A kezdeményezést az Artisjus indította a 2024-es Dalszerzők napja alkalmából. Tavalyi felmérésükből kiderült, hogy a náluk regisztráló új alkotóművészek jelentős része a harminc és húsz év alatti közegből érkezik, így az idei ünnepet a hazai zenekultúra utánpótlásának szentelték. Ismert előadókat kértek fel, hogy látogassanak el egykori általános- és középiskoláikba ahol koncertet adtak, a dalok születéséről és az alkotás élményéről meséltek a diákoknak.
Ez egy nagyon izgalmas és bonyolult korszak az ember életében, de talán pont ezért is nagyon fontosak a gimis évek. Egyszerre lehet fejlődni különböző készségekben és érzelmileg is. Aki már korábban is tanult zenét, az egyre inkább meg tudja tölteni a zenét élettel, aki pedig most kezdi, az még nincs lekésve semmiről. Mindig is volt, és lesz is olyan, akit nem ragadnak meg ezek a dolgok, de hát jól is van ez így – mindenki másban és máshogyan talál örömet a középiskolában, az életében. A nagy többséget azért szerintem meg lehet szólítani, és van is kedvük elmerülni ebben a különleges világban
– fogalmazott kérdésünkre Szabó Balázs dalszerző-előadó. A zenész szerette volna megmutatni a fiataloknak, hogy érdemes elmélyülni a pillanatokban, ezeket a művészetbe átültetni, nem szabad rettegni a megéléstől:
„Legfőképp bátorságra biztattam őket. Illetve azt szerettem volna nekik átadni, hogy az alkotás egy jó dolog, hogy érdemes küzdeni a saját félelmeinkkel, szabad szaladni a boldogsággal, merjünk érezni, gondolkodni. Jó, ha kifogalmazzuk magunkból a dolgokat, és jó, ha küzdünk az álmainkért, már az ő korukban is.”
Hozott érték
A Szabó Balázs Bandájával jelentős karriert befutott dalszerző, a Suhancos korábbi tagja gimnazistaként még csupán álmodozott a zenélésről, leginkább egy örökké tartó hobbiként tekintett rá. Első koncertjeit tinédzser éveiben adta iskolatársai előtt és minél többször állt színpadra, annál inkább élete elválaszthatatlan részeként tekintett a zenére. „Akkoriban még nem mertem nagyon-nagyon messzire nézni, az volt a legfontosabb, hogy ki tudjak állni a diáktársaim elé és elmesélhessem, illetve eljátszhassam mindazt, amit eddig tanultam és írtam” – fogalmazott.
Pátkai Rozina gimnazistaként még kereste az útját. A többszörös Independent Music Awards győztes, Fonogram-jelölt dzsesszénekes, a Fringe Fesztivál különdíjasa minden lehetőséget megragadott az önkifejezésre, legyen szó képzőművészetről, színjátszásról, zenéről. Az egyik legtanulságosabb számára mégis a versenysport volt:
Az iskola, a tanulás és a színjátszás mellett versenyszerűen vívtam, és a sport sok mindenre megtanított. Amikor abbahagytam a vívást, tudtam, hogy művészettel szeretnék foglalkozni, és megvoltak bennem azok a képességek, amiket a versenysportból hoztam: a kitartás, a küzdeni tudás, a kudarckezelés.
Az előadó úgy érzi, hogy sokkal több olyan alkalomra lenne szükség, ahol lehetőséget biztosítanak a diákoknak a közös alkotásra. Az énekesnő az iskolát nem „a tudás házának, tárának, birtokosának” tekinti, hanem egy olyan helynek, ahol kapcsolatokat lehet teremteni, ami alkotótérként funkcionálhat, „ahol hasonló érdeklődésű emberek egymást kiegészítve, egymástól tanulva, együttműködve új dolgokat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/10/11/artisjus-dalszerzok-napja-patkai-rozina-szabo-balazs-interju/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!