2021. június 15., keddMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
2021.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Hol tartana ma az automobilizmus magyarok nélkül?

Hirdetés

Hol tartana ma az automobilizmus magyarok nélkül?

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása – közismert nevén a KRESZ – gyökerei 1901-re nyúlnak vissza: ekkor fogott össze a rendőrség az akkor már egyéves Magyar Automobil Clubbal, hogy megalkossa Budapesten a közlekedés alapszabályait, és ekkor írták elő az autók és sofőrjeik vizsgakötelezettségét. És már az első évben 49 jogosítványt és 38 forgalmi engedélyt bocsátottak ki.

Az első magyar KRESZ-nek egy kilenc évvel később, 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk.

A szabályok tehát már megvoltak, most már csak autókra volt szükség. Mintha csak Massimo d’Azeglio bon mot-ját idéznénk 1861-ből, az olasz egység évéből: „Megteremtettük Olaszországot. Most már csak az olaszokat kellene megteremtenünk…”

Hirdetés

Ami azt illeti, honfitársaink élen jártak az automobil és létfontosságú alkatrészei kifejlesztésében. Csonka János 1879-ben elkészítette az első magyar gázmotort, majd 1893-mal Bánki Donáttal szabadalmaztatták a gépkocsigyártás talán legfontosabb alkatrészét, a porlasztót. Két évvel később pedig már forgalomba helyezték Magyarországon az első autót, egy Benz-Velto modellt, melynek tulajdonosa nem egy főherceg, nem egy mágnás, nem egy tőkepénzes, hanem egy – optikus volt. Az első honi tehergépkocsit pedig az 1900-as évek elején – és most nagyot dobban budafoki lokálpatrióta szívem – a Törley-pezsgőgyár használta!

A magyar autógyártás hivatalos kezdete 1905. május 31., amikor a Csonka János által tervezett első, teljes egészében hazánkban előállított gépkocsi próbaútjára indul. És innen már csak három évnek kell eltelnie, hogy 1908-ban Aradon megalakuljon a Westinghouse cég leányvállalata, a Magyar Automobil Rt., amely 1911-től MARTA néven hozza forgalomba járműveit. Ezek a gépkocsik Szerbiában, Romániában, Albániában, Bulgáriában és Görögországban közlekedtek. Itt, Aradon készültek Budapest első emeletes buszai és szürketaxijai is. És újabb két esztendő múltán, 1910-ben az első autóbusz is elkészült a Röck Gépgyárban, ugyancsak Csonka tervei alapján.

Felsorakoztak az új, átadásra váró Rába Tr 35 - az első magyar tervezésű és gyártású önhordó karosszériás - autóbuszok a Néprajzi Múzeum épülete előtt a Kossuth téren, 1948. január 30-án.

Felsorakoztak az új, átadásra váró Rába Tr 35 – az első magyar tervezésű és gyártású önhordó karosszériás – autóbuszok a Néprajzi Múzeum épülete előtt a Kossuth téren, 1948. január 30-án.

Fotó: Kovács Géza / MTI Nemzeti Fotótár

Amikor kitört az első világháború, már több mint 3000 személyautót és 300 tehergépkocsit tartottak nyilván Magyarországon. Más kérdés, hogy a világégés alaposan visszavetette az iparágat.

Ennek ellenére – továbbá annak ellenére, hogy az ország elvesztette területének kétharmadát, benne többek között Araddal – az 1920-as évek elején a mátyásföldi MÁG (Magyar Általános Gépgyár) Rt. már több országba exportált saját gyártású teherautókat. Sőt, a két világháború között már Csepelen, a Weiss Manfréd-gyárban is készült saját tervezésű automobil, de a legtöbben külföldi gyártmányokat vásároltak, illetve elterjedtek voltak a külföldi cégek alvázaira építkező karosszériaüzemek is, de ezeket padlóra küldte a gazdasági válság.

Az 1934-ben forgatott Meseautó című filmmel betört a magyar filmbe is az automobil, nemcsak, mint közlekedési eszköz, hanem mint fogalom is. Szűcs Jenő bank-vezérigazgató – a filmben Törzs Jenő – 20 000 pengőért vásárolt Horch 780-as cabriója egy egész generáció álomautója lett. És persze az akkor 16 éves Perczel Zitáé, alias Kovács Veráé is…

A Csepel Autógyár szigethalmi gyárának Járműgyárban futószalagos technológiával szerelik össze a Csepel teherautókat 1954. április 14-én.

