Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nyolcvanas évek elején neve egyenlő volt a nyers szexualitással, a lázadó férfiassággal és a vad tehetséggel. Jóképűsége és intenzív játéka ellenállhatatlanná tette a filmvásznon. 1986-ban a 9 és 1/2 hét Kim Basingerrel olyan erotikus feszültséget teremtett, amely szexszimbólummá avatta őt. A film ugyan vegyes kritikákat kapott, de Rourke és Basinger kémiája beírta a filmtörténelembe.
Egy évvel később az Angyalszív bebizonyította, hogy Rourke nem csak a külsejére támaszkodhat. Robert De Niro és Lisa Bonet mellett nyújtott alakítása megmutatta, hogy komoly színészi tehetség. Hollywood a lába előtt hevert, a legnagyobb rendezők álltak sorba érte.
De Rourke mindig is más volt, mint a többi sztár, nem érdekelte a csillogás, a felszínesség. A színészetet valódi művészetként kezelte, nem félt konfrontálódni rendezőkkel, producerekekkel, ha úgy érezte, hogy kompromittálják a munkáját. Ezzel persze rengeteg ellenséget szerzett a szakmában. Mivel kiszámíthatatlan volt, nehéz, és öntörvényű, így a kilencvenes évek elejére a nagy szerepek kezdtek elmaradni.
A végzetes döntés, amely mindent megváltoztatott
1991-ben Rourke meghökkentő bejelentést tett: közölte, hogy visszatér első szerelméhez, a profi boksz világába. Mivel tinédzserként versenyzett, úgy érezte, van egy befejezetlen küldetése. Hollywood döbbenten nézte, ahogy az egyik legígéretesebb sztárja otthagyja a filmezést, hogy bokszoljon.
Négy évig tartott a kísérlet. Rourke nyolc mérkőzést vívott, hatot megnyert, kettőt elveszített. Mindennek az ára felbecsülhetetlen volt. Súlyos sérüléseket szenvedett: eltört az orra, berepedt az arccsontja és többször is agyrázkódást kapott. Az orvosok kénytelenek voltak rekonstrukciós műtéteket végezni, hogy valahogy helyreállítsák a bokszoló arcát.
Ronda voltam. A sebész egy bokszoló arcát próbálta helyreállítani, nem egy színészét
– vallotta be később egy interjúban.
A plasztikai műtétek pokoljárása
De ez csak a kezdet volt. A helyreállító műtétek után Rourke nem tudott leállni, egykori külseje visszaszerzésének megszállottjává vált. Újabb és újabb plasztikai műtéteknek vetette alá magát. Arcfeltöltések, orrplasztika, arccsont-korrekciók – a beavatkozások sorozata azonban katasztrofális eredményt hozott.
Az arca feldagadt, a vonásai eltorzultak, a hajdani szépfiú szinte felismerhetetlenné vált. Az egykor éles, karakteres, férfias vonások püffedtségbe, természetellenességbe fordultak. Hollywood pedig, amely mindig is kegyetlenül állt az öregedéshez és a fizikai változásokhoz, azonnal hátat fordított neki.
Hatalmas hibát követtem el. Nem a sebészem volt rossz, én hoztam rossz döntéseket. Mindig is azt akartam visszakapni azt, amim egyszer volt, de sosem sikerült
– ismerte be évekkel később.
A 2000-es évek elejére Rourke olyan messze került az egykori önmagától, hogy gyakorlatilag eltűnt a térképről. A szerepek elfogytak, a pénz elúszott, az élete katasztrófává vált.
A csoda neve: Pankrátor
2008-ban azonban megtörtént a csoda. Darren Aronofsky rendező, aki ismerte Rourke történetét, szerepet ajánlott neki A pankrátor (The Wrestler) című filmjében. A karakter, Randy „The Ram” Robinson egy lecsúszott, félszemére vak, megtört testű és lelkű profi pankrátor volt, aki kétségbeesetten próbált visszatérni a ringbe, miközben az élete szétesett körülötte.
A szerepet mintha csak Rourke-ra szabták volna. És a színész mindent bele is adott. A film brutális őszinteséggel mutatta be a pankrátorok világát, a fizikai és lelki szenvedést, a karrierjük végén járó sportolók kétségbeesését. Rourke alakítása szívszorítóan hiteles volt – talán éppen azért, mert saját fájdalmát vihette filmvászonra.
A kritikusok állva tapsoltak, a közönség szerette a filmet. Rourke Oscar-jelölést kapott a legjobb férfi főszereplő kategóriában, valamint Golden Globe-ot nyert. Mindenki azt hitte, ez az újrakezdés. A második esély, amit Hollywood olyan ritkán ad meg.
De nem volt az.
A gyors visszaesés és az újabb botrányok
A Pankrátor sikere után Rourke újra kapott felkéréseket, de ezek többnyire karakterszerepek voltak és B-kategóriás produkciókban. A Vasemberben eljátszhatta a főgonoszt, de ez nem hozta el a várt áttörést, Hollywood továbbra is óvakodott tőle. Túl kiszámíthatatlan volt, túl nehéz, túl sok problémát jelentett. Rourke karrierjét így nemcsak a fizikai átalakulása, hanem kiszámíthatatlan viselkedése is aláásta. Több rendező nyilatkozott arról, hogy nehéz volt vele együtt dolgozni; Alan Parker […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!