2021. október 18., hétfőMa Lukács napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2021.10.18. Lukács Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?

Hirdetés

Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?

Minden földi halandó a saját útját járja, még akkor is, ha azt mások sírja fölött teszi. Ilyen a történelem. Esztergomban azonban különös esettel néznek szembe történészek és régészek. A város barokk házai között és alatt rejtőzhet az eddig elveszettnek hitt királyi sír, amely IV. Béla hamvait őrzi.

Ezt a nyughelyet sokan és sokfelé kutatták már, erről alighanem látványos kalandfilmet lehetne forgatni, de azt alighanem egyetlen forgatókönyvíró sem tudta volna kitalálni, hogy a királyi maradványok fölé egy úszómedencét építhettek. Pedig könnyen lehet, hogy IV. Béla hamvai fölött manapság széltében-hosszában úszik és lubickol a jelen. 

Hárman nyugszanak a sírban

A történelem kútfőinek egész sora tanúsítja, hogy a második honalapítónak tartott IV. Béla magyar király, felesége, a bizánci császár lánya, Laszkarisz Mária és legkisebb közös fiúgyermekük, Béla herceg holttestét az esztergomi Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt ferences templomban temették el. A Képes Krónika, Antonio Bonfini és IX. Bonifác pápa 1400-as keltezésű bullája hatalmas méretű bazilikaként jellemezte az Árpád-házi uralkodó nagy költséggel és műgonddal megépített templomát, amelyet Itáliából és francia honból érkező mesteremberek segítségével emeltek. A szakrális hely üzemeltetéséért és fenntartásáért Szent Ferenc kisebbik rendje, a minoriták feleltek.

A korabeli beszámolók szerint a bazilika méreteiben vetekedett az esztergomi Várhegyen elterülő, Szent István építtette Szent Adalbert-székesegyházzal,

Hirdetés

amelynek egyharmadára 1822 és 1869 között épült rá a mindenki által jól ismert Hild József tervezte kupolás bazilika.


A ferences Szent Anna templom sírkamrájának barátsírjai.


12

Galéria: Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?Fotó: Jamrik Levente / Index

Bonfini és Wadding Lucas tudósításaiból azt is tudjuk, hogy a tetszetős külleme miatt Szép-templomnak is hívott kora gótikus székesegyház hármas csúcsívben végződő Mária-oltára előtt állt IV. Béla és családja 1276 körül elkészült vörös márványból kifaragott síremléke, amelyen egy latin nyelvű epigramma volt olvasható. Ezt a versikét Geréb László irodalomtörténész a következőképpen fordította le Kálti Márk korabeli beszámolója alapján:

Mária oltáron, nézd, nyugszik sírban a három, Béla, neje, s a herceg — örvendjenek ők az egeknek! Míg lehetett, ült trónja felett a királyi hatalomban: Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan.

A törökök 1543-ban foglalták el Esztergomot, és a város – nem számítva a közbeeső tíz esztendőnyi kérészéletű keresztény uralmat – 130 évig volt a félhold uralma alatt. A muszlimok a többszögű toronnyal ékesített bazilikát dzsámiként használták. A ferences/minorita templomot a vár védői – a város többi épületével együtt – az 1594–1595-ös ostrom ideje alatt rombolták le, nehogy fedezéket nyújtsanak az ostromlóknak. A pusztítás mértéke olyan nagy volt, hogy Allah és Mohamed uralma után az 

egykori királyi városba 1687-ben visszatelepülő ferencesek a romok és falmaradványok között már nem találták meg ősi templomukat és zárdájukat.

A koldulórend ekkor kapta meg a városi tanácstól azt a mai Bottyán János, Főapát, Kossuth Lajos és IV. Béla utcák között elterülő háztömbnyi telket, ahol egy középkori templomrom alapjaira építették fel a ma is látható Szent Annáról elnevezett szentegyházukat, mellé kolostorukat, mögé pedig az 1931-ben megnyíló Temesvári Pelbártról elnevezett fiúgimnáziumukat.

