Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Index kulturális rovata arra vállalkozott, hogy megtalálja a XXI. században kiadott tíz legkiválóbb magyar regényt. Joggal tehetik fel a kérdést, mire jó egy ehhez hasonló toplista, mit szeretnénk elérni. A félreértések elkerülése végett eláruljuk. Vállalkozásunk elsődleges célja a magyar kortárs irodalom népszerűsítése, szeretnénk felmutatni olvasóinknak a mai magyar kultúra legbecsesebb alkotásait. Ha ismerik ezeket, vegyék kézbe ismét, ha még nem, akkor pedig listánk hatására vásárolják meg vagy kölcsönözzék ki és olvassák el mindet.
Persze azt sem bánnánk különösebben, ha a hamarosan megjelenő tízes listánk nyomán jelentékeny párbeszéd alakulna ki arról, hogy a 2000 óta eltelt időben mely alkotásokat sorolhatjuk a magyar irodalom legnagyobb hatású művei, legkiválóbb teljesítményei közé. A Kultúra rovat újságíróiként – érthető okokból – fontosnak tartjuk az erről szóló kulturált vitát. Szükség van rá.
Már a cikk ötletének születése idején élből elvetettük, hogy mi magunk állítsuk össze a top 10-es listát, ezért megkerestünk több mint negyven kiváló és meghatározó kritikust, irodalmárt, szakértőt, irodalomtudóst, hogy hozzáértésükkel segítsék munkánkat. Közülük 18-an elfogadták az Index felkérését, összeállították és megosztották velünk saját top 10-es listájukat. Az eredményeket kiértékeltük, a végeredményt pedig mos megmutatjuk.
1. Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
2000-ben jelent meg Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye, amelyért a szerző átvehette az első alkalommal odaítélt Magyar Irodalmi Díjat Göncz Árpádtól. A regény Esterházy Péter ötvenedik születésnapjára jelent meg, és eddig mintegy 37 ezer példányban kelt el. Sokan a Kossuth-díjas író főműveként tartják számon.
Rövid részlet a könyvből: „édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelheti, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi tájleírásba.”
2. Nádas Péter: Párhuzamos történetek
Nádas Péter magnus opusa 2005-ben jelent meg. A Kossuth-díjas író közel húsz éven át dolgozott a háromkötetes regényen, amelynek megjelenése várva várt esemény volt a magyar kortárs irodalomban. A több mint 1500 oldalas regény a kritikusok és irodalomtudósok szerint a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. A mű három könyvből (A néma tartomány, Az éjszaka legmélyén, A szabadság lélegzete), összesen 39 önálló címmel ellátott fejezetből áll.
A Párhuzamos történetek számtalan szereplőt felvonultat, rendkívül szövevényes cselekménye több szálon fut, a történések nagyrészt a XX.században, az I. világháborútól a rendszerváltásig zajlanak. A történések fő helyszíne Budapest, de Mohács és Tahitótfalu is megelevenedik a regényben. A magyarországi helyszínek mellett jelentős szerephez jut Berlin, Düsseldorf, a cseh határ melletti Annaberg és egy kitalált, észak-németországi helyszín, Pfeilen.
„Olyan emberek történeteit írni meg, akik soha nem találkozhattak, vagy igen felszínesen ismerhetik egymást, egymás sorsába mégis belebeszélnek. Ez a rejtett vagy rejtélyes összefüggés vajon helyet találhat-e az elbeszélés zárt szerkezetében. (…) Formálisan mindez az jelentené, hogy nem csak a zárt szerkezetet kéne elfelejtenem, hanem vissza kéne térnem mindahhoz, amit a görögöknek a káosz eredetileg jelentett” – mondta a Párhuzamos történetekről Nádas Péter.
3. Spiró György: Fogság
Spiró György Fogság című regénye 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A műnek egy év alatt hét kiadása jelent meg és a regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai elismerés is társult. A Fogság angol nyelvű fordítását 2015-ben az Egyesült Államokban is dícsérték a kritikusok.
A regényhez 2006-ban maga Spiró írt értelmező és magyarázó kommentár-kötetet: Fogság–Széljegyzetek címmel, amelyet Dávid Anna állított össze. Radnóti Sándor kritikus a Holmi című folyóiratban korábban így szólt a műről: „Spiró már nem vállalkozik arra, hogy egy vallásos látnokot vagy egy művészi géniuszt belülről ábrázoljon. Ezért épített föl tudatosan vagy hozott létre ösztönösen kettős szerkezetet a történelmi kalandregényből és a filozófiai parabolából.S még ez is kibújt a radikális szkepszis legvégső, nihilista következtetése alól. Mert az ő Candide-ja ugyan már kertjét sem művelheti, de az élet – hogy Spiró és a sorok írója kedves költőjével szóljak – »él és élni akar«.”
4. Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye 2016-ban jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A történet főhőse báró Wenckheim Béla, aki Argentínából tér haza ősei földjére, a Viharsarokba. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Kérdés, hogy szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik?
A regény 2017-ben bekerült a Libri irodalmi díj 10 döntőse közé, valamint elnyerte az Aegon Művészeti Díjat. A szerző akkor elmondta: „folyton mondatok vannak a fejemben, születőben lévő és kész mondatok, de nem szabad írás közben a díjakra gondolni, sem a szakma, sem a közönség elismerésére, tilos, kizárólag arra szabad figyelni, hogy a szöveg létre akar jönni”.
A Kossuth-díjas író regénye 2019-ben elnyerte az Egyesült Államok egyik legjelentősebb irodalmi elismerését, a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). A könyv Ottilie Mulzet fordításában jelent meg Amerikában Baron Wenckheim’s Homecoming címmel.
5. Borbély Szilárd: Nincstelenek
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!