Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Igaz, hogy végül csak 2015-ben mutatták be, de a Mad Max – A harag útja című posztapokaliptikus akciófilm ötlete már 1987-ben kipattant az író-rendező, George Miller fejéből. Állhatatosan, évtizedeken keresztül dolgozott a fő koncepción, valamint mellékágain, és nem engedte, hogy a csúszások, az eredeti címszereplő, Mel Gibson botrányai az útjába álljanak, csak robogott előre a saját idézőjeles sivatagában.
Szentségtörés vagy sem, a végére Max Rockatanskyt újra kellett castingolni, így eshetett meg, hogy Tom Hardyra bízták a hallgatag túlélő eljátszását, és Mel Gibson tiszteletet parancsoló hiányában történhetett meg az is, hogy a legutóbbi Mad Max-filmben, szám szerint a negyedik részben az eredeti főhős mintha a háttérbe szorult volna. Ennek eredményeképp sokan azt is megkérdőjelezték, hogy Max-e egyáltalán még a főszereplő. George Miller ugyanis belerakott egy olyan kőkemény női hőskaraktert a filmjébe, a Charlize Theron által alakított Furiosa személyében, aki tulajdonképpen a cselekmény katalizátora, a konfliktus központi figurája lett, és akit a leginkább kézzel fogható cél, a Zöld Helyre való visszatérés hajtott ebben a 120 percben.
Hasonló mutatványhoz, azaz, hogy egy férfi akcióhőst egy női szereplő elhalványítson ebben a műfajban, legutoljára talán a Linda Hamilton-féle Sarah Connor járt ennyire közel, aki legalább annyira ikonikus arcává vált a Terminátornak, mint Arnold Schwarzenegger, bár az a bravúr még neki sem jött össze, hogy saját előzményfilmet szenteljenek neki. Tegyük hozzá zárójelben, hogy saját tévésorozatot viszont kapott, mert bár valószínűleg kevesek emlékeznek rá, a FOX-on ment a Sarah Connor krónikái spin-off, aminek akadtak erős pillanatai.
George Millerrel az idő megint egy picit kiszúrt, hiszen mire a Warner Bros-szal való kifizetéses balhét lezárva el tudták kezdeni a Furiosa: Történet a Mad Maxből forgatását, Charlize Theron jócskán kiöregedett a szerepből, de nem csak az ő helyére, hanem többek között Halhatatlan Joe eljátszására is másik színészt kellett keríteniük. A 79 éves direktort azonban nem lehetett ezúttal se eltántorítani, és ezzel a Mad Max spin-offal a veterán George Miller újfent bebizonyította, hogy néha oldschool a legjobb csinálni a dolgokat, ki kell menni az ausztrál sivatagba, robbantani, törni-zúzni kell a kocsikat, mert hiába erőlködnek a szétdigitalizált Avatar-filmsorozattal és a celluloid hulladéknak is beillő Godzilla x Kong-filmekkel mások, vannak olyan snittek, amelyeknek a tökéletességéért biza izzadni kell a valóságban. Még ha némi CGI-vel meg is spékelik, mint a Furiosa esetében tették – de erről picit lejjebb még elmélkedünk.
A Furiosa nagy, emlékezetes momentumainak egyike például az a vásznon tizenöt percen keresztül tartó, a film ékkövének is tekinthető akciójelenet, amit 78 napon keresztül forgattak, közel 200 kaszkadőrrel – ez az az igényesség, amit nem lehet stúdióval, zöldháttérrel és mismásolással teljes egészében megkerülni, és ugyanazt a végeredményt várni. A Furiosa lehet, hogy több CGI-t használ A harag útjához képest, és helyenként kilóg a lóláb, például a karakter robotkezét illetően, mégis szájtátós élményt nyújt a végeredmény, mert a praktikus és a különleges effekteket jó érzékkel vegyítik benne.
A Furiosa: Történet a Mad Maxből egészen az alapoktól kezdi, a főszereplő gyerekkorától, amikor a film elején még Alyla Browne által játszott fiatal Furiosát egy rettegett hadúr, Dementus (Chris Hemsworth) őrült motorosai elrabolják a földi paradicsomból, egy olyan helyről, ahol békében, zöldellő oázisban élnek az emberek. A Mad Max spin-offja, mely a mozikba május 23-án jön, de egy sajtóvetítés keretében mi már megnézhettük, egyik üldözésből esik bele a másikba: a bevezetésben azt kísérjük figyelemmel, amint a gyereket az anyja (Charlee Fraser) minden áron megpróbálja visszaszerezni, a későbbiekben pedig az Anya Taylor-Joy által játszott harcosnő igyekszik megtalálni a helyét a hadurak, Halhatatlan Joe (Lachy Hulme) és Dementus háborújában, miközben prétoriánus Jack (Tom Burke) oldalán egy félelmetes hadi vas szerelőjeként, majd sofőrjeként pallérozódik.
A sztori ahhoz képest, hogy rohanunk, meglehetősen komótos, talán nem annyira, mint a Dűne 2, de Millerék észrevehetően hosszan elidőznek Furiosa egyes életszakaszaiban, például a Furiosa gyerekkorát és megpróbáltatásait taglaló bevezetőben, ami érzésre vagy egy óra, és addig Anya Taylor-Joynak nyoma sincs. Mondjuk, amikor befut az idősebb Furiosa, az épp a várakozás hossza miatt hatásos, ezt alá kell írnunk azért.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!