Mivel Esztergom egykori középkori templomaira vonatkozó korabeli írások és oklevelek igen szűkszavúak és töredékesek, az eddig megismert régészeti objektumokkal történő összevetése nehéz feladat. A beazonosítást az is nehezíti, hogy a régészeti lelőhelyek sűrűn beépítettek, az Árpád-kori járószint pedig igen nagy mélységben,

a mai felszín alatt 1,5–4,5 méter mélyen fekszik.

A felhasználható adatok többsége így nem is ásatásokból, hanem építkezés, csatorna-, vízvezeték-fektetés és egyéb munkák során végzett megfigyelésekből, leletmentésekből származik. A középkori forrásokból ismert templomok közül eddig csupán néhányat tudtak beazonosítani.

Annak ellenére, hogy a történészek és a régészek leginkább Bél Mátyás történetíró leírása és a hagyomány alapján a Szent Annáról elnevezett ferences templom és zárda szűkebb környékére vizionálják a második honalapító elveszett bazilikáját és sírhelyét, az eddig napvilágra került tárgyi relikviák (emberi csontok, félig beomlott katakombarendszer, XII. századi mészkőből készült palmettás oszlopfő-töredék, tizenhat szögletű csiszolt vörös-márványoszlop, edénytöredékek, kőtok, vaskulcs, gyűrű, középkori ispotály és zarándokház kőfalai stb.) ellenére eddig nem igazolták felvetéseiket.

Egy tavaly alakult független szakértői csoport szerint ez nem a véletlen műve. A Balassi Bálint Múzeum és a Nemzeti Múzeum munkatársai mindvégig rossz úton jártak és nem a megfelelő helyen keresgéltek.

Napba néző szentek: amikor a szakralitás alkotta az építészetet

Ráadásul a kutatók vezetője, Gombkötő Csaba szakgimnáziumi magyartanár elmondása szerint a megoldás mindvégig az orruk előtt hevert, csak az elmúlt pár száz év alatt senkinek sem jutott az eszébe, hogy a szakrális építészet alapjain kellene elindulni és megkeresni az elveszett templomokat. Ennek függvényében az első lépés a keletelés meghatározása volt. (A módszer ismerős lehet az Indiana Jones-történetekből, amikor is a régészprofesszor Az elveszett frigyláda fosztogatói című filmben a föld alatti makettvárosban ezzel módszerrel határozta meg, hol rejtőzik a Szövetség Ládája.)     

A nyugati kereszténység ókori minták alapján mindig kelet-nyugati irányú tengelyek mentén építtette templomait, amely szokást csak a barokk kor kezdetén szüntettek meg az akkor kibontakozó urbanisztikai igények és a városfejlesztési tervek miatt. A templomok belső elrendezését úgy alakították ki, hogy a hívők és a pap folyamatosan a felkelő Nap irányába imádkozhassanak. Ezért kellett a főoltárnak és a szentélynek kelet felé néznie. Háromféle tájolásról tudunk.

A Napéjegyenlőségi, a Napfordulós és a Magyarországon elterjedt Védőszenthez igazított keletelésről, amely a templom patrónusának neve napján, a felkelő Nap horizonthoz viszonyított kelésének megfigyelésével történt. A központi égitest a szentély ablakain besütve ilyenkor mindig „földöntúli fénnyel világította meg a helyesen betájolt oltárokat.” A templomok főtengelye a csillagászati égtájakkal különböző szöget zárnak be.


A ferences gimnázium udvarán feltárt középkori ispotály és zarándokház.


12

Galéria: Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?Fotó: Jamrik Levente / Index

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/10/08/egy-maganuszoda-alatt-rejtozik-iv.-bela-kiraly-elveszett-sirja-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Koncert közben zuhant le az énekes a színpadról, rohammentő vitte kórházba

Koncert közben zuhant le az énekes a színpadról, rohammentő vitte kórházba

Súlyos baleset történt minap a Pigeon Forge-i fesztiválon. A 60 éves Vince Neil fellépés közben …