Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ki gondolná, hogy egy gyöngytyúk ígéretével könnyű rászedni a vendégeket… De gondoljunk csak bele: manapság, amikor a városias lét lényege az, hogy a polgárokat lehetőleg minél gazdagabban szolgálják ki a hatalmas áruellátók, értsd: bolt, üzlet, ABC és bevásárlóközpont, a húsos pultok árnyékában bóklászó emberfia ritkán találkozik rohangáló baromfival. Amire pedig az átlagfagyasztóban azt írják, hogy gyöngytyúk, arról az átlagfogyasztó simán elhiszi, hogy az. Még akkor is, ha a zacskóban valójában sápadt csirke didereg.
Pazar gyöngytyúknak nincsen párja
A gyöngytyúk tragédiája amúgy a domesztikációban rejlik. Tenyérhez szoktatott jószággá vált.
- De mi a helyzet akkor, amikor az étteremben kínálnak gyöngyöző tyúklevest, amelyik nem gyöngytyúkból, hanem bőrén elholt csirkéből főtt?
- Vajon a tollától és fejétől megfosztott nemes baromfiról az íze alapján meg tudjuk mondani, hogy az nem tálcás csirke?
Pierre ezt most elmagyarázza. Csak azért, hogy értsük, hogy a gyöngytyúk fejedelmi étek. Ennek a baromfinak történelme van.
Vagyis a lényeg, hogyan ismerjük fel a gyöngytyúkot, hogyan különböztessük meg más földszintes, amúgy jó röptű csőrösöktől:
- édeskés, vadakra jellemző íze van,
- sokan fácán lightnak gondolják,
- ha látjuk, már tudjuk, hogy csőre rövid, taraja sisakszerű, tollazata pöttyös,
- húsától, zsírjától aranylóbb a húsleves.
A szárnyas melle is fejedelmi eledel, vagyis nem csupán levesbe darabolható. Nem mellesleg a baromfi ára a felső tízezer tagjainak különösen örömteli, vagyis aki abban bízik, hogy ársapkához igazított áron vásárol gyöngytyúkot vasárnapi ebédhez, az nyilván téved, és már annak is örülhet, ha gyöngytyúkjához becsületes kereskedőt talál.
A kísértés persze az éttermekben is nagy. Így ha valaki […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
