Hankó Balázs az Indexnek adott nagyinterjújában többek között arról beszélt, hogy
- csak a hatósági vizsgálat lezárása után lehet szó Zalán János kinevezésének felülvizsgálatáról,
- a minisztérium hamarosan megköti a közös működtetésű színházakra vonatkozó új megállapodásokat,
- 2025 első felében lezárul a Zeneakadémia rektori pályázata,
- abban az esetben lesz béremelés az ELTE-n, ha az egyetem új vezetése megkeresi stratégiai terveivel a szaktárcát,
- a filmfinanszírozást érintő kritikákat meg kell osztani Káel Csaba kormánybiztossal, a Nemzeti Filmintézet vezérigazgatójával,
- ma családüldözés zajlik Európában,
- 700 politikailag motivált ember tiltakozik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítása ellen,
- Brüsszel lábbal tiporja az autonómiát a Horizont Európa és az Erasmus Program esetében,
- létrehozzák a magyar tudomány Aranycsapatát,
- a Kulturális és Innovációs Minisztérium a mindennapi patriotizmus minisztériuma.
A közelmúltban a Kolibri Színház ügye kavarta a legnagyobb port a kulturális életben. Sokan tiltakoznak az új igazgatói kinevezése ellen, de a legsúlyosabb mégiscsak az, olyan vezető kinevezéséről van szó, akinek a korábbi intézményében lezajlott egy minisztériumi belső ellenőrzés, ami súlyos megállapításokkal zárult, ez alapján feljelentés is született. Szerencsés egy ilyen vezető kinevezése egy kulturális közintézmény élére?
Önök rögtön ítéletet kívánnak mondani. A kérdésükben ítélet hangzott el, de válasszuk ketté az ügyet. Az elődöm idején történt egy vizsgálat a Pesti Magyar Színház gazdálkodását érintően, és ismeretlen tettes ellen történt feljelentés. Az ügy jelenleg is zajlik, nézzük meg, hogy a gazdálkodással összefüggésben és a gazdálkodásért felelős vezetők esetében milyen következtetéseket vonnak le. Mint tudjuk, a Pesti Magyar Színház szakmai vezetését látta el Zalán János.
A másik, hogy a kulturális élet vezetői kinevezésére is szabályok vonatkoznak. A Kolibri Színház úgynevezett közös működtetésű intézmény, amiért a Főváros és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közösen felel. Hét ilyen színház van Budapesten, esetükben a vezetőválasztásnak is meghatározott módszertana van. Egy bizottság dönt arról, hogy kit javasol az intézmény élére. Zalán János esetében öt igen és négy nem szavazat született, a bizottság tehát őt jelölte. Ebben a bizottságban ott ülnek a főváros, a színház, a szakszervezet, az előadóművészeti bizottság képviselői. A bizottság javaslata alapján döntöttem Zalán János kinevezéséről.
Nem ítélkeztünk.
A kérdésben összekötötték a vizsgálat vélt eredményét Zalán Jánossal.
Az intézménnyel kötöttük össze, ahol korábban ő volt a vezető.
A kérdést a személyre tették fel. Maradjunk annyiban, hogy összekötötték.
A fővárostól kapott bármilyen visszajelzést? Karácsony Gergely akar önnel tárgyalni az ügyről?
Eddig a pontig semmilyen jelzést nem kaptam a főpolgármester úrtól, akivel már voltak a közös működtetésű színházakkal összefüggő tárgyalásom a tavalyi évben. Ismerjük egymás telefonszámát.
Ha lezárul a feljelentést követő hatósági vizsgálat is, akkor felülvizsgálják a pályázatot és a kinevezést?
Erről majd akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat lezárult.

Minden változás hullámokat ver
Említette a fővárossal közösen üzemeltett színházakat: az erre vonatkozó ötéves szerződés 2024. december 31-én lejárt. Hol tartanak ezügyben a tárgyalások?
Ebben az esetben két kategóriáról beszélhetünk. Vannak a fővárosi és a vidéki közös működtetésű színházak. Mind a két esetben első körben a színházak vezetőivel tárgyaltam, a budapestiekkel már két körben, majd a fővárosi és a vidéki önkormányzatok képviselőivel is egyeztettem.
A vidéki színházak kategóriájába harminc intézmény tartozik, és megállapodtunk abban, hogy milyen szempontok szerint tekintjük át a közös működtetés elveit. Abban maradtunk, és a vonatkozó kormányhatározat is erről szól, hogy az idei év első negyedévét követően kötjük meg az új, közös működtetési megállapodásokat. Még van időnk számos szempontot figyelembe venni annak érdekében, hogy a nézők minél jobban érezhessék magukat színházainkban.
