2025. november 12., szerdaMa Jónás, Renátó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 333,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2025.11.12. Jónás, Renátó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 333,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Írországból érkeztek, és nemzetközi karrierig segítették a magyarokat

Írországból érkeztek, és nemzetközi karrierig segítették a magyarokat

„Amikor először Magyarországra jöttünk, volt egy logisztikai cégünk Budapesten. A férjem, John Ward, és én elkezdtünk kortárs művészeti galériákat látogatni, művészekkel találkozni. Az írek szeretnek sokat beszélni. Nagyon meglepődtünk, hogy abban az időben, a 90-es évek végén, 2000-es évek elején az írekkel ellentétben a magyar művészek nem voltak annyira lelkesek, hogy beszéljenek a munkájukról és motivációjukról, ami nagyon meglepett minket” – fogalmazott az Indexnek a díjat alapító Mary McLoughlin, majd így folytatta:

Úgy gondoltuk, hogy külső segítséggel talán tehetnénk valamit a magyar művészek és különösen a feltörekvő fiatal magyar művészek nemzetközi karrierjének előmozdításáért. Különböző galériákkal és művészekkel kerültünk kapcsolatba, elkezdtünk műalkotásokat vásárolni, és magángyűjteményt építettünk magyar művekből, valamint más anyagokból, amelyeket Írországban vagy máshol gyűjtöttünk. Nagyon megérintett minket a magyar művészeti élet, így már nem csak a munkánk tartott minket itt. Emellett nagyon jó érzés, hogy visszaadhatunk valamit a társadalomnak.

McLoughlin szerint Magyarországon hihetetlenül tehetséges alkotók élnek, a művészeti szcéna ugyanakkor az első LB-díj megrendezése, vagyis 2011 óta nagyon megváltozott, ami többek között az internetnek is köszönhető. A magyar művészek már nemzetközi művészeti vásárokra utaznak, és sokkal szélesebb körben képviseltetik magukat Magyarországon kívül, mint amikor férjével először ideérkeztek. Ugyanakkor azt is érzékelte, hogy a művészek pénzügyi támogatása egyre csökken, különösen az állami források estek vissza.

A kétévente odaítélt, 6000 euróval járó díjat minden alkalommal egy magyar művész kapja meg. A pályázatra bárki, bármilyen háttérrel, előképzettséggel és médiummal jelentkezhet, csupán néhány elvárás – portfólió, önéletrajz, motivációs levél és egy külföldi intézmény meghívója – szükséges a nevezéshez. Utóbbi azért fontos, mert a díj célja, hogy lehetőséget és pénzügyi támogatást biztosítson magyar művészeknek Magyarországon kívüli kiállítás rendezésére, és a nemzetközi művészeti színtérre való bejutáshoz. 


Mary McLoughlin


16

Mary McLoughlinGaléria: A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj döntős művei a Kiscelli Múzeumban(Fotó: Tövissi Bence / Index)

A győztes nyereménye 6000 euró, de a többi döntős sem „megy haza” üres kézzel, a legjobbak közé került pályázók fejenként 1000 euró honoráriumot kapnak. Idén hetvenkét érvényes pályázat érkezett be a kiírásra, végül hat alkotót válogattak be a fináléba:

  • Dezső Tamást,
  • Fabricius Annát,
  • Hajas Katinkát,
  • Kiss Adriant,
  • Molnár Judit Lillát
  • és Szalai Dánielt.

A művészek alkotásaiból rendezett kiállítás 2025. október 5-ig látogatható a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás kurátora és a Leopold Bloom Art Művészeti Alapítvány művészeti vezetője Kollár Dalma Eszter.

A 2025-ös nyertes Dezső Tamás lett,

aki munkáin keresztül az ember és a természet – azaz a nem emberi – közötti kapcsolatot vizsgálja. A személyes és a növényi identitás mélyrétegeit kutatja, alkotásaival pedig igyekszik bizonyítani, hogy az ember nem felsőbbrendű a világot alkotó szerves és szervetlen entitások között. 

2025 döntősei

Fabricius Anna főként társadalmilag elkötelezett projektekkel foglalkozik fotó- és videóalapú műveiben. Hajas Katinka érzékeny és minimalista festményei, installációi, fotó- és videómunkái külső és belső megfigyelések között képeznek hidakat. Az emberi psziché, és az ember környezete közötti kapcsolatot mutatja be műveiben. Nagy méretű, főként textilalapú installációiban és szobraiban Kiss Adrian azt vizsgálja, hogyan testesítik meg bizonyos anyagok az identitás, a hatalom és az ágencia egymást átszövő narratíváit. Molnár Judit Lilla nagy méretű installációiban, amelyek gyakran a játszóterek világát idézik, a felnőttkori dilemmák művészi feldolgozásával foglalkozik. Az ember-állat kapcsolatok mint biopolitikai, társadalmi és ökológiai kérdések jelentik Szalai Dániel műveinek kiindulópontját. Az állatokkal való bánásmód vizsgálatán keresztül a természethez fűződő viszonyunkat és az emberi ellenőrzési rendszereknek való alávetettségünket kérdőjelezi meg.

A periféria előnyei

„Az ír művészek sokkal több állami támogatást kapnak, mint a magyarok.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/09/16/leopold-bloom-irorszag-kepzomuveszeti-dij-kiscelli-muzeum/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Ötször kell megnézni a Frankensteint, mire észrevesszük a szürreális cameo szereplőt

Akkora közönségsiker Guillermo del Toro mexikói rendező Frankensteinje, hogy amikor vasárnap Manchesterből hazafelé tartva a …