Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - Két fél is lehet egész? – Mesekönyv elvált szülők gyerekeinek gyermekpszichológus ajánlásával.
- Egy fél is lehet egész! – Mesekönyv elvált szülők gyerekeinek gyermekpszichológus ajánlásával.
- És engem ki visz haza? – Mese az otthontalanságról gyermekpszichológus problémamegoldó kérdéseivel.
- Az te vagy! Hát én mi vagyok? – Mesekönyv a csúfolódásról gyermekpszichológus problémamegoldó kérdéseivel.
Nincs fele királyság, de van bullying
Már a fenti címekből is kitűnik, hogy rendhagyó, mondhatni, forma-, sőt tartalombontó mesekönyvekről beszélünk. Egy fiatal közgazdász, Pályi Csilla, kétgyermekes anyuka egyedül neveli nyolc- és tízéves gyermekét, és a hagyományos mesékkel felsült, a csemeték vagy nem értették azokat, vagy nem érdekelték őket:
Természetesen én is meséltem a fiamnak és a lányomnak, olyan is volt, hogy könyvből, és olyan is, hogy fejből, magam költötte meséket, a mindennapi életből. Egyedül neveltem a gyerekeimet, még ma is, és szerettem volna beszélgetni velük arról, hogy miért nőttek fel apuka nélkül, hogy ők ezt miként élik meg. Elmentem egy gyerekpszichológushoz, és arra jutottunk, hogy ennek a megértéséhez, megértetéséhez a legjobb eszköz a mese.
Ezen a ponton felvetettem Csillának, hogy ezek szerint ezek egyszülős családban felnövő gyerekek részére írt mesekönyvek-e, mire így felelt: „Nem, a négy közül az első mesekönyv íródott elvált szülők gyerekeinek, de aztán egyre-másra jutottak eszembe egyéb aktuális és égető témák. A csúfolódás, manapság közkeletű szóval a bullying, aztán a patchwork családok – ahogy Karinthy fogalmazott: Az én fiam meg a te fiad veri a mi fiunkat –, a gyászfeldolgozás, az állatmenhely, a gyermekotthon, az otthontalanság témaköre. A gyermekbántalmazásig még nem jutottam el, az túl erős lenne ennek a korosztálynak, bár a csúfolódás, a bullying, az már határterület.”
Csilla azt vette észre, hogy a régi, klasszikus népmesékhez, a Grimm-mesékhez megoldókulcsra van szükségük a gyerekeknek, mert nem nagyon értik, mi az a fele királyság, mi a kerek erdő, de még sárkánnyal sem találkoztak a pesti utcán.
Szerettem volna olyan meséket mondani a gyerekeimnek, amikben minden egyértelmű, amiket könnyen megértenek
– mondta Csilla.
Hát igen, a klasszikus mesékben, a népmesében nem egyszülős családok sarjai küzdenek meg a hétfejű sárkánnyal, és nyerik el a királykisasszony kezét, hanem klasszikus famíliák szerepelnek, apával, anyával, hat-nyolc gyerekkel.
De Csilla szerint van itt más is: „A mi világunk annyira felgyorsult, hogy jó lenne egy kicsit lassítani, hogy amikor este hazamegyünk a munkából, ne csak letudjuk kutyafuttában a mesét, ha egyáltalán mesélünk, hanem meséljünk érdemben, lehetőleg úgy, hogy a hallgatóság, a gyerek be tudjon kapcsolódni.”
Megkeresett egy gyerekpszichológust, aki feltett különböző kérdéseket a srácoknak, és ezek a kérdések bekerültek a könyvbe, amely ezáltal interaktív kiadvánnyá, már-már munkafüzetté alakult át. Ezáltal a gyermek kifejezőkészsége, szókincse is fejlődik, bővül.
Nem beszélve arról, hogy szorosabbá, sokrétűbbé, mi több, őszintébbé fűzi a gyermek és a szülő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!