Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egészen érdekes trend kezdett el kibontakozni mostanában, az elmúlt évek folyamatos mellényúlásai után olyan videójátékos adaptációk érkeztek, amelyek megérték a pénzüket és a nézők belefektetett idejét és energiáját. Mindenek előtt a leginkább a The Last of Us első évada emelkedett ki a sorból, bár Pedro Pascal és Bella Ramsey nem voltak egyértelmű választások a Naughty Dog kultikus túlélőpárosa, Joel és Ellie eljátszására, a készítőgárda élén Craig Mazinnal és Neil Druckmann-nel jó érzékkel fogták meg a PlayStation-játék reménytelen hangulatát és horrorisztikus körítését.
Hasonlóképpen betalált az Amazon Prime a Fallouttal, amely ugyancsak egy posztapokaliptikus játéksorozat tévébe való átültetése volt, csak éppen az elszálltabb, humorosabb fajtából. Igen, voltak melléfogások is, mint a Mortal Kombat-film, esetleg a Monster Hunter, de tartotta bennünk a lelket, hogy még a Netflix is rátalált az útra, köszönhetően a League of Legends világára támaszkodó Arcane című animációs szériának.
Aztán most, augusztus 8-án befutott a hazai vásznakra is a Borderlands, hogy elvegyen tőlünk minden reményt, és emlékeztesse rá a közönséget, hogy Hollywood még mindig képes arra, hogy ordenáré filmeket készítsen népszerű videójátékokból. Fájó, mert a 2009-es Borderlands-játék és folytatásai arról lettek híresek, hogy mennyire mókásak, röviden összefoglalva adrenalindús looter shooterek voltak, amelyekben akár a barátainkkal karöltve, kooperatív módon is irthattuk a Pandora nevű bolygón az utunkba kerülő ellenségeket. Pont a franchise abszurd humorát, harsány stílusát sikerült azonban az író-rendezőnek, Eli Roth-nak rosszul feldolgoznia, nem fogunk kertelni,
az alkotó szabályosan meggyalázta most sokak kedvenc sci-fi játékát.
A Borderlands tulajdonképpen egy csapatépítős tudományos-fantasztikus film, valami olyasmi, mint A galaxis őrzői volt, ám Eli Roth agymenése még azt a szintet sem éri el, amit a Rick és Morty egyik epizódja olyan találóan kifigurázott. Nem annyira rossz film, hogy szinte már jó… hanem bődületesen rossz, mindenféle lelket és kreativitást nélkülöző filmszemét, aminek minden másodpercét küszködve nézi az ember.
A film alapsztorija nagyjából annyi, hogy van egy nagyon kemény fejvadász, bizonyos Lilith (Cate Blanchett), akit egy óriáscég vezetője, Atlas (Edgar Ramírez) erőszakos eszközökkel kér fel arra, hogy találja meg lányát, Tiny Tinát (Ariana Greenblatt). Hősnőnknek hova máshova kéne mennie, mint a játékok ikonikus bolygójára, a szeméttől és léhűtőktől hemzsegő Pandorára, ahol Lilith különc figurákból toboroz csapatot, hogy egy szájas robottal, Claptrappel kiegészülve fedezzék fel a planéta titkát és kenjék el a mohó rosszfiúk száját.
Nehéz dolga van az embernek, amikor a Borderlands legnagyobb hibáját kell kiemelnie, mert hemzseg a film a közönségességtől és kreativitást még nagyítóval sem lehet találni benne. Kezdjük azzal, hogy a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!