2023. február 2., csütörtökMa Karolina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
2023.02.02. Karolina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Elfeledett magyar hősök mentették meg a nemzet aranyát

Hirdetés

Elfeledett magyar hősök mentették meg a nemzet aranyát

A magyar történelem alakulását nagyban meghatározó vállalkozásról méltatlanul keveset írtak az elmúlt csaknem nyolc évtizedben. Ezt a hiányt kísérli meg bepótolni az Index. Cikkünkben felidézzük

  • Jankovics László, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója hősiességét,
  • az Aranyvonat útját a felső-ausztriai Spital am Pyhrnig,
  • a Vörös Hadsereg és az amerikai haderő versenyfutását,
  • a Wehrmacht hadnagyának galád tervét az aranykészlet elrablására,
  • az amerikaiak utolsó pillanatban történő megérkezését,
  • majd az aranykészlet hiánytalan visszaszolgáltatását,
  • egy még élő szemtanú exkluzív visszaemlékezését az Indexnek,
  • végül Szász Attila filmrendező tervét egy esetleges nagyjátékfilmre.

1944. október 20-án Szálasi Ferenc Posch Gyulát, az MNB elnökét azonnal hatállyal felmentette, és az 1924. évi V. törvénycikk alapján hívét, Temesváry Lászlót az alapszabályszerű időre elnökké kinevezte. Az új elnök Jankovics Lászlót tette meg vezérigazgatónak, aki – akárcsak az igazgatóság többsége – akkor már évtizedek óta az MNB kötelékében dolgozott. 

Mi legyen az MNB aranykészletével?

A szovjet hadsereg viharos gyorsasággal közeledett Budapest felé. A kormány úgy döntött, hogy az MNB értékeit ki kell menekíteni az országból, mielőtt hadizsákmánnyá válnak. Így került Magyarország teljes aranytartaléka előbb Veszprémbe, majd onnan az Ausztriába induló vonatszerelvény vagonjaiba az ezüsttartalékkal, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményével, I. Mátyás Corvináival, a teljes pengő-bankjegykészlettel, valamint a Szent Koronával.

Az első kijelölt célpont a stájerországi Vorau volt, mintegy húsz kilométerre a magyar határtól.

Hirdetés

Jankovics ragaszkodott ahhoz, hogy a lehető legnagyobb számú banki személyzet, 250 fő – plusz a családtagok, összesen 400-an – kísérje a szállítmányt. Ők mindannyian önként vállalták, hogy családtagjaikkal együtt kitelepülnek Ausztriába. Ám Jankovics ahhoz is ragaszkodott, hogy amíg nem születik államközi megállapodás a németekkel, ami garantálja, hogy az értékek a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában maradnak, addig a szállítmány nem hagyhatja el az országot.  

Jankovics Cottelyra bízza az Aranyvonatot

Jankovics éppen betegségéből lábadozott egy pesti szanatóriumban, amikor december 10-én tudomására jutott, hogy Magyarország teljes aranytartaléka néhány órán belül elindul Vorau felé. Jankovics kezelését megszakítva azonnal Veszprémbe utazott. A szállítmány felügyeletét Cottely Istvánra, a közgazdasági, tanulmányi és statisztikai osztály vezetőjére bízta, a szerelvényre egy 50 fős csendőrkülönítmény vigyázott Deme Lajos százados vezényletével.

A szerelvény Fertőbozon, Soprontól 10 kilométerre megállt, mert elhúzódtak a tárgyalások a német kormánnyal. Hat hétig várakoztak Fertőbozon, sokszor mínusz 20 fokos hidegben, a karácsonyt is ott ünnepelték meg. 

1945. január 15-én megszületett az államközi megállapodás a Magyar Nemzeti Bank Németországba telepítéséről. Az Aranyvonat tovább indulhatott Felső-Ausztriába, amely ekkor a Német Birodalom része volt. Így hazánk teljes aranytartaléka az utolsó pillanatban, január 23-án kijutott az országból. 

Az új úti cél Vorau helyett a határtól jóval távolabb fekvő, és ezért biztonságosabbnak ítélt helyszín lett, Spital am Pyhrn Felső-Ausztriában.

