2023. február 3., péntekMa Balázs napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
2023.02.03. Balázs Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Hajszálon múlt, hogy nem az erdélyi Mozifalva lett Hollywood

Hirdetés

Hajszálon múlt, hogy nem az erdélyi Mozifalva lett Hollywood

Kollarikék idestova öt éve dolgoznak a Zukor és Fox életéről szóló egész estés mozifilm előkészítésén. A film gyakorlatilag Hollywood eredettörténete lesz. A két alkotóval a tollukból, szerkesztésükben megjelent könyvekről és a készülő filmről beszélgettünk. Szó került:

  • a film mint műfaj két magyar úttörőjéről, Adolf Zukorról és William Foxról,
  • arról, hogy miért nagyobb sztárok ők a tengerentúlon, mint itthon,
  • a MOME izgalmas mesterkurzusairól,
  • a Kolozsvár melletti kis magyar Hollywoodról,
  • minden idők egyik legnagyobb filmzeneszerzőjéről, Rózsa Miklósról,
  • a korát messze megelőző Janovics Jenőről és
  • a Hollywood magyar struktúrateremtőiről készülő egész estés mozifilmről.

Jól sejtem, hogy a könyvek és a kisfilm megjelenéséig Zukorról és Foxról sokkal többet tudtak Amerikában, mint nálunk, némi túlzással odakint sztárok, idehaza ismeretlenek voltak?

Kollarik Tamás: Sajnos ez még mindig így van, ezen szeretnénk változtatni. Mintegy húsz éve kezdtem foglalkozni ezzel a témával, még 2004-ben hoztuk haza Egri Lajos korszakos könyvét, A drámaírás művészete című angol nyelvű munkát, amely túlzás nélkül minden idők egyik legnagyobb hatású filmes szakkönyve. A szakmában sokan a filmírás Bibliájának hívják, és hatását ismerve nem is alaptalanul.

Még 2008-ban adtuk be a témában az első filmes pályázatunkat hosszú anyaggyűjtés után a magyar Mozgókép Közalapítványhoz, amelynek a címe: Magyarok Hollywoodban, megegyezett a mostani programunkkal. 

Hirdetés

Azt a pályázatunkat akkor elutasították,

de nem adtuk fel, szerencsés találkozásunk Sándorral a 2010-es évek első felében felgyorsította a munkát. Ugyan először közös filmjogi kurzusokon dolgoztunk, órákat tartottunk az SZFE-n, a METU-n, majd a MOME-n, de már itt is foglalkoztunk a nagy magyar alkotók hagyományával. Önnel is a MOME-n találkoztunk először Csupó- és Rófusz-mesterkurzusainkon.

Bár ez nem a reklám helye, de életre szóló élményt jelentett a találkozás ezekkel az animációs filmes óriásokkal.

Kollarik Tamás: Ferencet két évtizede és Gábort is hosszú évek óta ismerem, sőt, talán mindkettejüket barátomnak is mondhatom, de ma is nagy élmény minden találkozás és beszélgetés. Mindketten nagyon sokat segítenek a munkában, a tervezett filmünkben, azt gondolom, a legjobbakat igazoltuk. Támogatnak minket a hollywoodi magyar örökség feltárásában, és értő módon segítik a nagy filmes magyarok emlékezetének hazai feltámasztását. Így volt ez Zukor és Fox esetében is.

Odakint sztárok, idehaza szinte ismeretlenek

Törvényszerű volt-e, vagy véletlen, hogy ennyi kreatív, kalandvágyó zseni bukkant fel szinte egyszerre Magyarországon a XIX. század vége felé, akik aztán nekivágtak Amerikának, és meg sem álltak Hollywoodig?

Takó Sándor: A századforduló környékén milliók vándoroltak ki Közép-Európából, az Osztrák–Magyar Monarchiából. Természetesen nem mindenki lett filmmogul, sőt még egyszerű milliomos sem, de van, akinek sikerült. Zukor Ricsén, a Bodrogközben, Fox Tolcsván, Zemplén vármegyében született az 1870-es években, mindketten zsidó származásúak voltak. Akkor indult az életük, amikor még nem létezett a film, tehát biztosan nem azzal a szándékkal indultak, hogy nagy producerek lesznek, hiszen még a szót sem ismerhették.

Takó Sándor és Kollarik Tamás

Takó Sándor és Kollarik Tamás

Fotó: Nagy Tamás / Index

Ők tudtak angolul?

