Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Boulogne-sur-Mer két dologról híres. Legalábbis ezt gondolja a tízéves Matthieu. Egyrészt ebben a városban született Franck Ribéry, a francia labdarúgó-válogatott korábbi remek futballistája, illetve ebben az évben pontosan ezen a napon, július 6-án itt ér véget a Tour de France második szakasza.
Matthieu szobájában több poszter is díszíti a helyenként kopott falat, a sportolók között pedig a legelőkelőbb helyen Bernard Hinault kapott helyet. Hiába nem ismerte, sosem látta versenyezni az ötszörös Tour-győztest, példaképként tekint rá. Nem csoda, hiszen mindmáig ő a franciák utolsó bringása, aki megnyerte a háromhetes hazai körversenyt. Éppen negyven évvel ezelőtt, 1985-ben.
A Hinault-t ábrázoló kép alatt egy fehér papíron Matthieu kézírásával egy idézet olvasható:
Amíg lélegzem, támadok.
Zárójelben a mondat birtokosa: Bernard Hinault.
Matthieu mióta az eszét tudja, kerékpárversenyző szeretne lenni. Komolyan is veszi, amit mond, hiszen a fáradtság legkisebb jele nélkül rajzolja le magát, miközben sárga trikóban átveszi az összetett győztesének járó trófeát Párizsban. A képen feltűnik a Champs-Élysées és a Diadalív, a háttérben az Eiffel-torony és egy hatalmas francia zászló.
No, persze, azért nem csak így készül ám élete legfontosabb napjára a tízéves fiú. Nagyon precíz edzéstervet dolgozott ki magának a mai napra is: reggeli után öt kör tekerés a szomszédos utcákat érintve Léonnal, majd a nagyi verhetetlen palacsintájának elfogyasztása után irány a kanapé, mert kezdődik is a közvetítés a mai szakaszról.
Apropó, nagyi. Matthieu papája nagyon sokat mesélt neki arról, milyen volt az élet Franciaországban akkor, amikor megpróbálták feledni a második világháború borzalmait. Nem volt egyszerű helyzetben senki sem, de amikor elkezdődött a Tour, mintha varázsütésre változott volna meg minden. Az emberek jókedvűek voltak, körülülték a rádiót, beszélgettek, mosolyogtak, és nem hátra, hanem előre néztek.
Matthieu-nek gyakran eszébe jut a nagypapája, akivel rengeteget diskuráltak a kerékpározásról.
Tudod, kisfiam, az egész élet olyan, mint a kerékpározás. Lehetőséget kaptál arra, hogy élvezd, a többi csak rajtad múlik. Nem lesz mindig könnyű, lesznek benne hullámvölgyek, egyszer fent, s egyszer lent, de ha küzdesz, előbb vagy utóbb eléred a célodat. A lényeg, hogy soha ne állj meg, soha ne add fel, bármennyire is fáj.
Délután öt óra. Hatalmas a tömeg Boulogne-sur-Mer belvárosában. Óriási hajrá, az utolsó méterekig kiélezett a küzdelem. Extázis, tapsvihar, öröm és könnyek.
Matthieu újra eljátszott a gondolattal, hogy egy szép napon ő áll majd ott a dobogó legtetején.
Hajnali négy óra. Matthieu felébred álmából, zihál, teste teljesen izzadt. Azt álmodta, hogy a szakaszgyőzelemért küzd az Alpe d’Huezen, fülében pedig az ikon, Eddy Merckx szavai csengtek: Az nyeri meg a versenyt, aki a legtöbbet képes szenvedni.
Mike Powell / Getty Images Hungary)
Jerome Prevost / Getty Images Hungary)
McCabe / Getty Images Hungary)
Jean-Yves Ruszniewski / Getty Images Hungary)
Mike Powell / Getty Images Hungary)
Roger Viollet / Getty Images Hungary)
Ruediger Fessel / Getty Images Hungary)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!