Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mintegy kétszáz régi és új magyar filmet lehetett megnézni április 30-án, a magyar film napján a mozikban, sokat ingyen, és volt, amelyik után beszélgetést is tartottak. Mi az 1970-es Gyula vitéz télen-nyáron című Bácskai Lauró István-film vetítésén jártunk, amelyet a Filmvilág nyilvános podcastfelvétele követett. Visszarepültünk a szocializmusba, de az 55 évvel ezelőtti film mondatai akár ma is elhangozhattak volna.
Nem hisz az ember a szemének és fülének, miközben az 1970-es Gyula vitéz télen-nyáron című filmet 2025-ben nézi: a cselekmény középpontjában egy, a török korban játszódó történelmi kalandfilm forgatása áll, és az a cirkusz, ami kialakul körülötte, egy az egyben olyan, mintha ma játszódna.
A filmbéli rendező, Lukács Péter (Őze Lajos zseniális alakításában) kitalálja, hogy a Gyula vitéz kalandjai című tévéfilmsorozatának főszereplőjét amatőr színésszel játszatja el. Ehhez körül kell nézni gyárakban, üzemekben, piacokon, és látjuk is, amint a segédrendezővel (Verebély Iván) a nép között sétálnak, majd teljesen civil emberekkel elmondatják azt a pár soros szöveget, ami alapján eldöntik, hogy alkalmas-e a szerepre, vagy sem. A piacos jelenet korabeli arcairól, frizuráiról, szemüvegkereteiről tanulmányt lehetne írni.
Csehek, törökök
Így találnak rá Prohászka Ferenc sörgyári munkásra, aki azzal tűnik ki, hogy a próbafelvétel közben verekedésbe keveredik az egyik „castingolttal”: szenzációs látni az idén Kossuth-nagydíjjal kitüntetett Koncz Gábort fiatalon, ereje teljében, a nők bálványaként. Prohászka Feri aztán hamar beletanul a filmezésbe, a sztárságba,
a tévésorozat körül pedig elkezd turbulálni mindaz, ami egy történelmi kalandfilm körül turbulálni szokott.
Először is a Bodó nevű tévés főszerkesztő (Kállai Ferenc szintén zseniális alakításában), aki az összekötő a felsőbb (párt)vezetéssel, elkezdi kérdezgetni a szakállas, pipázó, fekete nadrágban és fehér ingben az echte értelmiségit megtestesítő rendezőt, hogy kivel is fog megmérkőzni Gyula vitéz, és amikor azt a választ kapja, hogy a cseh vitézzel, figyelmezteti Lukácsot: vigyázni kell ezzel, inkább birkózzon törökkel. (Közel volt még az 1968-as csehszlovákiai bevonulásunk.)
Aztán ott a király (Zsigmond) szerepe a filmben, aki ugyan egy despota, de hát valakinek kell lenni a királynak, és akkor már inkább legyen ő – utalás Kádár Jánosra vagy a mindenkori országvezetőre. Amikor pedig Gyula vitéz a sorozatban olyan sikerrel aprítja a törököt, hogy törökellenes hangulat kezd kialakulni a közvéleményben, törökellenes feliratok jelennek meg, akkor a felsőbb vezetés úgy dönt: meg kell ölni Gyula vitézt, véget kell vetni a tévésorozatnak.
Gyula vitéz kivégzése
Bácskai Lauró István filmszatírája csak 76 perc, de kimeríti egy történelmi, egy politikai és egy médiaszatíra fogalmát is: a filmbeli sorozat lezárását és Gyula vitéz lefejezését ugyanis nagy felháborodás követi, amiről lakossági fórumot és körkapcsolásos stúdióbeszélgetést is rendeznek Vitray Tamással és Wisinger Istvánnal, a bemondó Takács Marika. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!