Takó Sándor: Zukor tizenöt évesen, negyven dollárral a belső zsebébe varrva ment ki Amerikába, egy szót sem beszélt angolul, Fox más kávéház, ő kilenc hónapos korában került a tengerentúlra, ő odakint szocializálódott, bár ő is New York magyar negyedében nőtt fel, és persze tökéletesen beszélt magyarul. Fox egyébként Fried Vilmos néven született Tokaj-Hegyalján, és mindössze hat évvel fiatalabb, mint Zukor. Fox később édesanyja német eredetű nevét vette fel, a Fuchsot, és később ebből lett a Fox név – mindkettő rókát jelent –, amely világmárka is lett. Nyitottak és kreatívok voltak, villámgyorsan reagáltak a változó körülményekre, talán ez is volt a sikerük alapja.

Több mint újító – teremtő

Mondhatjuk, hogy a filmipar legnagyobb hatású újítói voltak?

Kollarik Tamás: Nemcsak újítói, hanem inkább teremtői. Nem mintákat másoltak, nem trendeket követtek, hanem új struktúrát teremtettek. A filmipar felépítőiről beszélünk, ők az amerikai álomgyár részbeni létrehozói. A legtöbben Foxot tartják a hangosfilm atyjának, Zukor pedig a sztárkultusz kitalálója, sőt az első egész estés filmbemutató is a nevéhez köthető, amelybe a saját pénzét, 40 ezer dollárt fektetett be. Ahogy önéletírásában megfogalmazza, kockázatos vállalkozás volt,  nem lehetett tudni, hogy „a szegényházba vagy a bolondok házába kerülök”. De az első Oscar-díj-átadón, 1929-ben már mindkettejük stúdiójának filmje aranyszobrot hozott, sőt 1949-ben Zukor mint az amerikai játékfilm atyja kapott Oscar-díjat.

Zukor és Fox nem csak itthon világhírű, nem csak az Attila út és a Kiskörút között világsztár. Amit létrehoztak, az az elmúlt száz évben itt volt, és itt van velünk, egyre erősebb hatást kifejtve. Ma úgy fogalmaznánk, hogy a korszak legnagyobb hatású kulturális és szórakoztatóipari innovációját hozták létre, amelynek eredménye Nemeskürty István szavaival „az elmúlt száz év legnagyobb hatású találmánya az emberiség jövőjének, szellemi és esztétikai világképének alakítására”.

Mi volt az első lépés?

Takó Sándor: Üzletet kerestek, így találtak a mozgóképre. Az 1900-as évek elején a film egyetlen tekercs volt. Öt-, maximum tízperces mozgóképetűdöket lehetett nézni pár centért az erre kialakított helyeken, először úgynevezett kukucskálógépeken, később ötcentes vetítőhelyeken, a nickelodeonokban. Zukorék ebbe fektették az addig megkeresett pénzüket. Ekkor még az volt a hiedelem, hogy senki sem ülne végig egy hosszabb, egész estés filmet, és ahogy Tamás mondta, Zukor volt az, aki az első hosszú filmet bemutatta az Egyesült Államokban, a nickelodeon bizniszben megkeresett 35 ezer dollárját fektette ebbe. Ez volt az Erzsébet királynő, amelynek főszerepét a francia színpadi sztár, Sarah Bernhard játszotta. Ennek a filmnek a bevételéből hozta létre saját filmgyártó vállalatát, amelyet már úgy ismerünk, hogy Paramount Pictures.

Páratlan karrier

Kollarik Tamás és Takó Sándor évekkel ezelőtt nagy fába vágta a fejszéjét. A két filmes szakember két legendás stúdióalapító, Adolf Zukor és William Fox, majd minden idők egyik legnagyobb filmzeneszerzője, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós önéletírását, továbbá Hubai Gergely Zene: Miklós Rózsa című szakkönyvét szerkesztette és jelentette meg magyarul.

A sorozat Egri Lajos A drámaírás művészete című könyvének publikálásával indult, amelyet Kollarik még 2004-ben hozott haza, és Köbli Norbert forgatókönyvírót kérte fel a fordításra. A sorozat koronáját A Pannónia stúdiótól a hollywoodi csillagig című könyv megjelenése jelentette, amely Csupó Gábor animációsfilm-rendező és -producer páratlanul izgalmas életét és pályafutását mutatja be.

Adolf Zukorról, a Paramount Studio alapítójáról és William Foxról, a Twentieth Century Fox létrehozójáról már készítettek egy húszperces interjú-összeállítást neves szereplőkkel (Rófusz Ferenc, Gera Marina, Sándor Pál) a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójára a Külügyminisztérium és a New York-i Liszt Intézet felkérésére.

 A Nickelodeon egy amerikai gyerekcsatorna neve is, olyan, mint a Cartoon Network.

