Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A témát, illetve a kiállítás koncepcióját a Magyar Tudományos Akadémia Lendület kutatócsoportjának ötéves, az újasszír és újbabiloni istenvilágról szóló projektje adta, amelynek Niederreiter Zoltán a vezetője. Az említett két birodalom esetében több mint 3 ezer éves időintervallumról beszélünk, ami az ókori Mezopotámia történelmét, kultúráját, művészetét jelenti, a kiállítás ebből egy fél évezredes időintervallumra, a Kr. e. 1000–500 közötti időszakra fókuszál, amikor az Újasszír és az Újbabiloni Birodalom létezett.
Ebből az időszakból nagy mennyiségben állnak rendelkezésünkre írott, képi és tárgyi források. Európában sokkal kisebb számban találhatók meg az ókori Mezopotámiából származó tárgyak, mint mondjuk Egyiptom, az ókori Itália vagy a görög világ esetében. A kiállított tárgyakhoz így jóval nehezebb volt kölcsönzés szempontjából hozzájutni.
A Szépművészeti Múzeumban bemutatott emlékek hét neves európai gyűjteményből érkeztek, és többnyire az állandó kiállítások részei, vagy éppen – nyersanyagukból adódóan – töredékesek, kevésbé mozgathatók, emiatt
nagy szenzációnak számít, hogy egyes műtárgyak megtekinthetők lesznek az időszaki kiállításon.
A kurátorok célja, hogy a kiállítás egyszerre mutasson be olyan témákat, amelyeket tárgyi, képi és írott forrásokkal is illusztrálni lehet. Nemcsak művészeti kiállításról van szó, hanem irodalommal, régészettel, történelemmel és vallással kapcsolatos aspektusok is megjelennek a tárlaton.
15
Istenek és démonok jelentősége
Asszíria és Babilónia istenei és természetfeletti lényei megkerülhetetlenül jelen voltak az időszak két nagy államalakulatának működésében, a királyok tevékenységében, illetve a mindennapi emberek világában is. A kultúrában, művészetben és tudományokban is elsődleges szerep jutott az isteneknek, valamint a hozzájuk kötődő természeti és természetfeletti erőknek. Mezopotámia lakóinak hétköznapjait áthatotta az istenekbe és démonokba vetett hit, az emberek életében állandóan jelen voltak a természetfeletti lények, akik befolyásolták és alakították a halandók életét.
A tárlat kilenc szekciókra oszlik, amelyek mindegyike az istenvilág egy-egy meghatározó témáját jeleníti meg.
Körülbelül százötven tárgyat állítottunk ki, amelyek között szerepelnek például szobrászati alkotások, valamelyik egy tonnánál nagyobb tömegű, aztán mázastégla díszek, ékírásos agyagtáblák, amulettek és pecséthengerek, némelyik csupán két centiméter magasságú. A kis méretű tárgyak esetében nehézséget jelentett, hogyan próbáljuk ezeket bemutatni a látogatóknak. Sokat dolgoztunk a fényképes dokumentációkon, illusztrációkon, és megpróbáltuk szinkronba hozni a különböző tárgytípusokat, hogy az írott és képi forrásokban gazdag asszír és babiloni világot minél közelebb hozzuk a látogatókhoz
– mondta Niederreiter Zoltán.
Kilenc szekció
A kiállítás első szekciója Babilont, valamint az Istár-kaput mutatja be: az Eufrátesz egyik ágánál fekvő fővárost nyolc kilométer hosszúságú városfallal vették körül, valamint 15 kilométeres külső fallal, amelyet széles vizesárok határolt. A városban volt Marduk, a babiloni főisten hatalmas templomkomplexuma is, ahol több isten is élt a templomokban és kisebb kápolnákban, de itt állt az Etemenanki is, egy lépcsőzetes toronytemplom (zikkurat), amelyet a Biblia Bábel tornyának nevez.
Babilont egy német régészeti expedíció tárta feL 1899 ÉS 1917 KÖZÖTT ROBERT KOLDEWEY IRÁNYÍTÁSÁVAL.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!