2024. október 5., szombatMa Aurél napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 401,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
2024.10.05. Aurél Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 401,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Hallottatok már Petőfi Sándorról? Hallottunk, sajnos…

Hirdetés

Hallottatok már Petőfi Sándorról? Hallottunk, sajnos…

A legnagyobb bravúr a Fekete pont című filmben az, hogy úgy mesél a magyar iskolarendszer mindenkit felőrlő hétköznapjairól, hogy közben mégsem érezzük nyomasztónak. Látjuk, ki miben sáros, Szimler Bálint rendező-forgatókönyvíró nem menti fel a szereplőket, mindezt mégis olyan szépen és szellemesen mutatja meg Rév Marcell kameráján keresztül, hogy szeretjük minden pillanatát  és nem csak azért, mert a Juci nénit alakító Mészöly Anna személyisége átragyogja az egész alkotást.

Minden annyira, de annyira ismerős, és az ember nem akarja elhinni – még akkor sem, ha a közoktatáshoz a gyerekei révén még van is köze –, hogy minden pontosan ugyanúgy zajlik, mint húsz, harminc vagy negyven éve. Osztály, vigyázz, a hetes jelent, az évnyitón kókadozó, sőt elájuló gyerekek – mert ameddig nem vagy rosszul, addig állni kell –, jól-rosszul elkornyikált Szózat, itt élned, halnod kell.

scrnli 2024- 09- 05- 17-20-34.png

Fotó: Mozinet

Palkónak (Paul Mátis) nem kellene itt élnie és halnia, de hazajönnek Berlinből, mert az édesanyja (Marozsán Erika) itt kapott munkát. Erről többet nem tudunk meg, a lényeg, hogy Palkónak be kellene illeszkednie a lakótelepi iskola 5. c osztályába. A gyerekek először összesúgnak a háta mögött, sőt előtte is, aztán elkezdik kérdezgetni, például arról, hogy mit szeret csinálni. Palkó azt mondja, hogy sportolni szeret, focizni, kosarazni – milyen rettenetesen kegyetlen, hogy a film végére az iskolában ezt is megutáltatják vele.

Hirdetés

Három kör nyusziugrás

Mert ebben az iskolában – ami lehet bárhol az országban – szinte semmit nem szeretnek a gyerekek. A testnevelésóra körbefutással kezdődik („Emeld a lábad!”), pont, mint húsz, harminc vagy negyven éve, ha nincs egyenpólód, ráhúzhatsz még két kört, de ha nem csinálod azt, amit a cezaromániás testnevelőtanár mond, akkor

mehetsz három kört nyusziugrásban.

Énekelni is baromi unalmas, mindig egy hanggal feljebb elnyekeregni azt, hogy „Mondanám, de nem merem”. A helyettesítő tanár bekapcsolja az Orion televíziót, és úgymond természetfilmet nézet a gyerekekkel, és bármi, a legkisebb feledékenység vége is: fekete pont.

Ide érkezik meg Palkó, és az első, amit „el kell intézni”, hogy neki is legyen olyan osztálytársa, aki az ő fekete pontjait írja. (Ez nekem új – nem az, hogy a gyerekek egymást fegyelmezik, fenyítik, beírnak egy perc késést is, hanem hogy mindenkinek van egy saját „pontozó bírója”.) És ide érkezik meg Juci néni, a pályakezdő tanár is, aki rögtön leveszi, hogy a gyerekek nincsenek jól, utálják, amit csinálnak – onnan tudja mindezt, hogy megkérdezi őket. „Hallottatok már Petőfi Sándorról?” – teszi fel aztán a kérdést, és egy kislány a legőszintébben azt mondja: „Hallottunk, sajnos…”

scrnli 2024- 09- 05- 17-21-38.png

Fotó: Mozinet

A szülő és a portás 

A gyerekek tehát mindent utálnak, amit eddig tanultak, de Juci néni eléri, hogy meghallgassanak egy verset, és utána még beszéljenek is róla, elmondják például, hogy mi tetszett nekik benne.

Ekkor jön a szülő.

A szülő, aki úgy beszél a pedagógussal, mint a kutyájával, akinek akkor kell rendelkezésre állnia, amikor ő mondja, és mi az, hogy nem azt a verset tanulják, ami a könyvben szerepel. Mit képzel a tanár, az ő fia hatosztályos gimnáziumba akar menni, miért nem segíti. Juci néni pedig próbál kedves lenni, mindenkihez alkalmazkodni, miközben kénytelen végignézni és elszenvedni, hogy mit művelnek a tanítványaival más tanárok, hogy mit művel az igazgató a kollégáival és vele, és hogy mit művel mindannyiukkal a tankerület.

Ebben a filmben mindenki szenved.

Nincs egy felszabadult tekintet – csak a legvégén, Juci nénié –, mindenki be van feszülve valami miatt, egymás foglya tanár, diák, szülő, igazgató, tankerület, portás. A kidőlt ablaktábla történetében minden benne van, a legbeszédesebb a problémát megoldani szándékozó technikatanár testtartása, amilyen alázatosan próbál kommunikálni az illetékesekkel, legyen az flegma tankerületi tótumfaktum vagy egy agresszív, mindenható üveges kisiparos.

Vicces nyomorúság

Nyomasztó film is lehetne a Fekete pont, hiszen minden […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/cinematrix/2024/09/06/fekete-pont-szimler-balint-rev-marcell-meszoly-anna-locarno/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Pogány Induló: Rákopogtattak a fejemre, hogy ez így már nem jó

„Igazság szerint egy ilyenre (a panelbeszélgetésre – a szerk.) nem szoktam felkészülni. Nagyon spontán vagyok …