Ezek szerint újra megkötik az érintett szerződéseket?
Igen, a közös működtetés jól működő modell. Meghallgattam a színházigazgatókat, akik szintén ezt mondták. Ebben az esetben érdemes továbbvinni, de aki ismer engem, tudja, hogy szeretek minőség indikátor szempontokat szerződésekben biztosítani. Ezzel, a nézők érdekében, a szerződés teljesítményelemeket is tartalmaz majd.
A tavaly decemberben elfogadott, a kulturális életet is érintő salátatörvényben szerepel, hogy az igazgatói kinevezések a továbbiakban meghívásos pályázat alapján is történhetnek, ez esetben tehát nem egy bizottság dönt a jelöltekről. Ez a változás is nagy hullámokat vert a kulturális életben.
A kulturális életben bármilyen változás hullámokat ver. Ez a kulturális élet működésének alapvető rendje, de nekünk a nézők, a magyar kultúrát kedvelők a legfontosabbak!
Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy következő igazgatóváltásnál nem pályáztatással választják ki az intézmény új vezetőjét, hanem miniszteri kinevezéssel?
A meghívásos pályázat révén a fenntartónak – azaz nemcsak a minisztériumnak, hanem az önkormányzatnak is – lehetősége van arra, hogy különböző szaktekintélyek véleménye alapján meghatározott személyeket kérjen fel a pályázatra. Emellett lehetőséget teremt arra, hogy az adott intézmény stratégiai céljainak megfelelően a magyar kulturális életben ismert fiatal tehetségek, vagy tapasztaltabb fiatalok segítsék a magyar kulturális élet erősödését.
Tehát nem azt jelenti, hogy a miniszter felébred reggel, gondol egyet és kitalálja, hogy kinek kell vezetnie az adott intézményt,
hanem azt, hogy lesz egy szakmai javaslattétel arra vonatkozóan, hogy kik azok, akiket a pályázatra meghívunk. Pusztán egy lehetőségről van szó, hogy a jelenlegi rendszer mellett egy meghívásos pályázati metódus is működhessen. Ismétlem, ez a lehetőségeket szélesíti, ami azt is jelenti, hogy a magyar kulturális intézmények hatékonyabban, jobban és a nézők érdekében működhessenek.

„Várjunk, nem a miniszter jegyzi meg!”
Mindeközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, vagyis a Zeneakadémia gyakorlatilag több mint egy éve hivatalosan kinevezett vezető nélkül működik.
Van általános rektorhelyettese, aki ellátja a rektori feladatokat. Az intézménynek van első számú vezetője.
Előbb-utóbb azonban ki kell írni a rektori pályázatot, hogy legyen rektora a Zeneakadémiának.
Éppen ezért tavaly decemberben megküldtük a Zeneakadémia szenátusának, hogy milyen pályázatot kívánunk kiírni. Érkezett néhány javaslat a szenátustól, amelyek egy részét beépítetjük az új pályázatba. A pályázatnak az idei év első felében le kell zárulnia.
A Zeneakadémiával összefüggésben sokszor szóba került a modellváltás, mint lehetőség.
A kérdés korai. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy milyen működési modellt választ. Az egyetemi autonómia arról szól, hogy az intézmény tudományos oktatási itt művészeti közössége javaslatot tesz arra, hogy miként kíván a jövőben működni.
A Színház és Filmművészeti Egyetemnek is volt erre lehetősége?
Az SZFE esetében 2020-ban indult el a modellváltási folyamat. Ha megnézzük a BME-t és az összes többi felsőoktatási intézményt, akkor látjuk, hogy a szenátusi tagok 82 százaléka támogatta a modellváltást.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esetében is korai még modellváltásról beszélni? Miniszter úr rendre megjegyzi, hogy a modellváltás milyen sikeres, fontos és jót tett az intézményeknek.
Várjunk, nem a miniszter jegyzi meg! Mindig figyelni kell a kérdésekre, ha már eleve olyan kifejezéseket tartalmaznak, amelyek iránymutatóak. A miniszter azokat a tényeket és adatokat ismerteti, amelyek alapján a magyar egyetemek előrébb lépnek a nemzetközi térben: több diák kerül a felsőoktatási intézményekbe, nő a szabadalmak száma és az innovációs bevétel. Én csupán az adatokat teszem egymás mellé, ami azt mutatja, hogy az új modellnek köszönhetően sikereket érünk el.