A hegyek között megbúvó kis településnek vasútállomása volt, és a kolostorépületben irodát is tudtak biztosítani a tisztviselőknek. Az értékeket a templom úgynevezett csontkamrájában, vagyis a kriptában helyezték el. A falu lakóházaiban biztosítottak szállást a családoknak. A bank gondoskodott róluk, minden délben jött egy kocsi, ami hozta nagy kondérokban az ebédet. 

A Magyar Nemzeti Bank megkezdte működését Spitalban, egy idő után már a helyieknek is nyújtott hiteleket, és április végére 680 főre duzzadt az MNB spittali létszáma. A banki alkalmazottak nem tudták, Spital végül melyik zónába kerül, ők csak azért idegeskedtek, hogy az amerikaiak előbb érjenek oda, mint az oroszok. És közben a visszavonuló németektől is tartaniuk kellett. Ám arra ők sem számítottak, hogy a saját országuk kormányától kell megvédeniük az ország aranytartalékát. Napirenden volt, hogy a nyilas kormányzat megpróbálja ezt az aranytartalékot a saját céljaira mozgósítani. 

A 29 985 kilónyi arany egy része 1291 zsákba csomagolva három amerikai tehervagonban 1946. augusztus 6-án megérkezett Budapestre. A képen: az aranyvonat rakománya

A 29 985 kilónyi arany egy része 1291 zsákba csomagolva három amerikai tehervagonban 1946. augusztus 6-án megérkezett Budapestre. A képen: az aranyvonat rakománya

Fotó: MTI

Spital am Pyhrn az arany rejtekhelye

1945 áprilisában Temesváry László kiutazott Spital am Pyhrnbe, és utasította a bank vezetőit, hogy azonnal kezdjék meg az arany elszállítását egy salzburgi sóbányába. Erre a célra még külön vagonokat is hozatott Spitalba. 

Jankovics tudta, ha az aranyat elszállítják, az végleg a németek kezére kerül. Ezért megtagadta Temesváry utasítását.

Erre Temesváry azonnal nyugdíjaztatta Jankovicsot, és kinevezte helyette Kotelly Istvánt vezérigazgatónak. Cottely azonban egy véleményen volt Jankoviccsal. Hogy az arany ne kerüljön német kézre, titokban saját akciót tervelt ki a bank vezetőségével.

1945. május 4-én angolul tudó önként jelentkező munkatársakat keresett egy roppant veszélyes küldetés végrehajtására. El kellett menniük még azon a napon Salzburgba, hogy felvegyék a kapcsolatot az amerikai katonai parancsnoksággal. Át kellett adniuk egy levelet, amelyben az állt, hogy megőrzésre rájuk bízzák a 30 tonna aranyat, az ország teljes aranykészletét. A veszélyes feladatra Tarnay Frigyes főellenőr és Tuboly József, a bank két munkatársa jelentkezett.

Tarnayék ekkor még azt sem tudhatták, hogy a Spitaltól több mint száz kilométerre fekvő Salzburg ekkor már amerikai ellenőrzés alatt van-e már. Ha ez a levél a németek kezébe került volna, a két magyarT mint kémet azonnal felkoncolják. 

Mint utóbb kiderült, az amerikaiak egy nappal Tarnayék indulása előtt vonultak be Salzburgba. A bank vezetőségének levele tehát célba ért. Ám Cottelyék ezt akkor még nem tudták. És azt sem tudták, hogy ki ér előbb Spital am Pyhrnbe: az amerikaiak vagy a szovjetek?

Május 7-én egy német osztag tört rá a kolostor csontkamrájában az aranyat őrző Cottelyékre, bizonyos Schüsselmann hadnagy vezetésével. A hadnagy azt mondta, hogy parancsa van az aranykészlet elszállítására és biztonságba helyezésére az amerikaiak megérkezése előtt. Aztán mindenkit kiparancsolt a szobából, és ajánlatot tett Cottelynek.

Ennek a lényege az volt, hogy olyan helyre szállítják az aranyat, amelyről csak ők ketten tudnak: Schüsselmann és Cottely. Magyarul el akarta lopni […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/01/23/aranyvonat-film-tortenelem-mnb-ausztria-spital-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Drog, alkohol, szupermodellek és szex a kádban

Drog, alkohol, szupermodellek és szex a kádban

A tavalyi Eurovíziós Dalfesztivál-győztes Måneskin azt énekli a Gossip című új számában, hogy üdvözlünk a …