2021. április 11., vasárnapMa Leó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.04.11. Leó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Függőség-e a sorozatnézés?

Hirdetés

Függőség-e a sorozatnézés?

Ha egy idegennel találkozik az ember, akkor az időjárás alapos kivesézése után rögtön jó eséllyel valamilyen sorozatról kezdhetünk el beszélni vele, hiszen nagy valószínűséggel más is órákat tölt kedvenc karaktereinek társaságában, és őt is ugyanúgy foglalkoztatja, mi lesz a következő részben. Komoly szociális értéket képvisel, ha átrágjuk másokkal egy adott mű csavaros történetét, vagy együtt utáljuk valakivel a benne szereplő gonoszokat.

Gondoljunk csak az HBO-n futott Trónok harca című alkotásra, ami igaz, hogy egy könyvszériából nőtte ki magát, de

végül televíziós sorozatként lett igazi popkulturális mérföldkő,

Hirdetés

mert képes volt több száz millió nézőt sokkolni, szórakoztatni és a kegyetlenségeivel kínozni. Szinte érthetetlen volt, ha valaki nem nézte, így a rajongók szinte beleterrorizálták a környezetüket abba, hogy kezdjék már el, és végül a legtöbbeket be is rántott a különlegességével. Szinte kortól, nemtől függetlenül elsöpörte az embereket, és itt mutatkozott meg igazán egy sorozat ereje – de nem ez volt az első ilyen eset.

Havas Jon zúz – Kit Harington, Trónok harca

Havas Jon zúz – Kit Harington, Trónok harca

Fotó: Hbo/Entertainment Pictures via ZUMA Press

Ki ölte meg Laura Palmert?

A sorozatok mindig is azt a célt szolgálták, hogy kirángassanak minket a valóságból, és egy többnyire fiktív alapokon nyugvó világba kalauzoljanak minket, ahol mások problémáin izgulunk, mások érzelmeivel foglalkozunk, amíg mi mindent félreteszünk, és a szereplőkkel együtt sodródunk az árban. Szinte terápiaként is felfogható a jelenség, és nagyon könnyen megfeledkezhetünk magunkról, mivel a valóság sosem lesz olyan, mint amit a képernyőn látunk.

Annak idején még jóval kevesebb csatorna volt, és kizárólag a tévében, heti bontásban kaptuk a részeket, így egész országok izgulhattak a Miami Vice, A szupercsapat, Knight Rider vagy például MacGyver legújabb kalandjain. Mind kontrollált, egyszerű sorozatok voltak, amik nem feszegették a médium határait, mégis imádták őket az emberek, és így szinte családtagnak számítottak a bennük látott karakterek.

Ezt az állóvizet kavarta fel az itthon az 1991–1992-ben vetített Twin Peaks, ami a fiatal és gyönyörű Laura Palmer rejtélyes megöléséről szól, amit egy Dale Cooper nevű ügynök próbál megoldani egy titkokkal és furcsa dolgokkal teli helyen. A zseniális David Lynch és Mark Frost sorozata egy szórakoztatóan feszült, nyomozós szériából végül egy teljesen elborult, különleges alkotás lett, amire akkoriban még egyáltalán nem voltak felkészülve a nézők. Olyan dolgokat láthattunk benne, amiket addig soha, és akkor ugyan még nem tudhattuk, de ezek után végleg megváltozott minden.

Dale Cooper FBI-ügynök és a törpe – Kyle MacLachlan és Michael J. Anderson, Twin Peaks

Dale Cooper FBI-ügynök és a törpe – Kyle MacLachlan és Michael J. Anderson, Twin Peaks

Tudni akarom, hogy mi lesz!

Sok filmkészítő tanult a hatalmas sikert aratott Twin Peaksből, és rájöttek, hogy a nézők imádják az újdonságot, a meglepetést, az izgalmat, és persze ha játszanak az idegeikkel, amikor a részek legvégén derül ki valami igazán fontos, aminek a következményére egy egész hetet kellett zakatoló szívvel várni. Így lett népszerű a

cliffhanger, vagyis a függőben hagyott cselekmény,

ami hamar megbolondította a nézőket, mert egyszerűen muszáj volt megtudni, hogy mi lesz a folytatásban.

Eddig nem tapasztalt kapcsolat alakult ki az alkotás és a közönség között, de a filmgyártás csak később jött rá erre – akkor viszont már nagyüzemben kezdték szállítani az ilyen átívelő szálakat. Ennek is köszönhető, hogy a mozifilmekhez képest lenézett televíziós szériák rendesen összeszedték magukat, és olyan minőséget kezdtek el képviselni, amire még nem volt példa.

Az írók kihasználták, hogy nincsenek bezárva a filmek csupán nagyjából kétórás börtönébe, így hosszú epizódokon keresztül építhették a cselekményt meg persze a szereplők jellemét. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy mi is jobban megismertük őket, így igazán kötődtünk hozzájuk, és határozottan szíven ütöttek minket a készítők különböző, tudatosan megrázó ötletei.

Elindult a sorozatgyártás újabb, igényesebb hulláma az HBO-hoz hasonló kábeltévék komoly berobbanásával, és megérkezett Az elit alakulat, a Maffiózók, Az elnök emberei, A drót vagy mondjuk a 24 című széria, hogy még a hitetleneket is meggyőzzék arról, hogy már a televízióban is igazi profik dolgoznak, ráadásul az ismertebb, rangosabb színészek sem riadnak vissza egy-egy sorozatszerep elvállalásától.

Igény a kibeszélésre

Főleg szájhagyomány útján terjedt, hogy ezek az alkotások mennyire jók, így egyre többen kezdték el nézni őket, majd a DVD-k megjelenésének köszönhetően már nem kellett kibírhatatlanul hosszú időt várni egy újabb epizódra. Akár egy feszes nap alatt megnézhettük az egészet, majd habzsolhattuk is a következő szezont, amíg fel nem faltuk az összes részt, és szállhattunk tovább vörös szemekkel egy másik alkotásra.

Ekkor már a stúdiók is elkezdtek a televízió felé orientálódni, és

megjelentek a high concept műsorok, amikre nem sajnálták a pénzt, és kifejezetten arra mentek rá, hogy megbabonázzák a nézőket.

Magyarországon az első ilyen új hullámos, direkt a közönség türelmével játszó sorozat a J. J. Abrams (Star Wars-széria) nevével ellátott Lost – Eltűntek volt, aminek az érkezését igazi eseményként kezelték, hiszen Budapest is tele volt óriásplakátokkal, így már a nagyközönség is komolyan vette a dolgot.

<iframe src="https://www.youtube.com/embed/KTu8iDynwNc" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/04/02/sorozatok-fuggoseg-drog-tronok-harca-addiktiv/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Gyorsítópályára kellett állni – Keve Márton séf kalandjai önmaga megtalálásában

Gyorsítópályára kellett állni – Keve Márton séf kalandjai önmaga megtalálásában

Mi egy tipikus szakács-tanulópálya? Hol sajátít el szakmai ismereteket? Mikor figyelnek rá föl először? És …