Ebben az esetben mi is mondanánk pár adatot. Az ELTE-n nettó 217 ezer forint egy tanársegéd fizetése, egy adjunktusé pedig 243 ezer. Valljuk be, hogy ez a jelenlegi gazdasági környezetben az éhen haláshoz pont elég. Ha ilyen sikeres a modellváltás, akkor nem szükséges ezt az ELTE esetében is meglépni, annak érdekében, hogy magasabb fizetéseket tudjanak biztosítani az egyetem dolgozóinak? Mit lehet tenni ebben az ügyben? Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a megalázóan alacsony fizetések nőni fognak. Már idén emelni fognak?
Az adott egyetem tudományos és oktatási közösségének lehetősége, mi több, felelőssége van arra vonatkozóan, hogy az adott intézmény jövőjével kapcsolatban javaslatot tegyen. Az ELTE esetében most rektorválasztás zajlik. Tehát megválasztják a rektort, akinek a programjában a jövőre vonatkozó tervek is megfogalmazódnak, amiket az egyetem szenátusa támogat. Vélhetően ezt követően keresik meg a kormányt, amely, mint eddig mindig, most is kész tárgyalni.
A bérekről a szakszervezetekkel – azaz nem az egyetem tudományos, oktatási közösségével – már számtalan tárgyalást folytattam az ELTE-vel, a BME-vel és a Zeneakadémiával is. Másrészt önök az alapbéreket ismertették, amelyekhez esetenként több százezer forintos kutatási támogatás is párosul. Nem állítom, hogy minden rendben van, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek képesnek kell lennie arra, hogy felvázoljon egy gazdasági fejlődést, erősödést, amelynek révén a béreket is emelni tudjuk. Várom tehát nemcsak a szakszervezetek, hanem az ELTE közösségének megkeresését.
Lesz idén béremelés az ELTE-n?
Abban az esetben, ha az ELTE új vezetése megkeres minket stratégiai terveivel. A stratégiai elképzelések mentén leülünk tárgyalni és áttekintjük a helyzetet. Ez esetben látni fogjuk, hogyan tudunk az ELTE esetében is előrelépést biztosítani a hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak.
Nyitottak vagyunk az intézmény javaslataira, előrelépést szeretnénk a kérdésben.
Ne felejtsük el, hogy az ELTE esetében 15-20 milliárd forintos kutatási és innovációs bevételekről beszélhetünk, amelyek beépülnek az alapbér mellé. Természetesen azon kell dolgoznunk, hogy az ELTE-n is béremelés valósuljon meg, de a várható stratégia mentén. Mi nyitottak vagyunk, a felsőoktatás további erősödésében vagyunk érdekeltek. A magyar egyetemisták érdekében dolgozunk.
A kultúra finanszírozásáról is szót kell ejtenünk, hiszen rendre azt halljuk, hogy nincs elegendő forrás, és mindig vannak elégedetlen csoportok a független színházaktól a folyóiratokig bezárólag, amelyeknek a léte forog veszélyben.
A független színházak esetében van egy 830 millió forintos keret, de idén még kaptak az előadóművészeti támogatásból 450 millió forintot is: ez, ha összeadjuk, az közel 1,3 milliárd forintot jelent. Említették a folyóiratokat. Igaz, hogy a tavalyi évben nem abból a forrásból kaptak, amiből eredetileg kellett volna, de a Nemzeti Kulturális Alapnak van saját lábon álló finanszírozása az ötöslottó bevételeiből. Ha minden elemet összegyűjtök, akkor a folyóiratok 1,5 milliárd forintos támogatást kaptak. Szóval mondhatom azt is, minél többen lottózzanak, mert az a kultúrát is támogatja!
És ezután mondták, hogy ez kevés a működésükhöz.
Csak az adatokat közöltem. Azért, hogy lássuk a hírek mellett, hogy milyen tények mentén működött a két terület. Mindig azzal keresik meg az embert, hogy még több forrásra van szükség. Sose jutunk el oda, hogy valakik elégedettel lesznek a finanszírozással. A gyermekeink is mindig több zsebpénzt szeretnének.
A filmfinanszírozás esetében sokkal bonyolultabb a helyzet. Elégedett a Nemzeti Filmintézet munkájával, a finanszírozási rendszerrel?
Kiváló filmek születtek az elmúlt években, éppen a születésnapján köszöntöttem Demjén Rózsit, akinek a zenéjére épülő film, a Hogyan tudnék élni nélküled? egy generációkon átívelő alkotás. A Hunyadi-sorozattól pedig nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikert is várunk. Ezek a filmek önmagukért beszélnek.
