A Belfastból a mennybe, a Netflix február 12-én debütált sorozata egy hátborzongató rohangálós jelenettel kezd a sötétben, hogy aztán éles váltással az egyik szószátyár főszereplő, Dara (Caoilfhionn Dunne) olyan félperces monológot adjon elő egy lélegzetvétellel, hogy még egy kicsit mi is megszédülünk tőle a tévé előtt ülve. Ez a kettősség erre a thrillerkomédiára végig jellemző marad, az identitása magvát képzi, hogy a készítő, a Derry Girlsért is felelős Lisa McGee hol
éles, feszesen megírt párbeszédekkel és beszólásokkal röhögtet, máskor pedig a frászt hozza ránk egy-egy horrorisztikus megmozdulással.
A történet nem annyira egyedi, láttunk már szinte ugyanilyen felütést az Apple TV-s Bad Sisterstől, csakhogy a Netflix dramedyjében nem testvérek, hanem régi jó barátok állnak újra össze, egy isten háta mögötti kisvárosban. Ide kapnak meghívót a negyedik lány temetésére, aki állítólag leesett a lépcsőn és így érte el a végzet. Avagy a találkozó apropója kicsit sem vidám, még ha hőseink meg is találják néha benne a keserédes komédiát és a nosztalgiát.

Ha a Derry Girlsben emlékezetesek voltak a karakterek, akkor a Belfastból a mennybe e tekintetben halmozottan jól teljesít. A már említett, anyjánál lakó, pörgős nyelvű és valamelyest fiús stílusú Darán kívül kapunk egy karrierista sorozatkészítőt Saoirse (Roisin Gallagher) személyében, aki Belfast és London között ingázik, de az észak-ír kötődését cikinek tartja, és persze azt is, hogy az általa írt krimi főszereplője épp azzal nyaggatja, hogy az új évadba kevesebb nyomozás és több szex kéne. Na és ott van még a trió harmadik tagjaként a leterhelt anyuka, Robyn (Sinéad Keenan), aki legszívesebben lefejelné a kormányt útban a suliba, és véres fejjel üvöltene a gyerekeivel ahelyett, hogy csak nyel, nyel és még többet nyel.
A trió összeszedi magát és nyakukba veszik a festői tájat, hogy elbúcsúztassák egykori barátnőjüket. A fényképezés tipikus északi nyomozós, skandináv stílus üvölt a Netflix sorozatáról, ám ehhez képest meglepően vicces fejlemények zongoráznak a karakterek idegein. Rosszul tankolás, lerobbanás, van itt minden, mégse lehet a Belfastból a mennybe kezdését elbagatelizálni. Kicsit sem megszokott a körítés, ahogy már fentebb említettem, s a hangvételt illető mix olyan durván észlelhető, hogy konkrétan jumpscare-jelenetek is képviseltetik magukat, mégpedig bőséggel. Látomások, hallucinációk kínozzák a főszereplőket, de azt is mondhatnám, hogy a rossz lelkiismeretük az, merthogy nem szívjóságból mennek a virrasztásra, hanem van egy közös, nagy titkuk, amit nem szeretnének, ha kitudódna. Vagy kitudódott volna korábban, ha az elhunyt beszélt róla véletlenül.
Nem hangosan röhögős sorozatról van szó, inkább úgy ezerrel mosolyog rajta az ember, de a műfaji keveredésnek és a jól megírt dialógusoknak köszönhetően egy perc üresjárat sincs.
Mindig pörög a sztori, a Netflixnek konkrétan nem volt mostanában ennyire lendületes saját gyártása, a legtöbb hasonszőrű produkció nézése közben megalvadt a tej a néző szájában.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!