A Csepel Autógyár szigethalmi gyárának Járműgyárban futószalagos technológiával szerelik össze a Csepel teherautókat 1954. április 14-én.

Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár

Közvetlenül a második világháború előtt és alatt felfutott a termelés, hogy aztán a világégés mindent tönkretegyen. A személygépkocsi-gyártás Magyarországon egyszer s mindenkorra megszűnt, és a KGST-szakosítás következtében hazánk autóbuszgyártó kapacitása ugrott meg, de emellett traktorok, villamosok és motorkerékpárok is készültek az országban.

1956. június 1.: az első magyar törpeautó két prototípusa, a Balaton és az Alba Regia egy Ikarus autóbusz mellett. A Székesfehérvári Motorjavító Vállalat által tervezett törpeautókba 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár-motorokat szereltek be. A gépkocsi teljesen hazai anyagokból készült.

1956. június 1.: az első magyar törpeautó két prototípusa, a Balaton és az Alba Regia egy Ikarus autóbusz mellett. A Székesfehérvári Motorjavító Vállalat által tervezett törpeautókba 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár-motorokat szereltek be. A gépkocsi teljesen hazai anyagokból készült.

Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Sok csodálója volt Karika István kisiparos törpeautójának a Budapesti Ipari Vásáron a Városligetben 1957. június 2-án.

Sok csodálója volt Karika István kisiparos törpeautójának a Budapesti Ipari Vásáron a Városligetben 1957. június 2-án.

Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Az új farmotoros Ikarus 66-os típusú autóbusz próbaútján a budai Várnegyedben halad 1958. december 23-án.

Az új farmotoros Ikarus 66-os típusú autóbusz próbaútján a budai Várnegyedben halad 1958. december 23-án.

Fotó: Sziklai Dezső / MTI Nemzeti Fotótár

Ikarus néven komplett autóbuszokat csak a második világháború után alapított állami vállalat kezdett gyártani. 1948-ban a BSzKRt felkérte az ekkor még mindig Uhri Testvérek néven működő céget egy új autóbusztípus kifejlesztésére, amellyel kiválthatóak a – még megmaradt – korábbi típusok. Ez a modell lett a gyár által elsőként elnevezett Tr 5-ös, MÁVAG LO 5000-es alvázra épített autóbusz, aminek még az évben el is kezdték a gyártását. 1949-ben az állampárt utasítására átszervezték a magyar ipart, ami az Uhri Testvérek vállalat számára is változásokat hozott, ekkor ugyanis összevonták két másik céggel: a Repülőgépgyár Rt.-vel, illetve az Ikarus Gép- és Fémáru Rt.-vel. Így született meg az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1949. február 8-án.

Németh Mária és Piskorán Sándorné az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat dolgozói eladás előtt egy új Trabant személyautót mosnak a vállalat telepén 1959. szeptember 17-én.

Németh Mária és Piskorán Sándorné az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat dolgozói eladás előtt egy új Trabant személyautót mosnak a vállalat telepén 1959. szeptember 17-én.

Fotó: Müller Lajos / MTI Nemzeti Fotótár
Galambos Imre szakmunkás (j) segítségével a 9. számú Bánki Donát Ipari Tanuló Intézetben a Dózsa György út 1-3. szám alatt, ahol szakmunkás vizsgára készülnek a végzős tanulók. A növendékek az elméleti oktatáson kívül gyakorlati oktatásban is részesülnek a szakoktatók irányításával az intézet tanműhelyében 1960. április 22-én.

Galambos Imre szakmunkás (j) segítségével a 9. számú Bánki Donát Ipari Tanuló Intézetben a Dózsa György […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/multkep/2021/06/09/hol-tartana-ma-az-automobilizmus-magyarok-nelkul-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Calçot, avagy ilyen egy katalán tavaszi emlék

Calçot, avagy ilyen egy katalán tavaszi emlék

Ha nem nézel utána, nem bányászod ki az internetről, csak arra tévedsz, a Barcelonához közeli …