A GrundRecords, folytatva értékmegőrző munkáját, kiadta az Omega együttes 1995-ös visszatérő lemezét, a Trans and Dance címűt. A dupla vinylen és CD-n megjelenő anyagot Rozgonyi Péter hangmérnök az eredeti DAT-ra rögzített mesterszalag alapján újította fel. Hanglemez formájában az Omega 14. korongja eddig sosem jelent meg.
Az 1987-es, 25. születésnapi Kisstadion-koncertet követően a zenekar szüneteltette működését. Noha nem történt hivatalos bejelentés, pláne nem feloszlás, német kiadójuk, a Bellaphon nekifogott, s újra kiadta kint megjelent albumaikat. Megjegyzem, jogtalanul, tudniillik az Omega szerződése lejárt, s már másik cég gondozta angol nyelvű életművüket.
Itthon még boltokba került a Babylon címet viselő 13. korongjuk, amely 90 ezer példányban kelt el. Szép szám ez sokaknak, ellenben az Omega Time Robberjét másfél millióan vásárolták meg világszerte, míg a Gammapolist hatszázötvenezren Magyarországon. Nekik ezek a szép számaik.
Mivel nem készítettek új anyagot, 1988-ban első magyar CD-ként megjelent az Omega Platina, az Időrabló, a Csillagok útján, a Gammapolis, Az arc, A Föld árnyékos oldalán, a Babylon-korongokról válogatott dalokkal. Aztán 1990-ben kiadták a 6., 7. lemezt egy CD-n, rajta a Nem tudom a nevedről kihagyott Tűzviharral.
Amíg külföldön turnéztak, Erdős Péter levetette a számot a mesterszalagról a muzsikusok tudta nélkül.
A rendszerváltás évében terveztek egy közös Illés–Metro–Omega-bulit a Népstadionban, azonban Koltay Gábor rendező úgy döntött, inkább egy Illés-koncert és az István, a király kerül a műsorra. Majd három évre rá Kóbor János végre új lemezről és nagykoncertről beszélt a Friderikusz Show-ban.
A rajongók legyőzték a vihart
A visszatérő koncert főpróbájára Siófokon került sor. A setlist döntően régi Omega-számokból állt, s fellépett Presser Gábor és Somló Tamás is. Kettejükön kívül a Scorpions énekese és gitárosa, Klaus Maine, illetve Rudolf Schenker szintén részt vettek a bulin. Addig magyar zenekar önálló koncerttel még nem töltötte meg a Népstadiont. Ráadásul döbbenetes méretű vihar csapott le szeptember 3-án este a környékre. De a rajongók kitartottak, a zenészek pedig szakadó esőben és szélviharban tolták le a műsor első felét.
Az életműkoncert után stúdióba vonultak, hogy rögzítsék az új anyagot. A várakozás nem pusztán azért volt óriási, mivel nyolc éve nem adtak ki sorlemezt, hanem mert az eltelt szűk évtized alatt alaposan átalakult a pop-rock színtér. Kifújt az új hullám és az újromantika, amelynek hangzásvilágát a nyolcvanas évek második felében kötelezően ráerőltette mindenkire a lemezgyár, a Skorpiótól, a V’Moto-Rockon át, az Eastig. Megmaradt a szintipop, 1995-ben olyan feledhető albumokkal, mint aminőket a Carpe Diem, a Cosmix, az Ámokfutók produkált. Még tartott a bluesbumm, Ferenczi György és a Herfli Davidson a Budafoki Dohnányi Zenekarral rögzített koncertet, a Takáts Tamás Dirty Blues Band A húzom az igát című anyaggal folytatta előző albuma sikerét. Mind jobban hódított a rap, az Animal Cannibals kijött a Takarítónővel, a Ganxta Zolee és a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!