Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Apja kétkezi munkát végzett – Illyés Gyula dolgos, a természet iránt nyitott, ugyanakkor a könyveket megvető, magányos és indulatos emberként festette le őt. Anyja ezzel szemben, aki gyengéd természetű volt, az olvasás és a tanulás szeretetét hozta magával családjából, és plántálta gyermekeibe. Házasságukból három gyermek született, Ferenc, Klára és Gyula.
Illyés Gyula életében és művészetében meghatározó volt a szülőföld, a mezőföldi puszták vidéke, ahol gyerekként a puszta megszokott életét élte: mezítlábas cselédgyerekként részt vett a gazdasági munkákban, esténként pedig egy csöndes sarokba húzódva hallgatta az uradalmi cselédek népdalait, népmeséit, hiedelemmondáit és igaz történeteit.
A legtitkoltabb szerelmi háromszög
A költőt két rendszer is az ellenségének tekintete: 1921-től 26-ig illegális baloldali tevékenységére hivatkozva adtak ki elfogatóparancsot ellene, és kényszerült emigrációba, 1956 után röpiraton terjesztett verse volt az, ami miatt a hatalom ellenségként kezelte, és szilenciumra ítélte. A Kádár-rendszerben eleinte nacionalistaként, a reakció lehetséges szövetségeseként tartották számon a népi írókat, de később enyhült a helyzet, Illyés 1961-től újra publikálhatott. Az ötvenéves titoktartás feloldása után az is kiderült, hogy 1965-ben és 1966-ban
irodalmi Nobel-díjra jelölték,
mindkét alkalommal a Columbia Egyetem nyelvészprofesszora, a magyar származású, de már Amerikában született Lotz János terjesztette fel.
Illyés nevéhez fűződik az egyik legjobban titkolt szerelmi háromszög, amelyről a magyar irodalmi életben tudunk, de amelyről ő az életében nem szerzett tudomást. A történet szereplői Kozmutza Flóra – aki korábban József Attila terapeutája, szerelme, a Flóra-versek múzsája volt, 1939 és 83 között pedig, Illyés halálág a költő második felesége – és Szabó Lőrinc költő. A szerelmi história elolvasható például Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyvének 3. részében.
A 48 éves asszony és az 53 éves férfi szerelme 1953. szeptember 6-án, Balatonszárszón teljesült be először. Ahhoz, hogy titkos búvóhelyükön találkozhassanak, a férfinak húsz kilométert kellett megtennie a Somogy megyei Igalból, ahol barátainál vendégeskedett. A nőnek öt kilométert a tihanyi házból, ahol a férjével nyaralt. Egyikük busszal jött – valószínűleg kétszeri átszállással –, másikuk hosszan gyalogolt, majd kompon, végül pedig vonattal utazott. Mindkettőjüknek hazudnia kellett arról, hová megy. Régóta ismerték egymást, ahogyan házastársaik is – a férfi és a nő férje a legjobb barátok voltak
– írja Nyáry Krisztián.
Halál volna, ha megsejtenék
Az asszony rettegett, hogy kiderül a viszonyuk – a férfival nem akkor történt volna először ilyesmi életében. Ráadásul mindkettejük életében volt egy olyan szerelmi szál, ami Szárszón, a másik fél halálával, öngyilkosságával ért véget, tehát a szerelmi vágyakozás mellett a halállal való szembenézés lehetősége is ide vonzotta őket. Kozmutza Flórának nem volt új a múzsaszerep: keresztnevét József Attila tette halhatatlanná, és férje, Illyés Gyula is versekbe szőtte alakját. Szabó Lőrinc Káprázat című versciklusában örökítette meg titkos […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/11/02/illyes-gyula-szuletesnap-kozmutza-flora-szabo-lorinc-kviz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!