2021. szeptember 19., vasárnapMa Vilhelmina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
2021.09.19. Vilhelmina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Egy magyar szélhámos alapította Kanada több városát

Hirdetés

Egy magyar szélhámos alapította Kanada több városát

Az 1848-49-es szabadságharc bukása után számos magyar választotta új hazájának az amerikai kontinenst. Az Amerikai Egyesült Államok ebben az időben tényleg a lehetőségek hazája volt, hiszen Európában még javában az elnyomó királyokkal küzdött a nép, amikor a tengerentúlon már meg is unták a nagy demokráciát. Kossuth nincstelen katonái azonban ritkán találták meg a helyüket a pezsgő amerikai nagyvárosokban. Az alternatívaként felmerülő bányászat vagy az alaszkai aranyásás sem igazán feküdt a földműveléshez és kardforgatáshoz szokott eleinknek, így a kackiás bajszú Kárpát-medenceiek vagy vállalkozni kezdtek, vagy beléptek a jenkik seregébe.

Ellenben volt egy harmadik út is. Igaz, nem pont az Egyesült Államokban, de még Észak-Amerikában, pontosabban Kanadában. A Canadian Pacific Railway ugyanis hiába lett 1886-ban kész az országot kelet-nyugati irányban átszelő kontinentális vasútvonalával, gőzöseik lakatlan és megműveletlen területeken robogtak a fővárosból a Csendes-óceán felé. Mit ér a vasút, ha azon nem utazik senki és nem szállítanak árukat? Ráadásul a vállalat sok pénzébe kerülő hír­verés sem járt eredménnyel, hiába is ígérték Ottawában ingyen, családonként 180 hektárnyi földeket, adókedvezményeket a vállalkozó kedvű leendő telepeseknek.

A Canadian Pacific Railway

A Canadian Pacific Railway

Hirdetés

Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Ekkor találta ki a cég vezetése, hogy kérjék fel a jó szervezőnek tartott, mellesleg dúsgazdag Esterházy Pál Oszkár herceget, hogy karizmatikus személyével győzze meg a pennsylvaniai, massachusettsi, marylandi és ohiói magyarokat, hogy 

New Hungary néven egy akkor megalapítani kívánt hatalmas magyar tartományba tömörüljenek az ürességtől kongó kanadai prérin.

A főúr 1885-ben fogadta el a megbízatást, aki ígéretéhez híven valóban egymás után alapította meg Saskatchewan államban a kisebb-nagyobb kolóniákat és városokat a szittya magyaroknak. Ez mind szép, jó, ráadásul igaz is, a gond ezzel csak az, hogy a szóban forgó illető se Esterházy, se Pál, se Oszkár, se arisztokrata, se mágnás nem volt, „csak” egy jó nevű osztrák származású magyar építész kalandor és egy picit szélhámos fia. De miről is van szó?

A meggyilkolt valódi apa és a névadó apa

Michael Nogrady 1980-ban keltezett „Hungarian place names in Canada” című tanulmányából, illetve a tengerentúlon több évtizedig élt dr. Dojcsák Győző professzor-akadémikus kutatásai alapján elkészült „Magyarok a prérin” című dokumentumfilmből tudjuk, hogy 

Esterházy Pál Oszkár herceget eredetileg ifjabb Packh Jánosként anyakönyveztek 1831. szeptember 30-án Esztergomban. A gyermek édesapja egy országszerte elismert és ünnepelt építész volt.

A Kismartonból származó papa tervei alapján kezdték el építeni a ma is látható az esztergomi bazilikát, amelyet bár nagybátyja, Kühnel Pál tervei alapján kezdtek el kivitelezni, ám ő több alkalommal is sikeresen módosított a rokon tervein, amelyek által sokkal jobbak lettek a kupolát tartó pillérek alapozásai és a kripták kialakítása is. Ugyancsak az öreg mérnöki bravúrjának köszönhető, hogy az építkezés útjában álló Bakócz-kápolnát sikeresen szétbontották 1600 darabra, és mai helyén újra felállították alig fél esztendő leforgása alatt. De szintén az apa érdemeit szaporítja, hogy az ő elképzelései szerint épült fel az esztergomi körtemplom, a pannonhalmi apátsági könyvtár és székesegyház tornya, valamint a héregi, a bajcsi és a vágszentkereszti templomok is. Ha a korai halál nem sújtott volna rá fiatalon akkor az esztergomi bazilika végleges formája nem Hild József tervei alapján valósult volna meg.