Takó Sándor: Igen, amely a Nickelodeonról, az ötcentes moziról kapta a nevét. Zukor és Fox valóban struktúrateremtők és mintákat felépítő zsenik voltak, de ilyen volt Rózsa Miklós is a filmzene területén. Kevesen tudják, de tizenhétszer jelölték Oscar-díjra, ebből háromszor meg is kapta, többek között a Ben Hur, A dzsungel könyve és A bagdadi tolvaj zenéjét szerezte. Minden idők egyik legnagyobb filmzeneszerzője, csak John Williamsszel és Ennio Morriconéval lehet egy napon említeni. Biztos helye lenne a filmzeneírók Hall of Fame-jében, sőt, alapító tag lenne.

Nála is rendkívül erős maradt a magyar kulturális gyökere, a palóczenét és a pentatonos magyar hangzásvilágot is felhasználta a filmzeneírásban. Igazi úttörő volt, a nevéhez kötődik az első filmzenealbum kiadása is. Rózsát 1988-as halálakor John Williams, a Star Wars és más ikonikus hollywoodi filmek komponistája úgy búcsúztatta mint minden idők legnagyobb zeneszerzőjét.

Na és Janovics Jenő? Merthogy róla is jelentettek meg könyvet.

Kollarik Tamás: Sándor a kiadó, én voltam az ötletgazda, de kiváló kolozsvári szakemberek, Zágoni Bálint, Zakariás Erzsébet és Ferenczi Szilárd nélkül, ahogy a Magyar Filmarchívum kiváló kutatója, Balogh Gyöngyi munkássága nélkül nem lenne ez a könyv. Janovics Jenő lenyűgöző személyiség, tanulságos életúttal, megérint és sok tekintetben mintát mutat. 1872-ben született Ungváron egy ötgyerekes szegény magyar zsidó családba, azonos évtizedben Zukorral és Foxszal. Az ő útja Budapestre vezetett, ahol színészetet tanult, majd utána miskolci és szegedi kitérőkkel Kolozsvárra került.

Vagyon nélkül, egy kofferral érkezett meg Kolozsvárra, ahol a Nemzeti Színház színésze lett. Eltökélten lépegetett egyre feljebb a színházi ranglétrán, elvégezte a francia szakot a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, majd ő lett a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója. Nyitott és új utakat kereső alkotó volt, felfedezte a filmet, felhasználta a mozgóképet a színpadon, majd 1913–1914-ben, ma úgy mondanánk, francia koprodukcióban elkészítette a Sárga csikó című alkotást, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje lett. Janovics azt mondta, „öt világrész számára, 137 példánnyal” forgalmazták, még Japánba is eljutott a film.

Hatalmas szakmai és pénzügyi siker volt, Janovics Kolozsvár legvagyonosabb polgárai közé került, majd 1914 és 1918 között filmstúdiót épített, és közel hatvan némafilmet készített, Korda Sándor és Kertész Mihály dolgozott nála.

Utóbbit Michael Curtiz néven ismeri a világ, több mint hatvan filmet készített az Egyesült Államokban, többek között a világ egyik legismertebb filmjének, az 1942-ben Oscar-díjat kapott Casablancának a rendezője. Korda Sándort Sir Alexander Korda néven ismerik, az angol filmgyártás egyik legnagyobb alakja lett, lovaggá ütötte az angol uralkodó a filmgyártás területén végzett tevékenységéért, először a világon. Egyébként mindhárom Korda fivér, Sándor, Zoltán és Vince is nagy filmes karriert futott be, több Oscar-díj kötődik a nevükhöz.

Hihetetlen történet, kevesen vannak, akik hallottak erről ebben az országban.

Takó Sándor: Szerencsére voltak kutatók, akik nem hagyták feledésbe merülni a nevét. Janovics valóban igazi producer volt, az egyik első, aki a színházat és a mozgóképet ötvözte, és minél többet olvas az ember róla, annál jobban elvarázsolja ez a korát megelőző zseni. Persze nem volt hibátlan ember, miközben történelmet írt, üzletelt is. Sikeres és kevésbé sikeres vállalkozásai voltak, például az öccsével bérelte a színházi függönyök felületét, amelyeket aztán reklám céljára bérbe adott. Vagy Molnár Ferenc szerzői […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/01/17/csupo-gabor-adolf-zukor-william-fox-kollarik-tamas-tako-sandor-interju/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Új kiadót indít a Móra

A Móra Könyvkiadó 70 éves múltjával a magyar irodalmi élet elengedhetetlen része. A kiadó, amely …