Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A ZDA-Zoboki Építésziroda egy második körös, hat építésziroda számára kiírt tervpályázaton nyerte el az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezését, és már ekkor érezték, hogy
komoly szellemi üzenetet tudnak a házban elrejteni.
A magyar népzenének azt az ősi változatát viszik Japánba, amelyben a legkönnyebben lehet még megtalálni a két nép közötti kapcsolatot: ezt jeleníti meg a magyar pavilon központi eleme, a Zengő Dóm.
„Az egész kiállítás szíve egy zenei tér, és azt az »egészen nem korszerű« ötletet találtuk ki, hogy 10-12 percenként indul egy csoport, amely több stáción keresztül jut el a Zengő Dómig: nem materiálisan, hanem spirituálisan próbáljuk a látogatókat megfogni” – mondta az arútluK adásában Zoboki Gábor.
Mező, erdő, boglya
Váltásokban 21 énekesnő fog élőben énekelni, „ez a mai világkiállítások technológiai rendjében vagy uniformizáltságában egészen rendkívüli ötlet”. Az építész elmondása szerint a magyar pavilonnak egészen más lelkisége van, nem alkalmazkodik a kortárs „kaszinóváros karakterhez”, kizoomol a pixelerdőből.
Nagyon sok népdal természeti képpel kezdődik, ezért mi három ilyen természeti képből indultunk ki: az egyik a mező, az egész út innen indul. A második természeti kép az erdő, ez az oldalsó épület, amelynek zsindelyszerű homlokzata van, a harmadik pedig a boglya, az ember megérkezése a természetbe, amikor még értőn műveli a tájat. Ez a legutolsó stáció a Zengő Dóm
– magyarázta Csiszér András, aki elmesélte azt is, hogyan működnek az „erdő” külső borításaként felrakott, a szél járásával folyamatosan mozgásban lévő, zsindelyt idéző textil lamellák.
Ez az épület valóban egy belső utazásra invitál. Nem könyvet vagy bögrét fogsz hazavinni, hanem egy élményt, ami a szívedre hat. (…) Most a kinetikus építészet véleményem szerint az, ami semminél jobban nem tudja kifejezni ezeket az érzelmeket. Kicsit olyan, mint egy impresszionista kép. Nem is biztos, hogy értenem kell a lombokat, hanem csak megmozgat valami ősi dolgot
– mondta Zoboki Gábor.
Csiszér András beszélt még a külföldön való építkezés sajátosságairól, nehézségeiről: „Erre azért nem számítottunk az elején, hogy ennyiszer át kell tervezni ezt a házat” – mondta, kifejtve, miért is volt erre szükség.
Zoboki Gábor pedig arról beszélt, hogy miért került a magyar pavilon 20 milliárd forintba: „Ez az a kérdés, amiért építész, ha nem viszi az építkezést, nem felel, de kétségtelen, hogy Japánban sokkal drágább az építőipar” – mondta, hozzátéve, hogy
a költségeket megdobta a színháztechnológia, a bonyolult lámpapark és a komoly konyhatechnológia is, amit beépítettek.
A magyar pavilont – ami Zoboki szavaival „béranyaság”-ban készült, hiszen nem tudtak mindennap ránézni a házra, nem érezték a beton szagát – a 2025. április 13-tól október 13-ig tartó Oszakai Világkiállításon lehet megtekinteni.
- Kultúr
- Kultrovat podcast
- Podcast
- <a class="m-tag-list_item_tag […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!