A Packh János tervei alapján épült esztergomi Kerektemplom

A Packh János tervei alapján épült esztergomi Kerektemplom

Fotó: Wikipedia

Bár sok év távlatából már nehéz igazságot találni, de az tény, hogy a 

magyar klasszicista építészet 43 éves fenegyerekét 1839. október 9-én a saját esztergomi lakásán meggyilkolták.

Bár a periratok szerint a rablógyilkosságot egy Ribi nevű egyén követte el, ám a mérnök feleségét bűnrészesként súlyos börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az ártatlanul elítélt ara egyébként nem volt más, mint az esztergomi érsek háziorvosának leánya, Krotky Mária, akiről a fent nevezett kanadai „országalapító” születésekor a pesti szalonok azt regélték, hogy Esterházy III. Miklós herceg szeretője volt. A gyermeket így nem az építész, hanem az arisztokrata nemzette.

Kossuth és Viktória királynő szolgálatában

A gyilkosság után az ifjabbik János előbb apja rokon­ságához került, majd a ledér anyja később (1880-ban) esztergomi kanonokká avatott testvéréhez, Krotky Józsefhez. A felcseperedett ifjú a szabadságharcban katonának állt, Korponay János ezredes segédtisztjeként 1849 márciusában kapta meg a had­nagyi rangot. A világosi fegyverletétel után Törökországba került, onnan 1850-ben Londonba érkezett, ahol a rendkívül jó megjelenésű, kiválóan képzett fiatalembert Ernest de Bunsen báró a fia mellé vette nevelőnek, pár év múlva pedig bejuttatta az angol királyi hadseregbe is. Tiszti kinevezését maga Viktória királynő és Lord Penmure írta alá 1856-ban.

Elképzelhető, hogy ifjabb Packh János korai hadnagyi kinevezése, illetve Bunsen támogatása azt sejteti, hogy a pletyka mégiscsak igaz lehetett, s tényleg az Esterházy család valamelyik tagja nemzhette és egyengethette az ifjú „zabigyerek” útját. Ezt e feltételezést erősíti az a tény is, hogy Esterházy Pál gróf, Klapka korábbi ezredese a szabadságharc után szintén Londonba emigrált, ahol a hercegi családot eleve jól ismerték Pál Antal hercegnek köszönhetően, aki ekkor nemcsak a bécsi udvar londoni követeként volt ismeretes, hanem korábban a Batthyány-kormány király személye körüli minisztereként is.

A jó pedigré miatt ifjabb Packh János angol katonatisztként így „szinte azonnal” részt vehetett az 1856. évi krími háborúban, ahonnan egy évvel később sérülésmentesen a dél-afrikai Cape Town-ba vezényelték. Onnan a következő év novemberében az indiai Pooná-ba irányították. 1860-ban visszatért Afrikába, majd négy évvel később Londonon keresztül Jamaicába került, majd ismét a fekete kontinens és a Bahama-szigetek következett.

A világlátott fiatalember egyéb­ként kiváló lovasként, vívóként és művelt zenészként is kedvelt figura volt a brit felsőbb körökben. Az osztrák–magyar kiegyezés évében lemondott az angol tiszti kapitányi rangjáról, és mint a Kossuth emigráció oly sok tagja, hazajött Magyarországra. Az Abaúj vármegyei honvédek igazolási bizottságánál jelentkezett, mint az Esterházy Pál honvéd hadnagy, aki a hadseregben Packh János név alatt szolgált. 

A hercegi család azonban sohasem ismerte el […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/08/21/egy-magyar-szelhamos-alapitotta-kanada-tobb-varosat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Galambos Lajos dalban mondja el reményeit az Indexen

Galambos Lajos dalban mondja el reményeit az Indexen

A Sunday Brunch vendége Galambos Lajos dalban mondta el érzéseit és reményeit. Tekintse meg az …