2021. szeptember 20., hétfőMa Friderika napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.09.20. Friderika Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Itt fürdőztek az írók egy évszázaddal ezelőtt

Hirdetés

Itt fürdőztek az írók egy évszázaddal ezelőtt

Egy időben magam is minden nyáron megfordultam Abbáziában monarchikus levegőt szívni, és saját szememmel láttam az egyik öbölben azt az emléktáblát, amelyre ki van írva, hogy az 1900-as évek elején (a pontos dátumra nem emlékszem) itt nyaraltak a legendás Nyugat folyóirat nagyjai, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes feleségükkel, Kosztolányinéval és Böhm Arankával. Nyilván volt még egy kis magyarázat, hogy scrittori ungheresi vagy valami efféle, lényeg a lényeg, megdobbant a szívem. A természet kövei, az öböl sziklafalai őrzik a magyar irodalomtörténet felhőtlen pillanatát.

Magam elé képzeltem a jelenetet, amint a bővérű, mediterrán szépségű, ám elviselhetetlen természetű Böhm Aranka nemcsak a Kvarner-öbölben, de a strandközönség elismerő tekintetében is fürdőzik, ám 

amikor Karinthy vesz észre egy mélyebben dekoltált elvonuló delnőt, hisztériázni kezd, hogy ugyan már, Frici.

Hirdetés

Kosztolányiné Harmos Ilonka meg még szorosabban bújik oda a férjéhez, ezzel remélve kivédeni férje szemérmetlen tekintetét.

Az ekkor fénykorát élő Abbázia békebeli hangulatával mágnesként vonzotta a kor művészeit. A festőóriás, Rippl-Rónai József 1903-ban testvérét, Ödönt kísérte el ide, akit a város állomásfőnökségére helyeztek szolgálatra. Nos, a testvér szolgált is, Rippl-Rónai meg művészettörténetileg tette hozzá a magáét: annyira lenyűgözte az Abbázia közvetlen környezetében található vidék, hogy megalkotta Voloscai részlet című képét. (Volosca kisváros Abbázia szomszédságában, tulajdonképpen a város része.)

De Abbázia vonzereje már a XIX. század végén is óriási volt: Jókai is többször megfordult a kikötővárosban, többek között 1888-ban, nevelt lánya, Jókai Róza esküvőjén, aki itt ment hozzá Feszty Árpádhoz, a Feszty-körkép alkotójához, de járt itt 1901-ben is, igaz, télen, nála ötvennégy évvel fiatalabb feleségével, a zsidó származású Nagy Bella színésznővel. 

Hiába, ekkora korkülönbséggel valamit villantani kellett,

annál is inkább, mert a házasságot óriási közfelháborodás követte, Feszty Árpádné Jókai Róza pedig nevelőapját gondnokság alá akarta vetetni. A boldog békeidők egyik legnagyobb bestsellerszerzője életmódjával is a korabeli pletykalapok kedvenc celebje volt. 

Füst Milán Kossuth-díjas író, költő és esztéta 1963. június 20-án

Füst Milán Kossuth-díjas író, költő és esztéta 1963. június 20-án

Fotó: Bojár Sándor / MTI

A mostanság gyakran emlegetett Füst Milánnak tizenöt éves korában Abbáziában kezelték a tüdővérzését, és ugyan szegénységével, egész életén át tartó nyomorúságos életmódjával tájidegennek gondolnánk, de a városban József Attila is járt, igaz, még gyerekként.

1918 nyarán Abbáziában üdültem a Károly király-féle gyermeknyaraltatási akció jóvoltából

– írja híres Curriculum vitaejében.

Móra Ferenc 1927-ben itt fogott bele az Ének a búzamezőkről című regényébe, miközben másfél hónapos nyaralását töltötte, de megfordult Abbázia csodás part menti villáiban és üdülőiben Mikszáth Kálmán, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Németh László, Molnár Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Hunyady Sándor is. Érdekes, Adyra valahogy jobban hatott Párizs, az ő verseiben nem hemzseg Abbázia mint helyszín. A magyar irodalmi elit tagjai közül a nyaralóhely talán Márai Sándor életében játszotta a legnagyobb szerepet. Dráma Voloscában című elbeszélésében így ír:

Számomra a tenger, Fiume és Abbázia között, még mindig a „magyar tenger”, akkor is, ha tudom, hogy a történelem időközben odaadta az olaszoknak a Szentkorona Gyöngyét. Ez az öböl mélykék vizével az én külön, szerény és csöndes irredentám. Az egész világból ez az öböl az a hely, ahol a magyarnak közvetlen köze volt a tengerhez. Visszajárok ide, örülök, ha valamelyik fiumei őslakó magyarul felel kérdéseimre, szeretek sétálni Abbázia és Lovrana között, a babér illatú tengerparti sétaúton, ahol szüleink és nagyszüleink udvaroltak már egymásnak, s esténként szívesen átmegyek Voloscába, leülök a part menti kiskocsma előtt, megiszom egy negyed liter isztriai vörösbort, és drámai helyzeteken vagy más ilyen reménytelen feladatokon töröm fejem. Minden évben elmegyek ide, néha csak két, három napra.

Palics: Csáthnak összejött, Kosztolányinak nem

Kosztolányi Dezső író, költő, színikritikus 1928. november 12-én

Kosztolányi Dezső író, költő, színikritikus 1928. november 12-én

Fotó: Reprodukció / MTI

A vajdasági közkedvelt fürdőváros, az észak-bácskai Palics az azonos nevű tó partján is vonzotta a művészeket

Most a palicsi tó úgy fénylik, mint az ólom

És a beléndeken s a vad farkasbogyókon

Alszik a fény

Ah jól siess. Szíved még egyszer […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/08/24/itt-furdoztek-az-irok-egy-evszazaddal-korabban/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

Böjte Csaba: Lelkeket gyűjtök

A testvéri szeretet, a jézusi bizalom mutatta meg magát a nemzetközi eucharisztikus konferencián Böjte Csaba …