2021. május 8., szombatMa Mihály napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 326,00 Ft
2021.05.08. Mihály Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 358,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 326,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Egy kelta építész Ausztráliából, aki Kós Károly miatt lett magyar

Hirdetés

Egy kelta építész Ausztráliából, aki Kós Károly miatt lett magyar

Milyen eredetű a vezetékneve?

Skóciai, de felmenőim többsége ír és angol volt, az egyik dédnagymamám pedig Dániában született. Az egyik üknagymamám tizenkét évesen került Ausztráliába 1852-ben. A nagyapám hatéves volt, amikor az üknagyim, az ő nagymamája meghalt, addig egy házban laktak. Azt mondják, szépen hárfázott és énekelt, ahogy nagyapám is mindig felolvasott nekünk az ír balladákból, amikor meglátogattuk. Tehát a nagyapám öt-hat éves koráig együtt élt a nagymamájával, akit még Írországból deportáltak Ausztráliába. Mivel előkerültek olyan régi családi dokumentumok, amiket x-szel írt alá, valószínű, hogy az ükanyám a korra jellemzően nem tudott írni, sőt, az sem biztos, hogy az angol volt az anyanyelve. Valószínűbb, hogy a keltán belül a gael nyelvet beszélte.

Ausztrál, skót, kelta, kicsi dán, magyar – milyen identitása van?

Ausztráliában általános, hogy a felmenők legtöbbször a XIX. században érkeztek oda, a legváltozatosabb helyekről. Tehát, ha az őslakosokon kívül is lehet tősgyökeres ausztrál valaki, mi annak tartjuk magunkat. Én is ausztrál vagyok elsősorban. De most, hogy a második lányom Skóciában tanul textilművészetet, az egyik öcsém megjegyezte, hogy 160 év után visszatért egy kelta az ősi földre. Ha így nézem, 160 év nem is olyan sok. Volt más népeknél is kettős honfoglalás.

Hirdetés

Hány gyermeke van?

Két lány és egy fiú.

Ebből egy lány éppen Skóciában, a többiek?

A nagyobbik a Műegyetemre jár Budapesten, ő is építész lesz. A fiam idén lesz tizenöt éves, még velünk lakik Pesten.

SZK 8382 210129

Fotó: Szováthy Kinga / Index

Hogy került Magyarországra egy ausztrál–kelta építész?

Az ausztráloknál általános szokás, hogy felkerekednek, és megnézik, honnan jöttek a felmenőik. A szüleim is kölcsönt vettek fel annak idején, és irány Európa. Béreltünk egy lakóautót, három hónapig mászkáltunk Norvégiától Törökországig. Akkor még négyen voltunk testvérek. Azóta született egy húgom is, aki az első útból még kimaradt. Nem foglalkoztunk a távolsággal, voltak 1000-1500 kilométeres napok is, ami Ausztráliában nem számít túlzásnak.

Miért tért vissza?

Amikor 1981-ben először jártunk itt, Magyarországon ünnepeltem a tizennegyedik születésnapomat, ami nagy hatással volt rám. Akkor jöttem rá, hogy van ez az Európa, és oda el is lehet menni. Hét év múlva befejeztem otthon az építészeti egyetemi alapképzést, utána egy évet Londonban töltöttem. Onnan sikerült megpályáznom egy budapesti ösztöndíjat, amivel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára jöhettem. Megismertem a feleségemet, aztán visszamentünk Brisbane-be, ahol megszereztem a mesterdiplomámat. Még abban az évben, 1993-ban letelepedési engedéllyel jöttem vissza.

Gyakorlatilag itt élte át a rendszerváltás utáni időszak összes szakaszát, fordulatát?

Sőt, 1981-ben kicsit még láttam a régi világból is, 1989-ben pedig én is élveztem a rendszerváltó hangulatot. Azóta megtapasztaltuk mindazt, amit minden itteni sorstársunk.

Ma is úgy gondolja, hogy jó döntés volt Magyarországon letelepedni?

Alapvetően igen, rengeteg minden történt velem, amit egyáltalán nem bánok, sőt örülök, hogy így alakult. Ami a döntést illeti: sok magyarral találkoztam Ausztráliában, akik nem tudják elhatározni, végül is hol éljenek. Pedig az a helyzet, hogy ezt el kell dönteni, utána pedig akár jó, akár rossz, ott kell élni. Nincs olyan, hogy most felállunk, és elmegyünk máshová. Az élet abból áll, hogy csinálni kell.

