2021. április 21., szerdaMa Konrád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.04.21. Konrád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Európa legnagyobb mecsetje lehetne Gül Baba türbéje

Hirdetés

Európa legnagyobb mecsetje lehetne Gül Baba türbéje

A magyarországi bektasi rend vezetőjének, Gül Baba filozófus-írónak a sírját 1543-ban kezdték el építeni a később róla elnevezett Rózsadomb aljában. A Szulejmán szultán parancsára budai mészkőből kifaragott türbe a muszlimok körében hamar népszerű sírhely lett, amelynek jelentőségét csak tovább növelte, hogy a sír mellé a törökök egy 60 fős derviskolostort is kialakítottak. Itt nemcsak a zarándokok fogadására alkalmas ingyenes szálló és konyha épült, hanem egy kegytárgybolt is.

A félhold uralma végén a türbe tulajdonjogát a jezsuiták kapták meg, akik keresztény templommá alakították át az emlékhelyet. A zsindellyel fedett, kis nyolcoldalú toronnyal megspékelt, Szent Józsefről elnevezett kápolnát 1773-ban szerezte meg Buda városa, amely 1861-ben döntött úgy, hogy a mauzóleumot inkább eladja a babához jobban ragaszkodó törököknek, a szomszédos telkeket pedig Wagner János építésznek. 1885-ben a török főkonzulátustól felkérést kapott a sír eredeti formájának visszaállítására Grill Lajos építőmester, aki új lépcsőket, ajtót és ablakokat készíttetett a türbére. A visszaépítéssel párhuzamosan Wagner ekkor építette „U” alakban körbe a dervis sírját két, nyolcszögletes sarokbástyával rendelkező eklektikus, ám keleti díszítőelemeket gazdagon felvonultató épületével.

A rózsadombi Török–Magyar Fegyverbarátság nagymecset

A XX. század elején a magyarországi törökbarát érzület tovább fokozódott Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvainak hazahozatalával. A Parlamentben szinte megelevenedett a történelem. Előkerültek a bujdosó kurucok, az 1849-es emigráns honvédek és politikusok, az aleppói Murad pasa, azaz Bem apó, Barabás fiatalsága, Isztambul visszaadta a Corvinákat, a pesti Múzeum körutat pedig átkeresztelték V. Mehmed szultán körútra.

gül VasarnapiUjsag 1862  pages323-323

Hirdetés

Fotó: Vasárnapi Újság 1862 / Arcanum

Ekkoriban ejtették ki nagy áhítattal szájukon a pestiek a magyar származású török, a perzsa hadseregekben egykor harcoló Ömer Lüfti tábornok, Szolimán Ignác – Iszmail (Kmety György) – és Kursid (Guyon Richárd) pasa-hadvezérek, valamint Wagner Károly perzsa tábornok (nagykán) nevét is. Jankovich Béla kultuszminiszter a magyar–török fegyverbarátság emlékére 1915-ben vetette fel, hogy a még nagyban zajló világháború emlékére az állam építsen fel saját költségén egy nagymecsetet a budai hegyek között, és azt bocsássa Törökország rendelkezésére. Ötletét hamar felkarolta a Parlament. 

A Tisztelt Ház már decemberben kihirdette a Gül Baba-nagymecset tervpályázatát, amivel párhuzamosan elismerték az iszlám vallást történelmi egyháznak.

A háborús viszonyok és a trianoni sokkhatás azonban meghiúsították Európa legnagyobb mecsetjének megvalósítását.

A budapesti Collegium Islamaticum

Az I. világháborút követően a bektasi sírját teljesen körülfogó Wagner-villa és a türbe állapotának romlását látva új mozgalmak indultak az épületek megmentésére és egy muszlim kulturális központ felépítésére. A magyar keresztény támogatók ugyanis jelentős idegenforgalmi üzletet láttak abban, ha egy Mohamedet követő maharadzsa, reumás indiai politikus vagy egy arab üzletember néhány napra megszáll Budapest valamelyik gyógyfürdőjében, és a pancsolást követően imádkozni is tud majd istenéhez egy ehhez megfelelő helyen. Részben ennek a „keleti nyitásnak” köszönhetően alakult meg a Turáni Társaság, a Kőrösi Csoma Társaság, a Török Történelmi Társaság és a Japán Intézet is, de részben pont ezért jött hazánkba pihenni Rabindranáth Tagore Nobel-díjas indiai író is.

Az 1930-as évek első felében megalakult a Gül Baba Iszlám Hitközség és a Gül Baba Kulturkomité. Legfőbb céljuk az volt, hogy a 350 milliós muszlim világ pénzügyi támogatásával megszerezzék a néhai dervis sírja köré felépített ingatlant, amelyből egy

700 személyes egyetemi rituális internátust és iskolát, valamint egy fehér márványból elkészített, hatalmas méretű, a Szent István-bazilikánál is nagyobb négyminaretes mecsetet építhessenek fel.

A budai iszlám fellegvárról és centrumról elsőnek Suppinger Ferenc készített terveket 1931-ben, majd négy évvel később Kismarty-Lechner Lóránd. Innentől az ő elképzelései lettek a mérvadók.

gül AzErdekesUjsag 1913-2-1590436829  pages667-667

Fotó: Érdekes Újság 1913 / Arcanum

A gyülekezet a főmuftijának Durics Hilmi Huszein egykori királyi tábori lelkészt választotta meg. A mecset terveit a kezdetektől fogva támogatta a pániszlám mozgalom és annak neves vezetője, Chekib Arslan emír, aki Genfben a Népszövetségben a világ muszlimjait képviselte. Ő terjesztette 1931-ben a jeruzsálemi pániszlamita kongresszus elé a négyminaretes budai mecset és diákinternátus tervét, amelyről a kongresszus támogató döntést hozott. A külföldi propaganda- és pénzgyűjtő akciót személyesen ő és a magyar katonatiszti sportoktatással foglalkozó Reszulovics Mehmed bég végezte. A komité vezetését Bárczy István nyugalmazott igazságügyi miniszter, Petrichevich György ezredes és Germanus Gyula iszlamista, egyetemi tanár látta és vállalta el.

Sopron a bosnyákok miatt maradt magyar?

Durics Hilmi Huszein 1887-ben született a boszniai Krupában. Mivel édesapja a település polgármestere volt, így a családnak nem okozott gondot gyermekük taníttatása. A helyi Korán-iskolát befejezve az ifjú Hilmi Kairóban, majd Isztambulban fejezte be egyetemi tanulmányait. Az ifjú hittudós 1914-ben lett az Osztrák–Magyar Monarchia katonai imámja. Személyesen többször is rész vett az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/04/07/ha-hiv-a-muezzin-europa-legnagyobb-mecsetje-lehetne-a-gul-baba-turbe/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Négymillió beoltott után nyithatnak a mozik és a színházak

Négymillió beoltott után nyithatnak a mozik és a színházak

Négymillió ember beoltása esetén a kormány engedélyezni fogja a mozik, színházak, fürdők és kulturális intézmények …