Belépünk a próbaterembe, ahol már javában folyik a gyakorlás. A háttérben egy orosz hinta leng előre-hátra, rajta egy, két, három artista. Hol meglökik a hintát, hol leugranak róla. A hatalmas szerkezet néha átfordul, az artisták azonban, mintha csak oda lennének szögezve, mozdulatlanul állnak rajta. A tükör előtt két lány készíti a frizuráját. Látszik, hogy a mozdulat benne van a kezükben. Gyorsak, alaposak, pontosak – pontosan tudják, hogyan fonják bele a karikát, amiről majd később lógni fognak. Körülöttünk néhányan nyújtanak, mások táncmozdulatokat ismételnek. Újra és újra és újra.
Harminckét tehetség a világ minden részéről: magyar, argentin, belga, amerikai, chilei, brazil, cseh és spanyol artistaművészek is szerepelnek a novemberben debütáló produkcióban, amelyre több mint kilencszáz jelentkező közül válogatták ki a legjobbakat.
Minden érzékszervre
Vági Bence vezetésével ismét egy felejthetetlennek ígérkező, két és fél órás immerzív produkció készül, amely minden érzékszervére hat. A kreatív koncepciót megalkotó művészeti vezető egy rendkívül gazdag, filmdíszleteket idéző előadótérbe álmodta meg a műsort, amelyben a tánc és újcirkuszi produkciók közepette kel életre az ókori római mitológia főhőseinek – konkrétan Aeneas és Dido – története.
Minden esemény karnyújtásnyira zajlik a nézőtől, aki a több mint negyven előadótérben és helyiségben szabadon barangolva egészen közelről figyelheti a művészeket. Mintha ő is színpadon létezne, benne van az előadó valóságában
– ismertette Vági Bence.
Az egész estés előadáson a nézők húsz különféle cirkuszi zsánert láthatnak, köztük több – világszinten is ritkaságnak számító, különleges technikai tudást igénylő – számot: az artistákat tízméteres magasságban húsz métert repítő orosz hinta, hajlógás, szóló és duó gurtni, kötél, kínai rúd, rhönrad, cyr, létrás és zsonglőrszámok, valamint számos, egyedi fejlesztésű cirkuszi rekvizitre épülő zsáner is szerepet kap a produkcióban.

13
Semmi ok a pánikra
A cirkuszművészet sajátja, hogy nem lehet nullára csökkenteni a rizikót, de az egész csapat azon dolgozik, hogy a veszélyforrásokat minimalizálják. „A művészeinket igyekszünk olyan kondíciók között tartani, hogy az alapvető kockázati tényezőket kiszűrjük. Horváth Zita próbavezetőnk felel azért, hogy olyan menetrendet rakjon össze, ami belátható, és bírható terhelést ró a művészekre” − emeli ki Várnagy Kristóf művészetivezető-helyettes, miután kis híján szívinfarktust kaptunk az önmagukat az orosz hintáról a levegőbe katapultáló fiúk láttán.
Az artistaművészek − már csak az előadás hosszából adódóan is − sokkal többet lesznek a közönség előtt, mint a korábbi műsorokban, több jelenetet adnak elő, így különböző érzelmi állapotokat kell bemutatniuk.
Az egyik kihívás a színészi elmélyülés, a másik pedig a fizikai. Állóképesség és erő szempontjából is sok különböző jelenetre kell felkészülnünk. Lesznek olyan részek, ahol inkább állóképességre, míg máshol a gyorsaságra fekszünk rá, miközben rengeteg mozgásformát kell bemutatnunk a közönségnek
− mondja Bagdi Gergely artistaművész, aki már öt éve a társulat tagja, és aki egy immerzív produkcióban is hasonló lelkiállapot elérésére törekszik, mint egy „hagyományos” előadás közben. Ugyanakkor van egy lényeges különbség a kettő között.
„Arra sem lesz lehetőségünk, hogy egy pillanatra hátat fordítsak a közönségnek, és egy nagyobb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!