„Gondoljuk újra a kulturális taót, dolgozzunk ki egy átlátható rendszert, ami újra a fejlődő kultúra segítségére lesz” – hangsúlyozta Kiss János, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke az Országos Színházi Évadnyitó konferencián. A Kossuth-díjas balettművész a fenti üzenetet nem először hangoztatta, köszöntőbeszédében elmondta, arra is volt példa, amikor multinacionális cégek vezetőkkel találkozott, akiknek azt javasolta, ha már finanszírozásról, pénzről beszélnek, akkor a kultúra támogatásán is kezdjenek el gondolkodni. Kiss János nem kertelt, ezt mondta:
„A gazdagok fizessenek a kultúra érdekében. Azok, akik szeretik a színházat, az operajátszást, a táncművészetet és a művészeteket.”
Kiss János után Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke üdvözölte a jelenlévőket, elsősorban a magyar nézőknek mondott köszönetet, akik kíváncsiak a színházra, rajonganak érte, és ragaszkodnak hozzá. Úgy véli, ez a színházakat arra kötelezi, hogy indítsanak harcot az igénytelenség és a silányság ellen. A Nemzeti Színház vezérigazgatója ezután a fenntartókról beszélt, akiknek szerinte az a feladata, hogy a nézők méltó épületekbe mehessenek be.
A társulatokat és a képzett színészeket meg kell védeni. Fontos, hogy minél több színész kerüljön vidékre. Az ösztöndíjprogramunkat ezért újra kell tervezni, ami Fekete Péter államtitkársága alatt már elindult. A Színház- és Filmművészeti Egyetem feladata, hogy a gyerekek gondolkodásmódjában megjelenjen, hogy a vidéki színházak épp olyan értékesek, mint a budapestiek. Ott is csodálatos utakat lehet bejárni
– fogalmazott Vidnyánszky Attila.
Ne heréljék ki a művészetet
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, korábbi kultúráért felelős államtitkár is megjelent, és az elmúlt hónapok színházi baleseteire reagálva hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet vitathatatlanul a legveszélyesebb üzem. Hozzátette, szakemberek bevonásával a Magyar Színháztechnikai Szövetség, az OISTRAT Magyar Központ és a Nemzeti Cirkusz szervezésében 2024 szeptemberétől elindítanak egy ismeretfrissítő biztonságtechnikai kurzust a színházi háttérdolgozók számára. A résztvevők köre mások mellett színházak műszaki vezetőiből, társvezetőkből, ügyelőkből fog állni.
Úgy véli, ezáltal látni fogják, milyen tennivalók vannak, és a jelenlegi jogszabályban hol vannak olyan pontok, amelyeket az idő meghaladt.
Cél, hogy ne heréljék ki a művészetet. Ne engedjük, hogy a sajtó vagy a politika átvegye a fejünk felett a irányítást
– hangsúlyozta Fekete Péter.
A szervezők számára kiemelten fontos volt, hogy a témáról szó legyen, rögtön az első kerekasztal-beszélgetés a biztonságos működtetésről szólt, amelyet F. Tóth Benedek, az Index főszerkesztő-helyettese, a kultúra rovat vezetője moderált. Szinte egyből visszadobta a labdát az előtte szólónak, elmondta: nem hiszi, hogy ebben a kérdésben a sajtó tematizál, hanem inkább az eseményeket követi. De ha egy kezdeményezés jó, akkor arról fognak beszámolni. Ez után egy gyors körkérdést intézett a jelenlévőkhöz, konkrétan, hogy a színházak mennyire biztonságosak egytől tízes skálán.
- Gál Andrea jogász 4,
- Tóth Kázmér, a Scabello Bt. ügyvezetője 7–8,
- Lakatos Gergely, a Színháztechnikai Szövetség elnöke 8,
- Kramcsák János, a Miskolci Nemzeti Színház műszaki vezetője 5,
- Savanyu Gergely, Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke 7,
- Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója 9 pontot adott.
A számokból is kiviláglik, hogy a különböző területek képviselői másképp találkoznak a kérdéssel, másként gondolkodnak róla. Gál Andrea elmondta, hogy a jogszabály majdnem 30 éves, és tanulmányozva a színházak biztonsági szabályzatát, például a Vígszínháznál 65 oldalnyi biztonsági szabályzat van, de olyan teátrum is létezik, amelynél semmi nincs. Holott a jogszabály kötelező, és mindent szabályoz, még a nézők elhelyezését is.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!