Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Németországnak egy igen apró, 7,62 négyzetkilométernyi területét csak úgy lehet szárazföldön megközelíteni, ha belépünk a semleges Svájc területére, majd 700 méter megtétele után ismét becsekkolunk a Berlin alá tartozó területre.
Ennél a körülménynél érdekesebb, hogy a Büsingen am Hochrhein nevű kisváros bár politikai értelemben Németország része, gazdasági értelemben már több száz éve a svájci Schaffhausen nevű kanton tulajdona.
Bár a német exklávé hivatalos fizetőeszköze az euró, a helyi kereskedelem szinte mindig svájci frankban történik.
S hogy érezzük, mennyire bonyolult is a helyzet:
- az 1585 lakosú Rajna-parti település annak ellenére nem tagja az Európai Uniónak, hogy közigazgatásilag Baden-Württemberg szövetségi állam Freiburg nevű kerületéhez tartozik,
- az itt termelt rajnai rizlingből és pinot noir szőlőből nem német, hanem svájci bor készül,
- a kisváros futballklubja az egyetlen olyan német csapat, amely a svájci bajnokságban szerepelhet,
- a 17 kilométer hosszú határral rendelkező német exklávéban az adózás is teljesen más.
Mivel Svájcban magasabbak a megélhetési költségek, így Büsingen am Hochrhein lakosainak 30 százalékkal kevesebb jövedelemadót kell befizetniük Berlinnek, mint Németország többi polgárának. Mivel ez a méltányossági könnyítés sem kompenzálja, maximum csak enyhíti az itt élők többletterheit,
így az elmúlt években nagyon sokan költöztek át véglegesen Svájcba.
Egyébként a vámmegállapodás értelme szerint a büsingeniek minden akadály nélkül vállalhatnak munkát Schaffhausen, Thurgau és Zürich kantonokban, jogilag egyenlőek az ottani svájci állampolgárokkal. Ez fordítva is érvényes.
Exklávé és enklávé
További furcsaságok közé tartozik, hogy a nyitott határok miatt a svájci kantonrendőrség nyugodtan letartóztathatja a nekik enklávénak számító Büsingen am Hochrhein közigazgatási határán belül azokat a német állampolgárokat, akik valamilyen bűnt követtek el a kisvárosban és környékén. Ezeket az embereket át is szállíthatják az alpesi országba kihallgatni, ahol a fogva tartás is a svájci gyakorlat alapján működik.
Bonyolítja a rendfenntartást, hogy míg például a vámüggyel, a mezőgazdasággal és a vendéglátással kapcsolatos visszaélések a svájci rendőrség hatáskörébe tartoznak, addig minden más jellegű bűncselekmény a német, azaz a konstanzi rendőrkapitányság alá. Az egyenruhás német rendőrtisztek csak jól meghatározott útvonalakon haladhatnak az exklávé területén, svájci területen már nem intézkedhetnek.
Pár évvel ezelőtt a városháza előtt a svájci Swisscom és a német Telekom is üzemeltetett telefonfülkéket. Ezek az állomások csak eurót fogadtak el. Ezek a leszerelt vezetékes telefonok csak német körzetszámmal rendelkeztek, míg a lakosság többségét a svájci hálózatra kötötték rá. Büsingen am Hochrheint közvetlenül sem német, sem svájci mobiltelefon-szolgáltatók nem szolgálják ki.
A NÉMET MOBILTELEFON-SZOLGÁLTATÓK LEGINKÁBB GAILINGENBŐL, A SVÁJCI SZOLGÁLTATÓK PEDIG SCHAFFHAUSENBŐL SZOLGÁLJÁK KI A KÖZÖSSÉGET, AMI GYENGE JELERŐSSÉGET ÉS EZÉRT ALACSONY SÁVSZÉLESSÉGET EREDMÉNYEZ A MOBILINTERNETBEN.
Mivel a németországi vezetékes szolgáltatók csak kis sávszélességet tudnak biztosítani, ezért a helyiek a svájci internet- és televíziószolgáltatókkal szerződtek le. Ez a kényszerű lépésük ellenben azt jelenti, hogy svájci IP-címmel rendelkező informatikai eszközeik ki vannak zárva az unió digitális belső piacáról.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a kisváros két irányítószámmal rendelkezik. Egy svájcival és egy némettel. A postai küldemények kézbesítéséért bár a Deutsche Post a felelős, de speciális szolgáltatások igénybevételekor csak a Swiss Post vállalatot lehet felhívni, más német csomagküldő szolgáltatót (pl.: GLS, Hermes Europe) már nem.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
