Már-már téli hidegben ácsorgunk a rendező utasításaira várva, miközben a Raynaud-szindrómás végtagjaim görcsben, az orrom vörös, a szemhéjamat az álmosság súlya húzza. Lassan este tíz óra, jobb napjaimon ilyenkor már bőven alszom, most azonban néhány óráig még biztosan nem. Egyedül a catering autóból kiadott ovis tea orvosolja némileg a helyzetet, maga a producer, Iványi Petra tölti a pohárba a cukrozott nedűt, mielőtt beállnánk a rendező mögé, aki egy szál szürke pulóverben tolja a melót, a didergés ismeretlen fogalom a szótárában.
Állunk a posta előtt, a háttérben a pályaudvar hangosbemondója recseg, közben a forgatásról mit sem tudó autósok és járókelők értetlenkedése fölött próbálunk szemet hunyni.
Az éppen zajló jelenetben a film három főszereplője, Pál Emőke, Ionescu Raul és Ferenczi Gábor áll a kamerák előtt. Ionescu Raul, a csapat legifjabb tagja egy taxira dőlve nézi a távolból érkező kolléganőjét. Pál Emőke karaktere, mint azt Iványi Petrától megtudjuk, első taxis munkanapjának végén jár, félénken és bizonytalanul sétál oda a már rutinosabb sráchoz, aki Ferenczi Gáborral várakozik a sárga kocsi mellett.
Emőke, szagolj be az autóba! Gábor, kérdezd meg tőle, hogy nem büdös-e!
– utasít a háttérből Freund Ádám, mire minden színész és stábtag is felnevet, a kamerák leállnak. Pál Emőke másodpercekig igyekszik összeszedni magát, majd behajol a kocsiba, és látszólag nagyot szippant a levegőbe. A rendező elégedett, már egyre jobban megy, kezdetek belerázódni, kiabálja a színészeknek.
A szöveget nem halljuk, ahhoz túl messze állunk, ám a direktori dirigálások élvezetes jeleneteket produkálnak. Messze van még a Hiénák attól, hogy kész filmként tekintsünk rá, de a forgatás lezárult, jöhetnek az utómunkálatok.
Nem a taxi a lényeg
Freund Ádám rendező szerint a Hiénák nem is annyira a taxis kultúráról szólni, sokkal inkább karakterfilm. A négy főszereplőre, Rába Rolandra, Pál Emőkére, Ionescu Raulra és Ferenczi Gábora felhúzott sztori persze négy taxist mutat be, de a történet nem arra fókuszál, hogy mi van velük az autózás szintjén.
Használjuk a taxizást mint mikroközösséget, annak is egy speciálisabb, szélsőségesebb formáját, amit hiénázásnak hívnak Budapesten. A magyar városi köznyelv azt a független taxist hívja hiénának, aki csal az órával. Sokszor kisebb falkákban, spicces turistákra vadásznak, de olyat is hallottam már, hogy a Borsodból a szemműtétjére vonatozó nénit vitték el 30 ezerért a János Kórházba. Tehát ez létező dolog, ebből indul ki a film, ezt színezi ki, ebből épít fikciót. Az ember szerintem alapvetően rendkívül esendő, nagyon sok ellentétes erő dolgozik benne, ennek a bonyolultságának az ábrázolására ez a közeg erős drámai kiindulópont. Itt napi szinten lépnek át morális határokat, ki jobban, ki kevésbé
− fogalmaz Freund Ádám a film alapötletéről.
A rendező vallja, hogy mindenkinek van egyfajta önigazolása, ami ahhoz kell, hogy tükörbe tudjon nézni. Ha a hazugságra felhatalmazást ad magának az ember, vajon ugyanezt eljátssza-e otthon a feleségével, a férjével, a barátaival, a gyerekeivel?
Inkább a csalásról és a hazugságokról szól a film, semmint arról, hogy milyen Budapesten taxizni.
Freund majdnem egy évig kereste négy főszereplőjét, mind mondja, a filmben talán a színészi játékra és jelenlétre fektették a legmélyebb hangsúlyt. A karakterekben rengeteg közös vonás van, mégis különböző figurák: mindegyik más választ ad arra, hogy miért fontos a hazudozás, mindegyiknek más az önbecsapási mechanizmusa, mindegyik máshogy igazolja, hogy a csalás oké.
Nagyon sok a helyszínünk, és nagyon nagy az anyag. A forgatókönyv 125 oldal, a filmet pedig alig egy hónap alatt kellett leforgatni, miközben a stáb igyekezett tartani a nemzetközi mozifilmes minőséget
− mesél a nehézségekről a rendező.
A nézők szeretik a gengsztereket
Bemutatkozás, kézfogás, szia, szia, nem te nyertél egy díjat? − kérdi tőlem Ionescu Raul, a film legfiatalabb főszereplője, aki még pályakezdőnek sem tekinti magát, de neve már egyre több ember fülében kezd ismerősen csengeni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!