Ezek szerint rendben van, hogy a legsikeresebb magyar rendező évek óta nem kap támogatást a filmjeire, miközben minden rekordot megdönt? Az Index számos világhírű magyar rendezővel és producerrel készített interjút, egybehangzó véleményük, hogy az Andy Vajna-féle finanszírozási rendszer sokkal átláthatóbb és demokratikusabb volt.
Azok az alkotások, amelyeket a Nemzeti Filmintézet támogat, mind olyan filmek, amelyek hiánypótlók és a magyarok számára fontosak. Emellett vannak olyan produkciók, amelyek egyéb forrásokból készülnek el. Működő rendszert látok, elég megnézni, hogy milyen nagy a választék Magyarországon. A kritikákat pedig kormánybiztos úrral (Káel Csaba– a szerk.) is meg kell osztani.

„Önöknek problémájuk van Vidnyánszky Attilával?”
A finanszírozásnál maradva hadd említsük meg, hogy 2025-ben a Vidnyánszky Attilához köthető Lázár Ervin Program 3,5 milliárdot, a Déryné Program pedig 7,5 milliárd forintot kap, miközben a kőszínházak támogatása nem éri el a 16 milliárdot.
Önöknek problémájuk van Vidnyánszky Attilával?
Nincs problémánk, csak azt állítjuk, hogy a hozzá köthető programok kiemelt támogatást kapnak.
A közös működtetésű, 30 vidéki és 7 fővárosi színház 15 milliárd forintnyi támogatást kapnak az államtól, melyet ugyan ilyen mértékben kellene az önkormányzatoknak is kiegészítenie, ebben az új megállapodások útján tudunk majd előre lépni. A Lázár Ervin Program és a Déryné Program támogatása tulajdonképpen szintén a színházak működését segíti. A Lázár Ervin Program esetében évente 500 ezer gyermek tekinthet meg valamilyen előadást, amivel a színházak szintén működési bevételre tesznek szert. A programokat ugyan a színházak támogatásától elkülönítve kezeljük, hiszen ez egy külön egységes szervezést jelent. A programok alapvetően a gyermekek színházi előadásokhoz való hozzáférését koordinálják, ráadásul hatékonyan.
Az egyetemek esetében már beszéltünk arról, hogy az innováció a nap végén szintén az egyetemek bevétele lesz. Remélem, nem lesz sértő a hasonlat, de a Déryné Program is tekinthető „innovációs” pályázatnak, ami jelen esetben a színházaknak jelent bevételt. A Déryné Programba jelentkeznek az adott színházak előadásokkal, amiket megtekinthetnek a fiatalok, de emellett a program része, hogy a kistelepülések színjátszását is segítjük, illetve ahogyan a Magyar Kultúra Napján is bejelentettem, minden kulturális programot kiterjesztünk az egész Kárpát-medencére.
Jól működnek az említett programok?
A Lázár Ervin Program szerintem jól működik. Épp az év elején tekintettük át ezeket a programokat, és fél év uniós elnökség után az a tapasztalatom, hogy ezen a területen az élen járunk. A Vitéz László Programmal bábelőadásokat viszünk az óvodába, utána a Lázár Ervin Program segítségével az általános iskolások eljuthatnak a megyei és a fővárosi színházakba, a középiskolásoknak szól a KULTUP, ami egy drámapedagógiai program, és idén újra indul, hogy a középiskolások az Operaházba is ellátogathatnak majd. Bejelentettük, hogy indul a Csontváry Kulturális Kredit program – azért egy patikusnak is meg kell jelennie a kulturális vonalon –, ami azt jelenti, hogy tavasztól 11 egyetemen, választható egyetemi kurzus keretében, krediteket kapnak a hallgatók a kultúra látogatásáért. Tehát a fiataloknak az óvodától az egyetemig biztosítunk kulturális programokat.
A Déryné Programmal kapcsolatban amiben szerintem fontos előrelépnünk – és ez pont a közös működtetésű színházakkal való megbeszéléskor jött elő –, hogy
sokkal intenzívebben kell a megyei színházakat a tájolásba bevonni.
De például Vidnyánszky Attila Egri csillagok című előadása, amit az MVM Dome-ban mutattak be, olyan alkotás, amelyet a Kárpát-medencében több helyen kell bemutatni. Ezek tehát jól működő programok, amiket persze mindig kell egy picit finomítani, erősíteni.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!