Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sam Raimi új horrorfilmje, a Send Help bemutatója apropóján a Smithsonian Magazine összeszedte azokat a történeteket, amelyek lakatlan szigeten túlélőkről szólnak. Számos könyv, film és sorozat ábrázolja távoli szigeten rekedt emberek kalandjait. Gondoljunk csak Daniel Defoe Robinson Crusoe-jára, de Tom Hanks főszereplésével is készült ilyen tematikájú film. Az új alkotásban, amelyet Sam Raimi jegyez, egy nő a főnökével ragadt egy szigeten egy repülőgép-baleset után.
Az ilyen túlélésről szóló történetek azt a találékonyságot helyezik előtérbe, amelyben a főhősök kénytelenek saját maguknak élelmet és ivóvizet szerezni, hajlékot építeni a fejük fölé, valamint türelmesen várakozni, amíg meg nem mentik őket. Egyre több olyan sztori vált ismertté az elmúlt évszázadokban, ahol hasonló körülmények között vészeltek át ilyen helyzeteket a túlélők, amelyekről a közvélemény értesült.
A valódi Robinson Crusoe
Elsőként Alexander Selkirk történetét érdemes feleleveníteni, aki több mint négy éven keresztül lakott a Chilétől több száz kilométerre fekvő Más a Tierra nevű szigeten. Köztudott, hogy az ő sztorija szolgált alapul Daniel Defoe 1719-es regényének, a Robinson Crusoe-nak.
A skót tengerész Fife-ban született 1676-ban, és azután hagyta el a települést, hogy kivívta a helyi egyházi hatóságok haragját. Ezt követően szállt tengerre, és 1704-ben érkezett meg Más a Tierrára, a Juan Fernández-szigetek egyikére. A partra szállás után viszont nem akart visszatérni a Cinque Ports nevű hajóra, amelyet életveszélyesnek tartott. Azonban társai nem maradtak vele a szigeten, így megkezdődött évekig tartó kálváriája.
Andrew Lambert, a londoni King’s College történésze azt mondta 2016-ban, hogy a hajó valóban rossz állapotban volt, nem véletlenül gondolta róla Selkirk, hogy el fog süllyedni, ami később valóban bekövetkezett, és a legénység fele odaveszett. Alexander Selkirk egy muskétával, egy csákánnyal, egy késsel, egy főzőedénnyel, ágyneművel és néhány ruhával tengődött eleinte a szigeten. Az oroszlánfókák miatt egyre jobban a sziget belsejébe szorult, ahol kecsketejen és -húson élt, bőrükből pedig ruhát készített magának. Különböző növényeket és gyümölcsöket fogyasztott, hogy kiegészítse étrendjét.
Alexander Selkirköt végül 1709-ben mentette meg egy Duke nevű brit hajó, amelynek kapitánya megjegyezte, hogy a hajótörött mennyire örült a megmentésének. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a magány és a világtól való elvonulás nem is annyira elviselhetetlen, mint azt sokan gondolják. A skót tengerész 1711-ben érkezett vissza Nagy-Britanniába, ahol nagy médiafigyelmet kapott. Azonban a hajótörés nem szegte kedvét, hogy ismét tengerre szálljon, azonban 1721-ben sárgalázban vagy hastífuszban elhunyt.
Megcsonkítva 14 évig Napóleon szigetén
A legrosszabb állapotban Fernao Lopes került egy lakatlan szigetre, a portugál katona 1510-ben hajózott honfitársaival Indiába, és részt vett Goa kikötőjének elfoglalásában. Lopes Afonso de Albuquerque-kel, Portugál India kormányzójával lovagolt be a városba, amelynek keresztény hitre való térítése volt a cél.
Az akció azonban az ellenkezőjét érte el, ugyanis a portugál katonák áttértek az iszlámra. Amikor a kormányzó felfedezte ezt az árulást, büntetésül levágatta a katonák orrát, fülét, nyelvét, jobb kezét és bal hüvelykujját. Fernao Lopes túlélte ezt a kínzást, majd 1516-ban kapott királyi kegyelmet és engedélyt, hogy visszatérjen Portugáliába. A hazafelé vezető úton azonban a férfi leszállt a hajóról Szent Ilona szigetén.
2017-ben jelent meg a portugál katonáról egy életrajz, amely szerint a szigeten ehető és gyógynövények egyaránt előfordultak, valamint a sekélyebb vizekben nagy mennyiségű hal fordult elő, így élelemben nem szenvedett hiányt, ahogy friss ivóvízben sem. Lopes mintegy 14 évet töltött el Szent Ilona szigetén, és csak ezután tért vissza Portugáliába, ahol találkozott a királyi párral. Azonban rövid időn belül visszatért a szigetre, ahova már háziállatokat is vitt magával, és 1545-ben ott is halt meg.
Romantikus tragédia Kanadában
A francia Marguerite de la Rocque története romantikus és tragikus egyszerre, bár életéről nem sokat tudunk 1542 előttről. Azonban abban az évben csatlakozott egy kalandorhoz, Jean-Francois de la Rocque de Robervalhoz, aki Észak-Amerika felé vette az irányt. Útközben a kalandor megtudta, hogy a nő szeretőjét is magával vitte az útra, ezért kitette őket Új-Fundland partjainál, egy lakatlan szigeten.
A nő itt hamarosan gyermeket szült, majd nem sokkal később szeretője, szolgálója és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!