt, ha egy kilométernek gondolnánk el, akkor pont innen Grönlandig duplán kellene mennünk. De ezt a Trumpnak nem mondjuk el
– viccelődött Szegő János a monumentális mennyiségen.
Amit nem lehet elmesélni
Dávid Anna kiadóigazgató a Magvető legújabb kori történetének gyökereihez nyúlt vissza, és felidézte a közelmúltban elhunyt Líra-alapító, Kolosi Tamás legendás anekdotáját. Kolosiék eredetileg csupán egy szentendrei könyvesboltot akartak megvenni, és ehhez „melléktermékként”, jelképes összegért kapták meg a romokban lévő, súlyosan veszteséges Magvetőt.
A túléléshez végül három dolog kellett: Esterházy Péter jelenléte, Gabriel García Márquez jogai és Krúdy Gyula Álmoskönyve. Amikor pedig megkérdezték Esterházyt, ki tudná gatyába rázni a céget, ő Nádas Péter tippje alapján a fiatal Morcsányi Gézát ajánlotta, aki aztán öt év alatt az ország vezető kiadójává tette a Magvetőt.
A múltidézésbe azonban fájó hiányok is vegyültek. A Könyvhét nevét adó, nemrég elhunyt Fehér Béla posztumusz regénye (Balkán nagyoperett) mellett a márciusban távozott Nádasdy Ádámról is megemlékeztek. A veszteségek kapcsán az igazgatónő egy félig komoly, félig ironikus kéréssel fordult a szerzőkhöz.
Nem lehetne, hogy egy darabig inkább a kortársaink maradnak? Születésnap szervezésben jártasak vagyunk, a legjobb tortát megszerezzük bármikor, akár Edelényből is.
Kovács Adél, a Radnóti igazgatója a színház és a kiadó 31 éve tartó fúzióját egy történelmileg terhelt, mégis pontos kifejezéssel írta le: ezt az együttműködést ő „elvtársi viszonynak” tekinti.
Nagyon szeretem ezt a szót, mert elvek nélkül nem tudok kapcsolódni senkihez. Mi mindig egy irányba megyünk.
A könnyed, számokkal és anekdotákkal dobálózó felvezetés után azonban gyorsan kiderült, hogy az Ünnepi Könyvhét legújabb művei már korántsem ilyen játékos kérdéseket feszegetnek. A színpadra lépő szerzők beszélgetéseiből egy meglepően bátor, közös diagnózis rajzolódott ki: a világ szétesett, a klasszikus történetmesélés pedig halott. De akkor mit olvassunk a héten?
10
Elsőként Darvasi Lászlót kérdezték új kötetéről, Az első izlandi hóregényről. Arra a kérdésre, hogy újra akarta-e alkotni a műfajt, Darvasi kijelentette, hogy a novella alapvetően egy „konzerv képződmény”, a rövidpróza pedig számára sokkal inkább egyfajta modellezési folyamat.
A novella modellezés. Azt mondod, hogy modell, bábjáték – és egyszer csak igazi vér folyik belőle. Addig bábozol. Szerintem ez a novella.
Őt Szijj Ferenc követte, akinek A madarak tudása című, 400 verset tartalmazó kötete kapcsán a szerkesztők felvetették: ha az ember egymás után olvassa a verseket, kényszeresen elindít magában egy történet-összerakási mechanizmust. Szijj szerint viszont a valóság darabokra tört, és a kötete pont ezt tükrözi.
Ez olyasmi, mint a világnak a működése: működik, van, de nincs eleje, közepe és vége. Olyan történet ez, amit nem lehet elmesélni
– mondta a költő, hozzátéve: épp ez a töredékes forma segíti őt annak a megfogalmazásában, ami lineárisan elmesélhetetlen. A kötetről írt recenziónkat itt olvashatja el.
Az est egyik legnagyobb dobása a jelen nem lévő Tüdős Klára Rongyok című, most előkerült teljes memoárja volt. A kötet egy rendkívüli asszony életét mutatja be: Tüdős divattervező, néprajzos, filmrendező, református értelmiségi és nem mellesleg 1944-ben a Világ Igaza volt (embereket mentett a holokauszt alatt). A könyv különlegessége, hogy nem kronologikusan, hanem konkrét anyagokon és ruhákon keresztül mesél: minden fejezet apropóját egy-egy szövet adja a finom selymektől és kalapoktól egészen a sárga csillagig. A memoárt áthatja a hit és a fény motívuma, ami drámai kontrasztban áll azzal, hogy a szerző élete végén megvakult.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!