A szerző nem húzza az időt, már a regény elején belecsap a dolgok közepébe. A cselekmény fókuszában egy fiatal nő áll, akire 1911-ben a bécsi Duna-csatornában, félholtan talál rá a festőművész Gustav Klimt.
A férfi festményei egyikéről nevezi el a szerencsétlen nőt, majd múzsája, Wally segítségével – később pedig a pszichiáterek, Sigmund Freud és Carl Jung bevonásával – próbálja megismerni Judith belső világát, lényét és célját. Judith története azonban sokkal különösebb és mélyebb, mint azt bárki – akár az olvasó – sejtené.
Örökérvényű kérdések
Moore az elejétől fogva úgy ábrázolja a női főhőst, mint egy világok között rekedt figurát: fizikailag újraélesztett, de lelkileg megingott, emlékképei a sarkkör, a mitikus alvilág, valamint az isteni és a szörnyű élmények között váltakoznak.
A SHELLEY-FÉLE FRANKENSTEIN-MÍTOSZ ÉS A KORAI XX. SZÁZADI EURÓPAI KULTÚRA ÖTVÖZÉSE ADJA A REGÉNY SZERKEZETI GERINCÉT,
ami Moore számára lehetővé teszi, hogy örökérvényű kérdéseket vizsgáljon a teremtésről, az autonómiáról és az etikáról.
A regény Judith töredezett pszichéjén keresztül foglalkozik az identitás és az emlékezet témájával. Kezdetben névtelen és tárgyiasított – először halott testként, majd Klimt múzsájaként, később Freud és Jung mellett – Judithnak folyamatosan ellen kell állnia a ráerőltetett identitásoknak.
ÚTJA AZ ÖNAZONOSSÁG VISSZASZERZÉSÉNEK SZINONIMÁJÁVÁ VÁLIK.
A regény központi témája azonban a trauma és a túlélés. Moore nem kerüli el Judith múltjának brutalitását, éppen ellenkezőleg; tárgyilagosan, mégis gondosan mutatja be.
Feminista szemüveg
A történelmi Bécs több mint díszlet – egy élő ökoszisztéma, tele művészettel, intellektussal és dekadenciával. Moore ezt a környezetet arra használja, hogy vizsgálja a nők szerepét a férfi művészi látomások kiszolgálóiként, és azt, hogy ezeket a szerepeket hogyan lehet felülírni. Judith átalakulása múzsából narrátorrá, alanyból önálló cselekvővé metaforaként szolgál a női hang visszaszerzésére egy patriarchális világban.
Az abszurd és a komoly hangzás váltakozik a regényben. A humor nem a trauma csökkentésére szolgál, hanem érzelmi teret nyit annak, áttöri a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!