Cillian Murphy a dél-írországi Cork városából indult, és eredetileg a zene vonzotta. Fiatalon zenekarban játszott, mielőtt végleg a színészet mellett kötelezte volna el magát. Az igazi áttörést a Danny Boyle által rendezett 28 nappal később jelentette 2002-ben, amelyben egyszerre tudta megjeleníteni a sérülékenységet és a túlélés ösztönös erejét.
A szélesebb közönség számára a Peaky Blinders Tommy Shelby-jeként vált ikonná. A karakter egyszerre hideg stratéga, háborús túlélő és tragikus hős, Murphy pedig olyan visszafogott intenzitással formálta meg, hogy a karakter a kortárs televíziózás egyik legemlékezetesebb alakjává vált.
A szakma csúcsán
Karrierjének meghatározó alkotótársa lett Christopher Nolan (eddig hat filmen dolgoztak együtt), akivel együtt értek fel a szakma csúcsára 2024-ben, amikor az Oppenheimer című filmért Murphy megkapta a legjobb férfi főszereplő Oscar-díját, míg Nolant a legjobb rendezőnek járó aranyszoborral tüntették ki.
A színész állítja, hogy még egyszer sem vállalt el szerepet csak azért, mert az jól fizetett, inkább azért mond igent, mert tetszik neki a történet, és játszani akar a filmben. Persze a szerepekért kapott pénz is fontos, elvégre ez teremti meg a szabadságot, hogy bármilyen történetben eljátszhassa a számára izgalmasnak és érdekesnek ígérkező karaktert.
Murphy az Elle-nek adott interjújában hétköznapi mivoltáról vallott, és kiemelte, vannak olyan dolgok, amikhez nem ért, pedig nagyon szeretne.
Barkácsolás. Elképesztően ügyetlen vagyok. Szerintem életemben nem cseréltem még ki egy villásdugót sem. Soha nem cseréltem kereket. Csak szerencsétlenkedem, bepánikolok, és semmit sem tudok megcsinálni. A feleségem viszont minden ilyesmiben nagyon jó
– mondta a színész. Az interjúban Murphy arról is beszélt, hogy mennyire fontos volt számára a karrierje korai szakaszában a tisztelet megtanulása. „Soha nem tanultam színészetet, viszont körülbelül húszéves koromtól huszonnégy éves koromig szinte kizárólag színházban dolgoztam. Egy este annyira siettem volna megszabadulni a jelmezemtől és elmenni a kocsmába, hogy egyszerűen ledobtam a földre. Egy idősebb színész odafordult hozzám, és azt mondta: »Mindig, mindig akaszd fel a jelmezedet.«”
Tisztelet és következetesség
A sztár szerint a tanulság az, hogy nem csak a színészekről szól minden, ahogy a reflektorok alatt parádéznak. Minden más ember is fontos, aki részt vesz ebben a munkában, és meg kell adni nekik a tiszteletet. „A technikusok, villanyszerelők, díszletépítők, sofőrök, cateringesek, mindannyian részei annak az élő szervezetnek, amely működteti az egészet. Úgyhogy akaszd fel a jelmezedet” – tette hozzá a művész.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 