SZK 8330 210129

Fotó: Szováthy Kinga / Index

Honnan jött szenvedélyes szeretete Kós Károly személye és munkái iránt?

Ausztráliában egy kisvárosban nőttünk fel, ahová ma is erősen kötődik a családunk. Azt tanultam otthon, hogy fontos a szülőhely, a múlt, a régi dolgok emlékezete. Ez az első kapcsolódásom ahhoz, amit Kós Károly is képvisel.

Hogy néz ki az a szülővárosa?

Mackay egy olyan hely, ahonnan még a hetvenes években sem vezetett összefüggő aszfaltút a következő város felé, ugyanakkor északra és dél felé, úgy 300-400 kilométeren belül ez volt a legnagyobb település. Abban a tudatban nőttem fel, hogy egy jókora városban lakom, pedig legföljebb kisvárosnak tekinthető. Ilyen szempontból hasonlít Veszprémre, ami szintén kicsi, de megyeközpont. Építészetileg a szülővárosom olyan, mintha ideiglenes lenne. A házak könnyűszerkezetesek, és többnyire lábakon állnak.

Miért?

Egyrészt az árvízveszély miatt, másrészt ez illik a klímához. A gyarmati világban gyakran lehet látni, hogy körbefut a tornác, az ablakok helyére zsalut tesznek, sok esetben még az ajtó is nyitva, hogy jól átszellőzzön a ház. Amikor összeszárad a deszka, átlátni a padlón, nincs hőszigetelés. Nagyon provizórikus az egész.

Az átmeneti válik hagyományossá?

Az észszerűség és a praktikum mindenhol meghatározza a hagyományokat. Az egyetemen sokat beszéltek a tanáraim a helyi jelleg fontosságáról. Mi a jó ezekben a házakban, mi az, amit ma is érdemes átvenni? Mi az, ami kötődik a hely sajátosságaihoz, és miért? Fontosnak tartották az angol Arts and Crafts mozgalom képviselőit, akik a helyi kultúrához és hagyományhoz fordultak, annak segítségével próbáltak visszatérni a természetes elvekhez, melyektől az ipari forradalom kora szakította el a világot.

Sokszor szóba kerültek neves finn építészek, mint például Hermann Gesellius, Armas Lindgren vagy Eliel Saarinen, akik az 1900-as párizsi világkiállításon keltettek feltűnést munkájukkal. Számukra kiemelkedően fontos volt a kapcsolat az európai vagy szűkebb hazájuk építészetével, illetve azt mondták, hogy ezek a hagyományok alkalmasak arra, hogy beemeljék őket a modern építészetbe.

SZK 8394 210129

Fotó: Szováthy Kinga / Index

Az egyetemen ismerte meg Kós Károly munkáit is?

Nem, nyugaton alig tudtak róla, pedig Kós Károly személyes szakmai kapcsolatban volt többek közt például Saarinennel is az ezerkilencszázas évek elején. Onnan nézve még a nyolcvanas években is úgy tűnt, mintha a vasfüggöny mögött egy teljesen más kultúra alakult volna ki. Nem értettük meg, hogy a második világháború előtt egészen más volt a helyzet, ezek az alkotók összejártak, kapcsolatban voltak egymással. Végül azért döntöttem úgy, hogy Kós Károlyról írom a szakdolgozatomat, hogy megmutassam, Magyarországon is dolgozott olyan korszakos építész, mint a joggal nagyra tartott finnek.

Több könyvet írt Kós Károlyról, évtizedek óta népszerűsíti külföldön is, miért tartja ennyire fontosnak?

Mert erdélyi, és magyar létére kora leghaladóbb építészeti köreihez tartozott, amiről a világ nem tud, vagy megfeledkezett róla. Nagyon fontos számomra az ő művészi, szakmai hitvallása. Lehet úgy is tervezni, magas szinten űzni az építészetet, hogy alapvetően dizájnfeladatnak tekintik. Kós szemlélete szerint viszont a valódi építészet az emberi közösségekről, a helyről, olyan értékekről szól, amik túlmutatnak az aktuális trendeken, a szubjektív művészi megközelítésen. Saját szakmai meggyőződésem is az, hogy valamilyen szinten kötődni kell a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/04/23/egy-kelta-epitesz-ausztraliabol-aki-kos-karoly-miatt-lett-magyar/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

YouTube-diszkó, 18. hét

YouTube-diszkó, 18. hét

Billie Eilish kígyóval a nyakában pózol, Funktasztikus beszól mindenkinek Pataky Attitól Nagy Ferón át Szikoráig, …