Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A jelenség 2019-ben indult egy egyszerű internetes fórumposzttal: valaki egy furcsa, sárgás fényű, végtelennek tűnő irodafolyosóról készült képet töltött fel, mellé pedig egy rövid szöveget arról, mi történik, ha az ember „kicsúszik a valóságból”, és egy ilyen üres, nyomasztó térben találja magát. A kép egyszerre volt ismerős és rémisztő. Pontosan úgy nézett ki, mint egy elhagyott iroda vagy bevásárlóközpont a kilencvenes évekből.
A koncepció szerint a Backrooms egy végtelen, labirintusszerű dimenzió, amely sárga falakból, kopott szőnyegekből, vibráló neonfényekből és teljes elszigeteltségből áll. A legenda szerint bárki idekerülhet, ha valamilyen „hibán” keresztül kiesik a valóságból. A történetek később rengeteg új „szinttel”, szörnyekkel és túlélési szabályokkal bővültek, így a Backrooms mára egy közösségileg épített horroruniverzummá vált.
Misztikus fenomén
A dolog akkor lett különösen felkapott, amikor Kane Parsons 2022-ben egy found-footage, vagyis „talált-kamerás” stílusú videosorozatot készített róla a YouTube-ra. A franchise azóta videojátékokban is megjelent: több indie cím épül arra, hogy a játékosnak a végtelen folyosók között kell túlélni vagy menekülni a fenyegetés elől. Hollywood lehetőséget (és nyilván pénzt) látott az ötletben, úgyhogy felkérték az egyébként pofátlanul fiatal, mindössze 20 éves Parsonst, hogy rendezze meg a filmet.
Nem kis felelősség egy ennyire fiatal direktor kezébe adni egy ekkora projektet, de az A24 stúdió szereti támogatni a független, kísérletező kedvű alkotókat. Olykor belebuknak, ám nem hiába lettek az egyik legsikeresebb filmes cég az évek alatt, a Backrooms képében pedig könnyen lehet, hogy egy aranybányára bukkantak.
1990-ben járunk, Clark (Chiwetel Ejiofor) egy bútorboltot vezet és elég egyhangú életet él, mióta a felesége elhagyta. Az áruházában felfedez egy különös átjárót, mely egy óriási, elhagyatott helyre vezet. A felfedezésről beszámol a terapeutájának Mary-nek (Renate Reinsve), aki kétkedve fogadja a történetet, ám amikor a férfi eltűnik, érdekelni kezdi a rejtély.
Végtelen üresség
A Backrooms esetében az volt a legnagyobb kérdés, hogy Parsons mennyire roskad össze a teher alatt, illetve a stúdió szabad kezet ad-e a srácnak. A rendező szerencsére nem egyedül dolgozott, a segítségére volt Will Soodik forgatókönyvíró, illetve producerként olyan tapasztalt horrorfilmes arcok, mint Osgood Perkins (Longlegs, Örökké) vagy James Wan (Fűrész, Démonok között). Érződik is a stílusuk a látottakon, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Parsons őstehetség. Az atmoszferikus nyitány az ő sorozatát idézi, majd megismerjük a főszereplőket, a küzdelmüket, és kiderül, hogy mind Clarknak, mind Mary-nek vannak elfojtott sérelmei, traumái. Üdítő látni, hogy a cselekmény nem siet sehova, komótosan halad előre, fokozatosan építve a feszültséget és
esze ágában sincs percenként a frászt hozni az emberre csak azért, hogy megfeleljen a kommersz igényeknek.
Clark első látogatása a hátsó szobákban ezt tökéletesen aláhúzza. Elnyújtott, ám cseppet sem unalmas szegmens, Parsons tudatosan akarja éreztetni a nézővel a hely erejét, az elveszettség érzését. A főhőssel egyetemben csak bolyongunk a végtelen üresség folyosóin és igyekszünk válaszokat találni arra, mi a fene folyik itt egyáltalán.
Szintén örvendetes, hogy az alkotók nem ölik meg a misztikumot, nem akarnak görcsösen minden kérdésre választ adni. A Backrooms inkább az „elevated horror” vonalon mozog, vagyis több fronton értelmezhető, elemeltebb üzenetet közvetít. Nem kell innovatív megoldásokra gondolni, Mary narrációja, kérdésfeltevései adnak egy képet arról, hogy mit szimbolizálhatnak a rejtélyes szobák, de pont olyan formában, hogy az ne váljon didaktikussá. Az utolsó harmad ennek ellenére kicsit elfárad, mintha maga sem tudná merre akar tartani. Mary szála nem elég komplex, holott a történet indokolta volna ennek kibontását, azonban az epilógus a záró képsorral van annyira hatásos, hogy ne hagyjon akkora hiányérzetet.
Nem elveszett projekt
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!