2021. szeptember 20., hétfőMa Friderika napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.09.20. Friderika Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Itt nyaralt a kádárista elit és még Fidel Castro is itt pingpongozott

Hirdetés

Itt nyaralt a kádárista elit és még Fidel Castro is itt pingpongozott

A ma Club Aligaként ismert üdülőhelyet Simaházi Tóth Ede alapította 1902-ben. A balatonfőkajári földesúr a tulajdonában lévő vízparti szakaszt felparcelláztatta, a területre utat, vendéglőt és két szállodát építtetett, a vízbe fürdőházat állíttatott, majd megnyitotta a szélesebb közönség előtt. Az ekkor kialakított 64 villatelek kapta a Balatonaliga-Fürdőtelep nevet.

A hamarosan „a Balaton entrée-jaként” számon tartott, Budapesttől mintegy száz kilométerre fekvő, negyven méter magas löszfallal körülvett és két kilométeres vízparttal rendelkező üdülő igazi vendégcsalogató helynek bizonyult. Az üdülőt a magas part tetejéről a Balatonra nyíló, Tihanyéval vetekedő panorámája, gyógyhatású klímája, természetes forrásai, homokos strandja, ősfás ligetei, nagy hírű étterme, Yacht Clubja, vitorlásversenyei, Anna-báljai rendkívül népszerűvé tették az úri középosztály köreiben. A kiváló természeti adottságú hely neves művészeket is vonzott. Már az alapító villatulajdonosok között feltűnt az író, költő és politikus Szász Károly, az 1910-es évek elejétől a harmincas évek közepéig a nyári szezonokban villát bérelt a Párizsból hazatelepülő Csók István, a húszas évek végén pedig Balatonvilágoson vett házat az akkoriban „a legjobb Balaton festőjeként” kikiáltott Wágner Géza.

Az első világháború, az őszirózsás forradalom, majd a proletárdiktatúra és az azt követő megtorlások nem kedveztek az üdülői életnek. Csak a húszas évektől, a trianoni veszteség után kapott új lendületet a fürdőturizmus. Több mint száz elegáns villa (köztük számos panzió) épült, utakat, sétányokat alakítottak ki, a harmincas években átadták a kikötőt, bevezették a villanyvilágítást. Ekkortól kezdett tömeges méreteket ölteni a strandolás, divatossá vált a sporthorgászat, a szánkózás és a napozás. Ennek ellenére keveset adtak a fürdőzés higiénikussá tételére. Még a harmincas évek elején is arról adott hírt a sajtó, hogy csordakút hiányában Aligán az állatokat a Balatonba terelik itatni, s mivel az állatlejáró a strandtól csupán kétszáz méterre van, az emberek lényegében a tehenekkel, lovakkal és disznókkal kénytelenek együtt fürdeni.

Hirdetés

A volt MSZMP üdülő Aligán 1988. augusztus 4-én

A volt MSZMP üdülő Aligán 1988. augusztus 4-én

Fotó: Váraljai János / MTI

A professzionális idegenforgalommal a korábban a felső középosztály terepének tekintett üdülőben fokozatosan megjelentek a középosztály alsóbb rétegei is (tisztviselők, kereskedők, iparosok és munkások). A hangadó sajtó és a befolyásos egyesületek vezetői azonban nem titkolták, hogy a Balatont továbbra is a keresztény középosztály üdülőhelyének tekintik. Törekvéseik látványos jele volt Aligán is a fürdőtelepi templomok, kápolnák, misézőhelyek létesítése.

A fürdőtelep fejlesztésére komolyabb befektetési tervek először 1943-ban készültek, amikor a több nemzetközi építészeti nagydíjjal büszkélkedő Olgyay fivérek megbízást kaptak az „aligai Monte Carlo” megépítésére. Ezeket a terveket hamarosan elsodorta a háború. Nyomukat csupán két modernista stílusban megkezdett és félbehagyott, majd 1945 után szocialista elemekkel befejezett kockaépület, az egykori I-es és II-es szálló őrizte a 2020-ban elindított bontási munkálatokig.

A háború különös módon megkímélte a települést, jóllehet a szomszédságában húzódó Margit-vonal térségében hónapokig állt a front. A területen a harckocsik sem tudtak nagyobb rombolást véghezvinni, mivel a laza szerkezetű löszös talajon nem tudtak bevonulni. Az üdülő leginkább az SS-különítmények, a nyilasok, a Vörös Hadsereg katonái és a haszonleső „honi kozákok” fosztogatásait sínylette meg. A háborús helyreállítások után a gyárak, vállalatok, ifjúsági szervezetek sorra foglalták el, vásárolták fel vagy bérelték ki a gazdátlanul maradt épületeket. Menekültek, bérlők, falusi őslakosok, régi középosztálybeli és új munkás nyaralók laktak együtt az eltulajdonított épületekben.

A balatonaligai volt pártüdülő ikonikus épülete

A balatonaligai volt pártüdülő ikonikus épülete

Fotó: Sehr Miklós / MTI

1948-ban, a fürdőegyesületeket feloszlató kormányrendelet nyomán lezajlott az úgynevezett „aligai honfoglalás”. Ezen a nyáron sok más politikus társaságában Aligán üdült Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Rajk László, Vas Zoltán és Nagy Imre is. Rákosinak megtetszett a kiváló természeti adottságokkal bíró és jól őrizhető terület. Így aztán kora tavasztól késő őszig csaknem minden hétvégéjét itt töltötte. A löszfal tetejére légvédelmi ütegek, a vízre motorcsónakos őrjáratok kerültek, a Balatont éjjel reflektorok pásztázták, mindenütt kutyás őrök cirkáltak. A megmaradt helyi lakosokat és nyaralótulajdonosokat a környező falvakba telepítették, az elhagyott javakból részben kártalanították őket, majd 1952-ben az üdülő strandját, szállodáit és villaépületeit végleg elzárták a külvilág elől.

Az újonnan létrejött pártüdülőt két részre osztották: Aliga I.-en tölthették szabadságukat az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) magas rangú funkcionáriusai, Aliga II.-n pedig a KV (Központi Vezetőség) és a PB (Politikai Bizottság) tagjai választhattak maguknak villát. 1949-ben a korábban említetteken kívül már villával rendelkezett itt többek között Farkas Mihály, Szakasits Árpád, Révai József és Kádár János is. Rákosi, elkülönülve a többi pártfejestől, páncélozott pénzszállító autóban utazott Aligára, a villáját kerítéssel vették körül, háza elé testőröket állítottak, s ha úszni ment, csónakkal kísérték. Közben Balatonaliga fokozatosan eltűnt a térképről: az 1944-es helységnévtárban még 130 lakosú községként jegyezték, az 1953-asban viszont már föl sem tüntették a nevét.

Az aligai üdülő 1957-től egészen az 1989-es rendszerváltásig az MSZMP tulajdonában volt, s […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/08/31/itt-nyaralt-az-uri-kozeposztaly-a-kadarista-elit-s-meg-fidel-castro-is-pingpongozott/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

A testvéri szeretet, a jézusi bizalom mutatta meg magát a nemzetközi eucharisztikus konferencián Böjte Csaba …