Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 141 éve Szabadkán született egyik legérdekesebb költőnk, Kosztolányi Dezső István Izabella. Igen, jól látja, a kis Dezső keresztszülei után még az Izabella névvel is büszkélkedhetett – volna, de ennek nem látta értelmét, verseit, prózai műveit csak Dezsőként jegyezte, de talán elég is volt így.
Apja a helyi főgimnázium tanára, később igazgatója volt, édesanyja ágán unokatestvére az író Csáth Géza. Kosztolányi is azon tehetségek közé tartozik, akik nem tudtak besimulni az iskola merev rendszerébe, a gimnáziumból kirúgják, de sikerül leérettségiznie. 18 évesen utazik Budapestre, felveszik a bölcsészkarra, és barátságot köt Babitscsal és Juhász Gyulával. Felsőfokú tanulmányait azonban félbehagyja, és egy kis bécsi kitérő után a szakmák szakmáját, az újságírást választja a Pesti Naplónál.
Első verseskötete, 22 éves korában, a szecessziós jegyeket mutató, magányosságról valló Négy fal között nagy siker, igazából csak Adynak nem tetszik, ami épp eléggé bántotta az ifjú költőt. Később több cikket írt kritikusan Adyról, a leghíresebb Az írástudatlanok árulása (1929) című esszé-pamflet, ami időszerűtlennek minősítette a költészetét.
1913-ban feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, egy fiuk születik, a szomorú sorsú Ádám, de a házasságból sűrűn kikacsint, olykor fizet is a ledér szórakoztatásért.
Legfontosabb és legsikeresebb kötete talán A szegény kisgyermek panaszai 1910-ből, ekkor már a Nyugat köréhez tartozik. A gyermeki lélek, látásmód perspektívájából ír, és hangot ad a tudattalannak is. Nagyon modern, a pszichológia hatásait mutató egységes versgyűjtemény lett, amit sem a Kenyér és bor, sem A bús férfi panaszai kötet nem tudott utolérni – korában legalábbis, mert ma már az irodalomtörténészek is elismerik, milyen nagyszerű az elidegenedést, bürokráciát, személytelen nagyvárosi létet pontosan bemutató líra ez, ami még József Attilát is inspirálta.
Az epikus Kosztolányi alkotásai közül az Esti Kornél novellafüzér 18 fejezetben filozófiai és nyelvi problémákkal foglalkozik. Első nagyepikai műve, a Nero, a véres költő történelmi és művészregény, amibe a Szabó Dezsővel való konfliktusát is beleszövi, sőt állítólag Néró alakjában is őt ábrázolja. De nagyon fontos a tragikus Pacsirta, az 1925-ös Aranysárkány és az egy évvel későbbi Édes Anna. Ennek sikere csillapította le a felé irányuló gyűlölethullámot: a jobboldali sajtó azért támadta, mert az őszirózsás forradalomban és a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt, a baloldal pedig azért, mert utólag ironikusan írt a kommünről. Az Édes Annában megjelenik minden, ami a költőre jellemző: a komplex világlátás, az ember egyediségének hangsúlyozása, az összetett társadalmi viszonyok és igazságtalanságok. Ferenczi Sándornak, a kor legnagyobb pszichoanalitikusának hatása érződik, aki a kriminológia és a pszichológia kapcsolatát kutatta.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/03/29/kosztolanyi-dezso-kviz-szuletesnap-vers/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!