Egy éve tart Ukrajnában a háború, amely a folyamatos véráldozaton kívül gazdasági és kulturális szankciókban is megnyilvánult. Az oroszbarát közegek rengeteg ukrán művész, míg az Ukrajnát támogató országok rengeteg orosz alkotó lehetőségeit vágták el. A mai napig vita tárgyát képezi, vajon a kultúra bojkottálása mennyiben alkalmazandó háborús eszköz, és mennyiben romboló hatású mindkét fél számára.
Putyin kegyeltjeitől a háború ellenzőiig
Az orosz alkotók a háború kezdete óta egyre rosszabb megítélésben részesülnek. Kezdetben a Valerij Gergijev karmesterhez hasonló személyek – akiknek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel személyes kapcsolatuk van, melyet nem akartak rögvest megszakítani – voltak a kulturális offenzíva fő célpontjai. Mára az orosz származású, bécsi énekesnőhöz, Anna Netrebkóhoz hasonló előadók is terítékre kerültek, akik hiába ellenzik a háborút, ha nem hajlandóak elég erőteljes kritikát nyíltan megfogalmazni és teljesen elszigetelni magukat Oroszországtól, ellehetetlenednek a művészeti életben.
Az Aljazeera értesülései szerint Netrebko még tavaly februárban úgy fogalmazott:
Orosz vagyok, és szeretem a hazámat, de rengeteg barátom van Ukrajnában. A fájdalmuk és szenvedésük láttán megszakad a szívem.
Az énekesnő azt is hozzátette, hogy szerinte igazságtalan rákényszeríteni a művészeket és a közéleti személyeket, hogy nyíltan formáljanak politikai véleményt, és ítéljék el hazájukat.
Netrebko felkerült ezáltal egy ukrán szankciós listára, amely 118 másik – főként orosz és néhány ukrán – művészt tartalmaz. Teljes ukrajnai vagyonukat és tulajdonukat lefoglalták, melyet tíz évig nem kapnak vissza. Az énekes mellett olyan személyek is szerepelnek a listán, mint Filip Kirkorov orosz popzenész és Nyikita Mihalkov Oscar-díjas orosz filmrendező.
Eközben a CBS értesülései szerint a híres orosz csellista, Anasztaszija Kobekina – aki nyíltan elítélte a háborút, és jogtalannak ítélte a lépést – sem úszta meg az ellehetetlenítést. Tavalyi koncertjeit Svájcban visszamondták a nemzetiségére hivatkozva.
Annyira ellentmondásosnak és szükségtelennek tartom. Hogyan változtat ez a lépés a globális helyzeten?
A nem kívánt veszteség
A londoni Royal United Services Institute egyik analitikusa, Jonathan Eyal arról mesélt a CBS-nek, hogy ez egy gyakori lépés, mikor a művészetet és a sportot éppúgy szankcionálják, mint a gazdaság egészét. Elmondása szerint erre korábban is volt példa, mikor 1980-ban az afganisztáni helyzet miatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok bojkottálta egymás sporteseményeit.
Sokszor a sportolók, valamint a művészek kizárása a legnagyobb nem kívánt veszteség egy efféle leszámolásban. Ha az állam polgára vagy, akkor az állam részeként kezelnek. Mindez persze semmit sem változtat a Putyin-rezsim politikáján, csupán emlékezteti az egyszerű orosz embert, hogy mostanra milyen elszigeteltté vált az országa.
Vagyim Zaharov orosz művész, aki korábban a Velencei Biennálén az orosz pavilonhoz készített installációt, nyíltan kiállt a háború ellen, külön kiemelve, hogy nyilatkozata nem művészeti, hanem politikai jellegű – írja az Apollo magazin. Zaharov az orosz pavilon előtt állva, kezében egy táblával tiltakozott az ország cselekedetei ellen, a táblán a következő sorok szerepeltek: „Tiltakozom az orosz propaganda és az ukrajnai háborúhoz vezető orosz invázió ellen. A nők, gyermekek, ukrán emberek meggyilkolása Oroszország szégyene. Itt állok az orosz pavilon előtt, szemben a háborúval és az orosz kormány kultúrával való összefonódásával.” Az alkotó a művészek háborús szerepvállalásáról azonban másképp vélekedik.

A véleményem, mely abszolút népszerűtlen gondolat, hogy az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/02/25/oroszorszag-ukrajna-vlagyimir-putyin-haboru-kultura/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!