Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kisfaludi Strobl Zsigmond Szabadság-szobrának megszületésénél a szovjet hadsereg bábáskodott, ahogy az az itt látható filmhíradó-részletből is kiderül.
A Gellért-hegyen égnek emelkedő állványok mögött a főváros lakossága inkább csak sejti, mint tudja, hogy a szovjet hadsereg már hónapok óta építi a 35 méter magasságú Szabadság-szobrot. A munkálatokat Nyikolajcsuk ezredes vezeti, és neki köszönhető, hogy a hatalmas mű nemsokára befejezést nyer
– hallhatjuk a narrátort 1947-ből.
Ma viszont a főváros lakossága már pontosan tudja, hogy a Gellért-hegyen égnek emelkedő állványok mögött mi készül: a Várkapitányság tájékoztatása szerint a talapzaton feltárt kőhibák javítása zajlik, emellett megtisztítják a szobrok felületét, átvizsgálják a több ezer rögzítőcsavart, és kijavítják az esetleges repedések okozta hibákat. „A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – adta hírül a Várkapitányság, illetve a budai Várnegyed megújítását végző Nemzeti Hauszmann Program.
Tiltakozó aláírások
A talapzatra tervezett kereszt, ahogy az borítékolható volt, sokaknál kicsapta a biztosítékot, elsősorban a baloldalon. Megszólalt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, az aHang pedig tiltakozó petíciót indított, amit kevesebb mint két nap alatt 4 ezernél is többen írtak alá, mondván, hogy a felújítási tervek súlyosan veszélyeztetik a szobor eredeti koncepcióját, a kereszt meggyalázná a művész eredeti szándékát. Az aHang tájékoztatása szerint
utoljára a 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügynél lehetett ekkora tiltakozást látni egy petíció körül.
Szalóki Viktor szóvivő úgy véli, az embereknek elegük van abból, hogy a kormány ismét ideológiai alapon, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül kívánja átnyomni a saját elképzelését. De ahogy azt a HVG megírta, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei sem járultak hozzá, hogy a szobor talapzatára rákerüljön a kőkereszt, és a tervről a főváros főépítésze, Erő Zoltán sem tudott, mert mindebbe nincs is beleszólása. Utóbbi szerint egyébként semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatására, és újabb szimbólum elhelyezésére a jelképekkel amúgy is telezsúfolt területen.
A rendszerváltás utáni Magyarország megélt már jó néhány, köztéri szobrokat érintő vitát: ilyen a most újabb hullámokat vető Turul-szobor története a XII. kerületben, vagy a Német Megszállás Áldozatainak Emlékműve az V. kerületi Szabadság téren, ami ellen éppen tíz éve indult tiltakozás, de indulatokat váltott ki a Nagy Imre-szobor 2018-as áthelyezése is, ami miatt az aHang szintén aláírásgyűjtést indított.
A köztéri művészettel számos tanulmányban foglalkozó Mélyi József művészettörténész szerint mindez
nem a szobrokról, hanem a társadalomban egyébként is meglévő, a történelmi emlékezettel összefüggő feszültségről szól.
A köztéri szobrok csupán kiváltják, a felszínre hozzák ezeket a feszültségeket, ami mindenkit érint, hiszen sokféle emlékezetű család él az országban. „De ezt kiválthatja egy szobor, egy új törvény vagy egy új ünnepnap bevezetése is, ilyenkor mindig fellángol a vita” – mondta a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője, tehát ilyen szempontból egy szobor is olyan, mint a lakmuszpapír.
Fehér mészkőre kerülő fehér kereszt
A Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője egyébként nem tartja ördögtől valónak, hogy a Szabadság-szobor kiegészüljön egy kereszttel, hiszen, mint az Indexnek elmondta, „ezt a szobrot már annyit kaszabolták az elmúlt évtizedekben”, annyiféle elképzelés látott már napvilágot róla, hogy ez nem oszt, nem szoroz. „Megszokott dolog egyébként, hogy a szobrok a korok változásával újra és újra átalakulnak, újabb jelentésrétegeket kapnak: ezt palimpszesztnek hívják” – mondta Mélyi József.
5
Az általunk szintén megkérdezett Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus semmiképpen nem venné egy kalap alá a Szabadság-szoborra kerülő kereszt történetét a Turullal vagy a megszállási emlékművel, mert bár minden ilyen közterületi alkotás egyfajta kulturális térfoglalás, a kereszt nem kirekesztő vagy idegengyűlölő eszméket hirdet. Bojár Mélyi Józseffel ellentétben úgy lája, hogy az újabb és újabb rezsimeknek nem kellene megsemmisíteni, átalakítani az előző korok alkotásait, hiszen a történelem kontinuitásában tudjuk, hogy a szobor mit jelentett 1947-ben, amikor felállították, és mit jelent most.
Ezt az aktuális rezsimnek el kell fogadni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/08/15/gellert-hegy-szabadsag-szobor-kereszt-vita/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!